Pozsonyban az adventista egyház szlovákiai egyházterülete félévente megjelenő magyar lapot indít Bibliai Tanulmányok címmel, amelynek utolsó száma 1983 karácsonyán jelenik meg.

Pozsonyban a Madách Könyv- és Lapkiadó kiadásában - az utolsó, a cenzúra által nem engedélyezett fejezet nélkül - megjelenik Monoszlóy Dezsőnek a személyi kultuszt elsőként feldolgozó A milliomos halála című regénye. Tóth Elemért a Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciójának titkári tisztségében Gyurcsó István, Juraj Molnárt a Csehszlovák Rádió magyar adásának főszerkesztői tisztségében Jakál István váltja fel. A Madách Imre Irodalmi Díjjal Csanda Sándor irodalomtörténészt, Mács József írót és Zs. Nagy Lajos költőt tüntetik ki. Városi rangra emelik Tiszacsernyőt, az 1957-ben önálló községgé szervezett vasúti átrakodó állomást.

Érvénybe lép a föderációs alkotmánytörvény, amely értelmében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság átalakul a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság szövetségi államává. Az állam új szövetségi törvényhozó szerve a Szövetségi Gyűlés, amelynek két kamarája van: az egykori Nemzetgyűlésből alakult Népi Kamara és az újonnan létrehozott Nemzetek Kamarája. A két tagköztársaság törvényhozó szerve a 200 tagú Cseh Nemzeti Tanács, ill. a 150 tagú Szlovák Nemzeti Tanács. Ludvík Svoboda köztársasági elnök Oldřich Černíkkel az élen kinevezi az első szövetségi kormányt. Tagjai többek között Ján Marko külügyminiszter, Martin Dzúr nemzetvédelmi miniszter és Jan Pelnář belügyminiszter. A Tatran Könyvkiadó magyar részlegének, a Magyar Üzemnek az önállósulásával megalakul Pozsonyban az első ténylegesen önálló csehszlovákiai magyar kiadó, a Madách Könyv- és Lapkiadó. Igazgatója Dobos László, főszerkesztője Hubik István. Krivošík Istvánt Dráfi Mátyás váltja fel a komáromi Magyar Területi Színház igazgatói posztján.

Az SZNT Elnöksége Štefan Sádovský miniszterelnökkel az élen kinevezi a Szlovák Szocialista Köztársaság első kormányát, amelynek tagja többek között Július Hanus és Jozef Zrak miniszterelnök-helyettesek, Egyd Pepich belügyminiszter, Matej Lúčan oktatásügyi miniszter, Miroslav Válek kulturális miniszter, valamint Ján Janovic mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A kormányban az előzetes ígéretekkel ellentétben, miszerint egy magyar alelnöke és két magyar minisztere lesz - egyedül Dobos László tárca nélküli miniszter képviseli a magyarságot.

Az Új Szó megjelenésének 20. évfordulója alkalmából Ludvík Svoboda köztársasági elnök a lapnak a Munka Érdemrendet, öt munkatársának - Petrőczi Bálintnak, Szűcs Bélának, Zsilka Lászlónak, Vilcsek Gézának és in memoriam Méry Ferencnek - pedig a Kiváló Munkáért Érdemrendet adományozza. A szlovák kormány úgy határoz, hogy a miniszterhelyettesi posztok betöltésénél számolni kell a magyar és ukrán kisebbség képviselőivel is.

A Csemadok KB Elnöksége a kormány előző napi határozata alapján hat magyar miniszterhelyettes kinevezésére tesz javaslatot: az oktatásügyi miniszter helyettesévé Turczel Lajost, a kulturálisévé Fónod Zoltánt, a mezőgazdasági és élelmezésügyiévé Pathó Károlyt, az építésügyiévé Krocsány Dezsőt, a belügyminiszter helyettesévé pedig Mede Istvánt javasolja.

Prágában, a Vencel téren a szovjet megszállás elleni tiltakozásul felgyújtja magát Jan Palach, a Károly Egyetem bölcsészhallgatója, aki égési sérüléseibe három nap múlva belehal. Január 25-i temetése a demokratizációs folyamat eltiprása elleni országos méretű tiltakozássá válik.

A Csehszlovák Nőszövetség Szlovákiai Bizottságának Elnöksége úgy határoz, hogy a Szlovák Nőszövetség alakuló kongresszusán a szövetség Központi Bizottsága mellett Magyar Nőtanácsból és Ukrán Nőtanácsból álló Nemzetiségi Szekció alakulhat.

Pozsonyban tartja I. kongresszusát a Szlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, amelyen a Szlovák Szakszervezeti Tanács megválasztásánál - a nemzetiségi alkotmánytörvény előírásai ellenére - figyelmen kívül hagyják az arányos nemzetiségi összetétel elvét.

Alakuló ülését tartja Prágában az új szövetségi törvényhozó szerv, a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája és Nemzetek Kamarája. A szovjetbarát erőknek sikerül elérniük, hogy Josef Smrkovskýt, a korábbi Nemzetgyűlés elnökét ne válasszák meg a Szövetségi Gyűlés elnökévé, akit ezek után a Népi Kamara elnökévé választanak, a Nemzetek Kamarája elnöke Dalibor Hanes, a Szövetségi Gyűlés elnöke Peter Colotka lesz. A Szövetségi Gyűlés Elnökségében helyet kap Lőrincz Gyula és Cserge Károly, a Nemzetek Kamarája Elnökségében Rácz Olivér.

Pozsonyban tartja alakuló kongresszusát a Szlovák Nőszövetség. A Nemzetiségi Szekció megalakítására az ígéretek ellenére nem kerül sor, létrehozását későbbi időpontra halasztják.

A No melléklapjaként megjelenik Pozsonyban a Barátno című folyóirat első száma. Felelős szerkesztője Szarkáné Lévay Erzsébet.

A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara megrendezi Pozsonyban a csehszlovákiai magyar pedagógusok első országos bálját.

Miután a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség február 4-i szlovákiai rendkívüli kongresszusa kimondta a CSISZ szlovákiai szervezetének megszűntét, Pozsonyban megtartja alakuló kongresszusát a Szlovákiai Gyermek- és Ifjúsági Szervezetek Társulása. A kongresszusra a hat alapító ifjúsági szervezet - Szlovákiai Úttörőszövetség, Szlovákiai Cserkészszövetség, Szlovákiai Főiskolások Szövetsége, Munkás Fiatalok Szövetsége, Mezőgazdaságban Dolgozó Falusi és Városi Fiatalok Szövetsége, Középiskolások Szövetsége - küldöttein kívül meghívják a Magyar Ifjúsági Szövetség képviselőit is, ők azonban csak felszólalási joggal rendelkeznek, szavazatival nem.

Kassán többek között Szabó Rezső, Tolvaj Bertalan és Rácz Olivér részvételével kelet-szlovákiai magyar értelmiségi találkozót tartanak, amelyen többen hangsúlyozzák az 1960. évi közigazgatási átrendezés revíziójának szükségességét, valamint olyan személyek beválasztását a központi szervekbe, akik valóban élvezik a magyarság bizalmát.

A Szlovák Újságírók Szövetségének bizottsága jóváhagyja azt a javaslatot, hogy a szövetség keretén belül megalakuljon a Magyar Újságírók Szervezete.

A szlovák kormány 25. sz. határozatával nemzetiségi ügyekben illetékes tanácsadó és kezdeményező szerveként létrehozza a Nemzetiségi Tanácsot.

Komáromban Dunaj címmel újabb kétnyelvű járási hetilap indul, amely 1975-ben felveszi a Dunaj - Duna címet.

A Magyar Ifjúság Központi Tanácsának ülésén a tisztségéről lemondott Varga Sándor helyett Duka Zólyomi Árpádot választják meg a tanács új elnökévé. Vezető titkára Duray Miklós, titkára Kele Lajos.

Prágában tartja országos alakuló kongresszusát az önmagát március 5-én feloszlatott CSISZ szerepét átvevő s pluralista törekvéseiben az 1968-as reformfolyamat elveire építő Gyermek- és Ifjúsági Szervezetek Társulása. Bár programbizottsága elfogadja a nemzetiségi ifjúsági szervezetek alapításának lehetőségét, s Duka Zólyomi Árpád helyet kap a társulás Szövetségi Tanácsában is, a szlovák küldöttek nem egyeznek bele, hogy Szlovákiában magyar és ukrán ifjúsági szervezetet lehessen létrehozni, s meggátolják a Magyar Ifjúsági Szövetségnek a társulásba való felvételét.

Érsekújvárott a Csemadok helyi szervezete első ízben rendezi meg a Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokat.

Pozsonyban a Csemadok székházában öregcserkészek részvételével megbeszélés zajlik a pozsonyi Kis-Kárpátok cserkészcsapat és általában a csehszlovákiai magyar cserkészmozgalom esetleges újjászervezéséről.

Pozsonyban tartja rendkívüli, X. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 530, taglétszáma 56 990), amely alkalomból Ludvík Svoboda köztársasági elnök Munka Érdemrenddel tünteti ki a húszéves szövetséget. A közgyűlés vitája során számos felszólaló sürgeti a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek kidolgozását, a magyarság arányos képviseletének biztosítását az alacsonyabb szintű párt- és állami szervekben is, a magyar tudományos intézet megalakítását, a komáromi múzeum átalakítását a csehszlovákiai magyar kultúra múzeumává, egy kassai magyar színház létrehozását, a nemzetiségi oktatásügy fejlesztését, a magyarlakta járások területi átrendezését s a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának megindítását. A közgyűlésen elfogadott határozat továbbra is síkraszáll a Csemadok 1968. március 12-i javaslatának megvalósításáért, a szövetség új programja a Csemadok fő feladataként a magyar kisebbség társadalmi és kulturális érdekeinek képviseletét határozza meg, az elfogadott új alapszabály ennek megfelelően a szövetség hivatalos nevét Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségére módosítja, s lehetővé teszi, hogy a Csemadoknak egyéneken kívül kollektívák, intézmények is tagjai lehessenek, valamint hogy a szövetség keretén belül a csehszlovákiai magyar tudományos élet egyes szakterületeit művelő, önálló munkatervvel rendelkező társaságok alakuljanak. A Csemadok KB elnökévé ismét Dobos Lászlót, új vezető titkárává Szőke Józsefet, titkáraivá Varga Sándort és Takács Andrást választják; a 92 tagú KB 19 fős Elnökségébe bekerül még Csikmák Imre, Duray Miklós, Fónod Zoltán, Gáspár Tibor, Kardos István, Kulcsár Tibor, Mács József, Mede István, Molnár János, Rados Pál, Szabó Rezső, Tolvaj Bertalan, Turczel Lajos, Újváry László és Varga Béla.

Losoncon a Csemadok Losonci Járási Bizottsága és a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya Kármán József születésének 200. évfordulója tiszteletére első ízben rendezi meg a Kármán József Napokat, amely alkalomból a református templom mellett újra leleplezik Kármán Józsefnek a gimnázium elől 1946-ban eltávolított emlékoszlopát.

A szovjet pártvezetés és a szovjet kormány a március 28-29-i szovjetellenes tüntetések ürügyén - amelyek azt követően törtek ki, hogy Csehszlovákia válogatottja a jégkorong-világbajnokságon kettős győzelmet aratott a Szovjetunió fölött - a jobboldali és ellenforradalmi veszély visszaverésére s a szocializmus érdekeinek megvédésére szólítja fel a csehszlovák pártvezetést és kormányt.

A CSKP KB Elnöksége a szovjet intervenciót követően elhatározza a politikai és társadalmi élet „normalizálását”, vagyis az ún. szovjet- és szocialistaellenes erőkkel való leszámolást és „a párt irányvonalával ellentétben fellépő” kommunisták felelősségre vonását. Németh Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes személyében hivatalba lép a szlovák kormány első magyar nemzetiségű miniszterhelyettese. (Összességében a Csemadok által szorgalmazott hattal szemben csupán három magyar miniszterhelyettes kinevezésére kerül sor: Rácz Olivér az oktatásügyi, Somogyi János az egészségügyi miniszter helyettese lesz.)

A magyar pedagógusok pozsonyi találkozóján kidolgozzák a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Szövetségének alapszabály-tervezetét, a szövetség létrehozására azonban a normalizációs politika következtében már nem kerülhet sor.

A szlovák kormány 103. sz. határozatával jóváhagyja a Nemzetiségi Tanács statútumát és összetételét. Tizenhat tagja közül hat magyar nemzetiségű; elnöke Dobos László miniszter, alelnöke az ukrán (ruszin) Ivan Bajcura, titkára Tolvaj Bertalan, a Nemzetiségi Titkárságvezetője; további magyar tagjai: Danis Tamás középiskolai tanár, Fónod Zoltán, az Új Szó rovatvezetője, Kardos István, a nyitrai Pedagógiai Kar adjunktusa és Turczel Lajos, a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője.

A Csemadok KB elnökségi ülésén elfogadott nyilatkozat szerint a szövetség egyetért a párt- és állami szerveknek a politikai és társadalmi élet normalizálására irányuló törekvéseivel és támogatja azt. Az ülés foglalkozik egy új magyar nyelvű közéleti hetilap kiadásának a lehetőségével is, amely Magyar Valóság, Valóságvagy Fórum címmel jelenne meg, s a Csemadok KB, valamint a Nemzetiségi Tanács szócsöve lenne.

Miután azt Ludvík Svoboda köztársasági elnök és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa is megerősítette, Prágában kicserélik az új csehszlovák-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megerősítő okiratait.

A CSKP KB ülésén lemondatják tisztségéről Alexander Dubček első titkárt, s a szovjetbarát irányzat vezetőjét, Gustáv Husákot választják meg a KB új első titkárává, amivel kezdetét veszi az ún. normalizáció időszaka.

Pozsonyban a szlovákiai magyar iskolák szülői munkaközösségeinek első országos találkozóján - a szlovákiai magyar oktatásügy fejlesztése, a magyar fiatalság magyar nyelvű és szellemű iskolákba tömörítésének céljával - megalakul a Szülői Munkaközösségek Országos Tanácsa, amely májusban és júniusban Szülok Hangja címmel két számot megélt tájékoztatót is kiad, a normalizációs politika következtében azonban hamarosan megszűnik.

Első ülését tartja Pozsonyban a szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsa, amelyen 3-3 magyar, ill. ukrán állandó munkabizottságot létesít: a magyar oktatásügyi munkabizottság elnöke Turczel Lajos, a kulturális munkabizottságé Fónod Zoltán, a szociális és közgazdasági munkabizottságé Németh Jenő. A nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényei politikai alapelveinek kidolgozása céljából ideiglenes munkacsoportot hoz létre négy alcsoporttal (nemzetiségi szervek és képviselet, nemzetiségi oktatásügy, nemzetiségi kultúra, nyelvhasználat); a munkacsoport elnöke az ukrán Ivan Bajcura, titkára Gyönyör József. A Nemzetiségi Tanács ezen kívül feladatul tűzi ki a Csehszlovák Televízió magyar és ukrán nyelvű adására vonatkozó tervezet kidolgozását, egy információs bulletin kiadását s a Szlovák Tudományos Akadémia melletti Nemzetiségkutató Intézet létrehozásának támogatását.

A Szabad Földműves vezércikkében Pathó Károly főszerkesztő üdvözli a legfelsőbb pártvezetésben történt változásokat, s ismételten sürgeti a leszámolást a párton belüli „opportunista” és „revizionista elemekkel”.

Alexander Dubčeket - felfelé buktatva - megválasztják a Szövetségi Gyűlés elnökévé.

Szőke Józsefet Strasser György váltja fel az Új Ifjúság főszerkesztői posztján.

A szlovák pártvezetés nyomására közös értekezletet tart Pozsonyban a Csemadok, a Matica slovenská és a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége Elnökségének pártcsoportja. Közös nyilatkozatban jelentik ki, hogy elismerik a párt illetékességét a nemzetiségi kérdés elvi és gyakorlati megvalósításában, valamint hogy megakadályozzák a sajtótermékek hasábjain zajló „nem kívánatos nyilvános vitákat”.

Az SZNT Elnökségének Národné výbory című folyóiratában megjelenik Daniel Okáli A Matica slovenská és a nemzetiségek című írása, amelyben Okáli védelmébe veszi a magyar kisebbség második világháború utáni kitelepítését, mint amire az évszázados történelmi tapasztalatok késztették a szlovákokat, valamint csehországi deportálását, amire szerinte a lakosságcserét elszabotáló „félfasiszta” magyar kormány kényszerítette a csehszlovák kormányt.

A CSKP KB első titkárává választott Gustáv Husák helyett Štefan Sádovskýt választják meg az SZLKP új első titkárává, akit Peter Colotka, a Szövetségi Gyűlés volt elnöke vált fel a szlovák kormány élén.

Az Új Ifjúság szerkesztősége, a Csemadok KB és a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya megrendezi Füleken a II. Országos Magyar Táncdalfesztivál döntőjét.

Hosszadalmas előkészületek után megalakul a Szlovák Nőszövetség KB melletti Nemzetiségi Szekció 30 tagú Magyar Nőtanácsa. Elnökévé Lőrinczné Gály Olgát, Lőrincz Gyula feleségét választják, aki egyben a Nemzetiségi Szekció alelnöki tisztét is betölti, s képviseli a Magyar Nőtanácsot a Szlovák Nőszövetség KB Elnökségében. A Magyar Nőtanács alelnökei Szarkáné Lévay Erzsébet, Andrejkovics Teréz és Bába Piroska.

A Budapestre látogató Gustáv Husák tárgyalásokat folytat Kádár Jánossal, aki kérésére megosztja vele 1956 utáni tapasztalatait a tisztogatások lebonyolításával kapcsolatban.

A Csemadok KB Elnöksége a csehszlovákiai magyar tudományos élet szervezett formáinak megteremtése céljával kilátásba helyezi egy Csehszlovákiai Magyar Nyelvművelő és Nyelvjáráskutató Társaság, egy Csehszlovákiai Magyar Történelmi Társaság, egy Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság és egy Csehszlovákiai Magyar Szociológiai Társaság Csemadokon belüli megalakítását. A nemzetiségi kultúra ápolását szolgáló intézmények (többek között galéria, múzeum, könyvtár, levéltár) kiépítése érdekében felveti egy Csehszlovákiai Magyar Kulturális Fondalapítvány létrehozásának a lehetőségét is.

A Csemadok KB komáromi ülése a szövetség legfontosabb feladatairól tárgyalva síkra száll a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek megalkotásáért, a magyar iskolaügy és művelődésügy autonóm irányításának megvalósításáért, a magyar intézményhálózat bővítéséért, a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának megindításáért, a Csehszlovákiai Magyar Kultúra Házának felépítéséért Pozsonyban, a kassai magyar színház létrehozásáért, egy központi csehszlovákiai magyar múzeum, képtár és könyvtár létesítéséért Komáromban s a Csehszlovákiai Magyar Kulturális Fondalapítvány létrehozásáért.

A Nemzetiségi Tanács ideiglenes munkacsoportjának alcsoportjai a Tejfalu melletti körtvélyesi üdülőtelepen a nemzetiségi szervekről és képviseletről, a nemzetiségi oktatásügyről, a nemzetiségi kultúráról szóló törvény, valamint a nyelvtörvény tervezetének alapelveiről tanácskoznak.

Megalakul Pozsonyban a Csemadok KB mellett működő Csehszlovákiai Magyar Nyelvművelő és Nyelvjáráskutató Társaság. Elnöke Dobos László, társelnöke Sima Ferenc, tudományos titkára Jakab István.

A Csemadok KB és a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya megrendezi Komáromban a VI. Jókai Napokat.

A szlovák Belügyminisztérium értesíti a Magyar Ifjúsági Szövetség előkészítő bizottságát, hogy a szövetség alapszabályát nem hagyja jóvá, s működését nem engedélyezi.

A csehországi Moravanyban csehszlovákiai cseh, szlovák, magyar és ukrán (ruszin) szakemberek, valamint több szocialista ország tudományos dolgozóinak részvételével nemzetközi konferencia zajlik a nemzetiségi kérdésről, amelyen amagyar kisebbséget Szabó Rezső, Csanda Sándor, Mózsi Ferenc és Kardos István képviseli, szlovák részről pedig Juraj Zvara tart előadást a szlovákiai nemzetiségek helyzetéről.

A CSKP KB ülésén elfogadják a közélet „konszolidálásának” főbb irányelveit: a párt marxista-leninista egységének helyreállítása, vezető szerepének megújítása, a gazdaság konszolidálása s a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő internacionalista szövetség elmélyítése.

A Csemadok nagyszabású emlékünnepélyt rendez Borsiban II. Rákóczi Ferencről. Az ünnepség keretében a szülőháza előtti parkban elhelyezik a fejedelem Mayer Ede alkotta érc mellszobrát, amely 1945-ös eltávolításáig a zólyomi várban, majd 1967-től a füleki múzeum udvarán állt.

Az SZLKP KB ülésén Štefan Sádovský első titkár hangsúlyozza, hogy sem a Matica slovenská, sem a Csemadok, sem pedig a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége nem képviselője a szlovák nemzetnek, ill. a magyar és ukrán kisebbségnek, amelyek érdekeit és igényeit az állami szervek és társadalmi szervezetek juttatják kifejezésre. Sádovský szerint véget kell vetni annak, hogy a sajtót, a tömegtájékoztatási eszközöket és a kulturális szövetségek gyűléseit „a párt elveivel és a marxizmus-leninizmus elveivel összeegyeztethetetlen kirohanásokra használják fel”.

Az Érsekújvárott megjelenő Érsekújvári Újság című járási hetilap felveszi a Heti Hírlapunk címet.

A Szövetségi Gyűlés elfogadja a Szövetségi Gyűlés ügyrendi törvényét, amely kimondja, hogy „minden felszólalónak joga van anyanyelvén beszélnie”.

Az SZNT jóváhagyja az augusztus 29-ét, a szlovák nemzeti felkelés kitörésének napját szlovák állami ünneppé nyilvánító törvényt.

A Csemadok KB megrendezi Zselizen a gombaszögi rendezvények hagyományaira építő s azok szerepét részben átvevő XIV. Országos Népművészeti Fesztivált.

Galántán a Csemadok KB és a Népművelési Intézet első ízben rendezi meg a Kodály Napokat, amely keretében megtartják a csehszlovákiai magyar gyermek- és felnőtt énekkarok második országos fesztiválját (II. Országos Énekkari Fesztivált).

Az SZNT 71/1969. sz. törvényével Szlovákiában megszünteti a kerületeket. A járások száma azonban változatlan marad, tehát Szlovákia területe továbbra is 37 járásra oszlik, noha ez ideig 44 új járás létrehozására, ill. régi visszaállítására érkezett be kérvény.

A Csemadok KB megrendezi Gombaszögön a XIV. Országos Dal- és Táncünnepélyt.

Oldřich Černík szövetségi miniszterelnök meghívására Csehszlovákiába látogat Fock Jenő magyar miniszterelnök. Černík tájékoztatja magyar partnerét a „párt egységének helyreállításáért” tett intézkedésekről.

A Nemzetiségi Tanács második ülésén megvitatja a nemzetiségi törvénytervezetek alapelveinek az ideiglenes munkacsoport által előterjesztett téziseit. A nemzetiségi szervekről és képviseletről szóló törvény tézisei az SZNT keretében Magyar Nemzetiségi Bizottság, ill. Ukrán Nemzetiségi Bizottság, a szlovák kormányban Nemzetiségi Minisztérium, a járási és helyi nemzeti bizottságok mellett nemzetiségi bizottságok, az Oktatásügyi és a Kulturális Minisztériumban nemzetiségi főosztályok létrehozását feltételezik. A nemzetiségi oktatásügyi törvény tézisei szerint biztosítani kell a nemzetiségek anyanyelvi oktatásának feltételeit a bölcsődétől kezdve a főiskoláig; a nemzetiségi kultúráról szóló törvény tézisei a Szlovák Tudományos Akadémia melletti Nemzetiségkutató Intézet és a művészeti szövetségek melletti nemzetiségi tagozatok létrehozását, a Csehszlovák Televízió nemzetiségi adásának biztosítását, önálló kultúrház, könyvtár, levéltár, múzeum, galéria és nyomda, Kassán új magyar színház felállítását javasolják. A nyelvtörvény tézisei szerint biztosítani kell a nemzetiségek nyelvének hivatalos használatát az általuk lakott járásokban s minden olyan településen, ahol részarányuk eléri a 10%-ot, s ezeken a helyeken az utca- és községnevek is kétnyelvűek lennének.

A Magyar Ifjúság Központi Tanácsa megrendezi Kéménden az V. Nyári Ifjúsági Találkozót. A tábor vendége többek között Dobos László miniszter, Nagy Jenő miniszterhelyettes és Tolvaj Bertalan, a Nemzetiségi Titkárság vezetője.

Az SZLKP KB Elnöksége jóváhagyja Fábry István megválasztását az SZNT kommunista képviselői klubjának titkárává.

A szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsa a politikai szervek elé terjeszti a nemzetiségi törvények politikai irányelveinek az ideiglenes munkacsoport által kidolgozott, majd a július 10-i ülés után véglegesített tervezetét.

A Matica slovenská turócszentmártoni közgyűlése bírálja a magyar kisebbségnek az állami szervek általi túlzott támogatását, elítéli a kétnyelvűség elvét, leszögezi, hogy továbbra is célul tűzi ki a szlovák nyelv államnyelvvé nyilvánítását, s kifejezi azt az igényét, hogy a Matica részt vehessen a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek kidolgozásában.

Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága „a szomszédos szocialista országok magyar anyanyelvű lakosságának kulturális helyzetéről és az ezzel kapcsolatos feladatokról” tárgyalva megfogalmazza kulturális életük és oktatásügyük tervszerű támogatásának szükségességét.

A szovjet megszállás első évfordulóján az ország több nagyvárosában tömegtüntetéseken tiltakoznak a megszállás és a normalizációs politika ellen. A legnagyobb méretű megmozdulásokra Prágában, Brünnben és Pozsonyban kerül sor, amelyekre a pártvezetés a rendőrség, a népi milícia és a hadsereg (többek között tankalakulatok) bevetésével válaszol. A beavatkozás több halálos áldozatot követel.

A Csemadok KB Elnöksége felülvizsgálja a szovjet megszállást elítélő 1968. augusztusi határozatait, mint amelyek „kellő tájékozatlanság híján, valamint a párt és az állami szervek téves információi alapján” olyan kitételeket is tartalmaztak, amelyek „a tények mai ismeretében helytelenek”. Az Elnökség pártcsoportja a szlovák pártvezetéshez intézett állásfoglalásában tiltakozik a Matica slovenská közgyűlésén elhangzottak s a Matica azon törekvése ellen, hogy beavatkozhasson a nemzetiségi kérdés kezelésébe, amivel kapcsolatban felkéri az SZLKP KB-t, vegye fontolóra a KB keretében egy olyan osztály létrehozását, amelynek feladata a nemzetiségi kérdés figyelemmel kísérése lenne.

Nyitrán az első egységes földműves-szövetkezetek és állami gazdaságok megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében átadják a Szabad Földműves szerkesztőségének a Ludvík Svoboda köztársasági elnök által adományozott „Építésben szerzett érdemekért” állami kitüntetést.

A Magyar Ifjúság Központi Tanácsának Elnöksége az Új Ifjúság hasábjain keresztül nyílt levelet intéz a magyar ifjúsági klubokhoz, amelyben tudatja velük, hogy legalizálásuk legmegfelelőbb módja az lenne, ha tagjává válnának valamelyik szlovák ifjúsági szervezetnek.

A CSKP KB ülésén megkezdődnek a párt vezetésén belüli tisztogatások. Érvénytelenítik a KB-nek a „testvérpártok” varsói levelét visszautasító 1968. július 19-i, a KB Elnökségének a megszállás ellen tiltakozó 1968. augusztus 21-i „szovjet-és szocialistaellenes” határozatait, s illegálisnak nyilvánítják a párt 1968. augusztus 22-i rendkívüli, XIV. kongresszusát. Kizárják a KB-ból a párt reformszárnyának 80 tagját, köztük Josef Smrkovskýt, Zdeněk Mlynářt és Jiří Hájeket, s javasolják Alexander Dubček visszahívását is tisztségeiből.

Ludvík Svoboda köztársasági elnök Oldřich Černík miniszterelnökkel az élen új szövetségi kormányt nevez ki, amelynek tagja többek között Josef Kempný és Peter Colotka miniszterelnök-helyettesek, Ján Marko külügyminiszter, Martin Dzúr nemzetvédelmi miniszter és Jan Pelnář belügyminiszter.

A Népművelés mellékleteként megjelenik a magyar ifjúsági klubok Klubfórum című értesítőjének első száma, amelyet elődeihez - az Így Élünk Mihez és a Hanghoz - hasonlóan a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klubból szerkesztenek.

Az SZLKP KB szintén hatálytalanítja a párt 1968. júliusi és augusztusi „helytelen” határozatait, s kizárja a pártból a „szovjet- és szocialistaellenes jobboldali opportunistákat”. A lemondott és kizárt tagok helyére 24 új tagot kooptálnak a KB-ba, többek között Szabó Gyulát.

A Szövetségi Gyűlés ülésén érvénytelenítik a Nemzetgyűlés 1968. évi „helytelen” határozatait, megfosztanak mandátumától több képviselőt, s leváltják Alexander Dubčeket, a Szövetségi Gyűlés, és Josef Smrkovskýt, a Népi Kamara elnökét. A Szövetségi Gyűlés új elnökévé Dalibor Hanest, a Nemzetek Kamarája elnökévé Vojtech Mihálikot, a Népi Kamara elnökévé Soňa Pennigerovát választják.

A Szövetségi Gyűlés a politikai helyzetre való tekintettel 117/1969. számmal alkotmánytörvényt fogad el a választási időszak újbóli meghosszabbításáról. A jogszabály egyúttal lehetővé teszi, hogy a képviselőtestület a Nemzeti Front javaslatára megfossza mandátumától azt a képviselőt, aki „tevékenységével megzavarja a Nemzeti Front politikáját”.

Dobos Lászlót Fónod Zoltán, az Új Szó kulturális rovatának vezetője váltja fel a Madách Könyv- és Lapkiadó igazgatói posztján.

Kassán a Magyar Területi Színház kihelyezett részlegeként Beke Sándor igazgató vezetésével megalakul a Thália Színpad.

Quittner János vezetésével stúdió jellegű kamaracsoportként megalakul Pozsonyban a Csemadok KB melletti Szőttes Népművészeti Együttes.

Az SZLKP KB Elnöksége a Csemadok és a Matica slovenská között kialakult vita kapcsán elutasítja, hogy azok átvegyék a pártszervek szerepét a nemzetiségi kérdés irányításában. Kimondja, hogy felül kell vizsgálni vezetőségük személyi összetételét, s megbízza Ľudovít Pezlár KB-titkárt és Miroslav Válek kulturális minisztert a kulturális szervezetek tevékenységét értékelő jelentés elkészítésével.

A Csemadok KB - a Varga Béla vezetésével előző nap újjáalakult pártcsoportja kezdeményezésére - visszavonja a szovjet megszállást elítélő 1968. szeptemberi határozatát, elítéli a Matica slovenskával folytatott polémiát, s bizottságot hoz létre a szövetség elmúlt másfél éves tevékenységének értékelése céljából. Megerősíti Fábry Zoltánt a Csemadok KB örökös díszelnöke és Lőrincz Gyulát a Csemadok KB díszelnöke tisztségében, s tudomásul veszi Duray Miklós lemondását elnökségi tagságáról. Az ülés eredményeként a Csemadokon belül is kezdetét veszi a visszarendeződés.

A Csehszlovákiai Magyar Nyelvművelő és Nyelvjáráskutató Társaság, valamint a Batsányi János Irodalmi Kör megrendezi Kassán a II. Kazinczy Nyelvművelő Napokat.

Özörényben Carlo Goldoni Két úr szolgája című komédiájának színrevitelével megtartja első bemutatóját a kassai Thália Színpad.

Pozsonyban a pártszervek kezdeményezésére az ifjúsági mozgalmak marxi-lenini alapon történő újraegyesítésének szándékával megalakul a Fábry Olga vezette Lenini Ifjúsági Szövetség, amelyet még aznap felvesznek a Szlovákiai Gyermek- és Ifjúsági Szervezetek Társulásába.

Megalakul Pozsonyban a Csemadok KB mellett működő Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság. Huszonnyolc alapító tagja Marczell Bélát választja a társaság elnökévé, alelnöke Csáji Bertalan, titkára Ág Tibor.

Az SZNT ülésén Peter Colotka szlovák miniszterelnök kormánya munkájáról tartott beszámolójában bejelenti: megkezdték a nemzetiségi törvények alapelveinek kidolgozását, hogy az SZNT majd elfogadhassa az alkotmánytörvény végrehajtási törvényeit.

Az SZNT érvényteleníti a Varsói Szerződés csapatainak bevonulását elítélő 1968 augusztusi „helytelen” dokumentumait, s megbízza az Elnökséget, hogy vizsgálja felül az SZNT és végrehajtó szerveinek 1968. évi tevékenységét. A Nemzetiségi Tanács harmadik ülésén jóváhagyja a nemzeti bizottságok mellett létesítendő nemzetiségi bizottságok jogköréről kidolgozott javaslatot, Tolvaj Bertalant kinevezi a tanács információs bulletinje szerkesztőbizottságának elnökévé, tervezetet fogad el a magyar érettségizettek magyarországi továbbtanulási feltételeinek alapelveiről, s az oktatásügyi miniszternél a kérdést szabályozó nemzetközi egyezmény megkötését kezdeményezi.

Az Új Szó címoldalon közli szerkesztőségének és pártszervezetének önbíráló nyilatkozatát, amelyben elítélik a megszállás ellen tiltakozó 1968. augusztusi írásaikat, s hangsúlyozzák, hogy támogatják a párt új vezetőségének az élet „normalizálására” irányuló törekvéseit.

A Szövetségi Gyűlés éléről eltávolított Alexander Dubčeket Ludvík Svoboda köztársasági elnök a pártvezetés határozata alapján Csehszlovákia törökországi nagykövetévé nevezi ki.

Gustáv Husák májusi látogatását viszonozva Prágába látogat Kádár János, aki újabb tanácsokkal látja el Husákot a párton belüli tisztogatásokkal kapcsolatban.

Tolvaj Bertalan, a Nemzetiségi Titkárság vezetője a Szabad Földművesnek nyilatkozva reményét fejezi ki, hogy a legfelsőbb párt- és kormányszervek jóváhagyása után előreláthatólag 1970 első felében sor kerülhet a nemzetiségi alkotmánytörvény által feltételezett végrehajtási törvények törvénybe iktatására.