Pozsonyban megjelenik Fábry Zoltán Stószi délelottök című esszé- és tanulmánykötete, benne a szerző Antisematizmus című tanulmányával és A vádlott megszólal című memorandumával. A Madách Imre Irodalmi Díjjal Dobos Lászlót, Ozsvald Árpádot és Turczel Lajost, a Csehszlovák Írószövetség Nemzetiségi Díjával Dobos Lászlót tüntetik ki. A csehszlovák kormány az érdemes művész címet adományozza Jakoby Gyula kassai festőművésznek.

Andrej Maťašík pozsonyi lelkészt Varga Imre püspök váltja fel a református egyház Kálvinista Szemle és Kalvínske hlasy című lapjainak főszerkesztői posztján.

A Nemzetgyűlés Elnöksége május 19-re tűzi ki a parlamenti választásoktól ismét különválasztott nemzeti bizottsági választások időpontját.

Nagykaposon a Csemadok helyi szervezete által első ízben megrendezett Erdélyi János Napok keretében felavatják Erdélyi János emlékművét, Nagy János szobrászművész alkotását.

Az SZLKP KB ülése támogatásáról biztosítja a CSKP KB által a demokratizálás érdekében hozott határozatokat, a CSKP első titkárává választott Alexander Dubček helyett pedig az ukrán (ruszin) nemzetiségű Vasil Biľakot választja meg az SZLKP KB új első titkárává.

A komáromi Magyar Területi Színház bemutatja William Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiáját. A színház történetében korszakhatárnak tekintett előadás rendezője Beke Sándor.

A CSKP KB folytatódó ülése határozatot hoz a megkezdett demokratizálási folyamat folytatásáról, a szólás- és sajtószabadság megvalósításáról, a párt akcióprogramjának és az új nemzetiségi politika alapelveinek kidolgozásáról, s elhatározza a pártvezetői és államfői tisztség különválasztását. A párt vezetésén belüli reformerők elérik Antonín Novotný felmentését s Alexander Dubček első titkárrá választását. Novotný és hívei, miután nem szerezték meg Moszkva támogatását, az utolsó pillanatban lemondanak a párton belüli ellenzékkel való fegyveres leszámolás tervéről.

Alexander Dubček és Kádár János Komáromban a csehszlovák-magyar kapcsolatok alakulásáról, belpolitikai kérdésekről és a nemzetközi helyzetről tárgyal.

A kormány kiadja 36/1968. sz. rendeletét a Nagykürtösi, Varannói, Vízközi és Ólublói járás létrehozásáról, 33-ról 37-re növelve ezáltal a szlovákiai járások számát.

A Csemadok Kassai Járási Bizottsága Oszinte szóval címmel nyílt levelet juttat el a Csemadok KB-hoz és járási titkárságaihoz, amelyben - a szövetség munkájának megjavítását célzó javaslatok előterjesztése mellett - kifogásolja a Csemadok küldetésének tisztázatlanságát, s megfogalmazza azt az igényt, hogy a szövetség váljon a csehszlovákiai magyarság érdekvédelmi szervezetévé. A Béres József, Gyüre Lajos és Mede István kezdeményezésére megfogalmazott levél nyíltan bírálja a szövetség több vezető tisztségviselőjének a passzivitását és a „csehszlovákiai magyarságot kompromittáló” tevékenységét, név szerint sürgetve többek között Lőrincz Gyula, Egri Viktor, Krocsány Dezső, Szabó Béla, Sziegl Ferenc, Fábry István és Kosztanko Antal távozását a szövetség éléről, mivel fékezik a Csemadok megújhodását, új KB választását, új program és alapszabály elfogadását és rendkívüli közgyűlés összehívását.

Az Irodalmi Szemle nagy visszhangot kiváltó ankétot közöl A magyar értelmiség helyzete és fejlodési távlatai Csehszlovákiában címmel, amelyben az értelmiségi utánpótlás biztosítását szolgáló klubmozgalom felkarolása mellett megfogalmazódik a reálértelmiség nagyobb szerepvállalásának, valamint a nemzeti kisebbségi művelődés tudományos fórumokkal való gyarapításának igénye.

A CSKP KB Elnöksége határozatot hoz a cenzúra eltörléséről és egy új sajtótörvény előkészítéséről.

Az SZNT Elnöksége Csehszlovákia föderatív államjogi elrendezésének megoldására vonatkozó tervezetet fogad el és terjeszt a prágai és a pozsonyi pártvezetés elé. A tervezet szerint a föderáció kiépítése fokozatosan történne a XIV. pártkongresszusig, s az azzal kapcsolatos kérdéseket egy különbizottság dolgozná ki.

A Csemadok KB a prágai és pozsonyi pártvezetés januári határozata alapján a nemzetiségi kérdés megoldására vonatkozó javaslatot fogad el és terjeszt a pártvezetés elé. Ebben szorgalmazza, hogy a szlovák nemzet államjogi helyzetének rendezésével egy időben - amelynek egyetlen méltó megoldása az ország föderatív alapon történő átszervezése - rendezzék a nemzetiségek helyzetét is. Javasolja többek között egy nemzetiségi alkotmánytörvény kidolgozását, a nemzetiségek arányszámuknak megfelelő képviseletének biztosítását, az államhatalmi és a végrehajtó szervek mellett nemzetiségi szervek (a Nemzetgyűlés és az SZNT keretében Nemzetiségi Bizottság, a kormány mellett Nemzetiségi Titkárság s a Megbízottak Testülete keretében Nemzetiségi Megbízotti Hivatal) létrehozását, az 1960 előtti közigazgatási rendezéshez való visszatérést és a járáshatároknak az etnikai határokhoz igazítását, a Szlovák Szakszervezeti Tanácsban és a CSISZ Szlovákiai KB-ban nemzetiségi osztály létesítését, a magyar oktatásügy autonómiájának biztosítását, a magyarok arányszámuknak megfelelő felvételét a főiskolákra, a magyarországi továbbtanulás lehetővé tételét, valamint az 1945 után hozott magyarellenes diszkriminatív jogszabályok felülvizsgálását. A KB egyúttal felkéri az SZLKP KB-t, hogy hívja vissza tisztségéből Dénes Ferencet, az Új Szó főszerkesztőjét, mert „dogmatikus magatartása miatt főszerkesztőként és az SZNT képviselőjeként is elveszítette a csehszlovákiai magyar dolgozók bizalmát”.

A Szlovák Újságírók Szövetségének magyar tagozata a Csemadokéhoz hasonló javaslatokat fogad el a nemzetiségi kérdés rendezéséről. Az ország föderalizálása mellett támogatja az államhatalmi és a végrehajtó szervek melletti saját nemzetiségi szervek megteremtését, a csehszlovákiai magyar sajtórendszer és az iskolahálózat fejlesztését, egy önálló magyar könyv- és lapkiadó, valamint egy magyar tudományos intézet létrehozását.

Az SZNT felmenti elnöki tisztsége alól Michal Chudíkot, s František Barbírek alelnököt bízza meg az elnöki teendők ideiglenes ellátásával. Ezt követően határozatban mondja ki az aszimmetrikus államjogi viszonynak az egyenlőség alapján álló cseh-szlovák föderációval való felváltásának szükségességét, s elfogadja a 43/1968. sz. törvényt, amellyel Pozsonyt hivatalosan is Szlovákia fővárosává és kerületi rangú várossá nyilvánítja.

A Csemadok KB az Új Szó hasábjain széles körű vitára bocsátja március 12-i javaslatait. A Csemadok járási bizottságaitól és helyi szervezeteitől ezt követően több száz állásfoglalás érkezik a Csemadok KB-hoz, ill. a lap szerkesztőségéhez, amelyek további észrevételekkel egészítik ki a javaslatokat. Ezek sérelmezik többek között a magyarság nem arányos képviseletét az állami és pártszervekben, a kétnyelvűség megsértését, az iparfejlesztés elhanyagolását, a magyar szakközépiskolák alacsony számát, a magyar és szlovák iskolák összevonását, a magyar települések magyar iskolaigényének elutasítását, de megfogalmazzák a kitelepített magyarok hazatérésének, magyar nyelvű egyetem és főiskolák létesítésének, rendkívüli népszámlálás megtartásának, az 1948-ban elszlovákosított történelmi magyar helységnevek visszaállításának s a Csemadok érdekvédelmi szervezetté alakításának igényét is.

A komáromi Matesz beadvánnyal fordul az SZNT-hez, amelyben arra hivatkozva, hogy a csehszlovákiai magyar kultúra és politika szervei Pozsonyban vannak, kéri a színház áthelyezését Pozsonyba, s felveti a Csehszlovákiai Magyar Kultúra Háza esetleges felépítésének lehetőségét, amelyben helyet kapnának a már meglevő és a jövőben létrehozandó magyar intézmények is.

A Katolikus Békepapi Mozgalom Elnökségének rendkívüli ülésén lemond az egész vezetőség, amivel a mozgalom gyakorlatilag megszűnik, s egy új akcióbizottságot választanak azzal a feladattal, hogy egy demokratikusan megválasztandó szervezet létrehozása céljából hívja össze a katolikus lelkészek és hívők országos konferenciáját. A CSKP KB Elnökségének ülésén Antonín Novotný a személye elleni egyre erőteljesebb nyomás következtében bejelenti, hogy lemond köztársasági elnöki tisztségéről. Elhatározásáról másnap a Nemzetgyűlést is értesíti.

A Szlovák Írók Szövetségének Magyar Szekciójajavaslatot fogad el a magyar kisebbség kulturális életének az önigazgatás szellemében történő rendezéséről, amelyben síkra száll többek között a magyar iskolaügy önálló központi irányító szervének kiépítéséért, a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatának önálló magyar főiskolává bővítéséért, egy magyar tudományos intézet, magyar könyvtár, magyar könyv- és lapkiadó, magyar ifjúsági szervezet, pedagógus-, újságíró és írószövetség létrehozásáért, egy új magyar napilap létesítéséért, az 1945 utáni magyarellenes rendelkezések eltörléséért, áldozataik rehabilitálásáért, a megváltoztatott magyar helységnevek visszaállításáért s a magyarság kompromittálódott vezetőinek a közéletből való távozásáért.

A CSISZ Szlovákiai KB ülésén határozatot hoznak a szövetség föderatív átszervezésének szükségességéről s ifjúsági rétegszervezetek létrehozásáról.

A Szovjetunió, Lengyelország, az NDK, Magyarország, Bulgária és Csehszlovákia állami és pártvezetőinek drezdai tanácskozásán az „ötök” heves bírálatban részesítik a prágai vezetést, s felszólítják a „negatív tendenciák” felszámolására. Leonyid Iljics Brezsnyev a csehszlovákiai helyzetet - főleg a cenzúra eltörlése és a nyugati gazdasági nyitás miatt - ellenforradalmi jellegűnek minősíti.

František Tomášek prágai érsek a cseh és szlovák katolikus püspökök nevében a kormányhoz intézett memorandumában kéri az állam és az egyház közötti viszony rendezését, többek között a szerzetesrendek és a görög katolikus egyház tevékenységének újbóli engedélyezését, az egyházellenes intézkedések orvoslását és a szabad vallásoktatás lehetővé tételét.

Az Új Szó pártszervezetének állásfoglalása támogatásáról biztosítja a demokratizálási folyamatot és a Csemadok március 12-i javaslatait, s hitet tesz a lap megújhodása mellett, amivel kapcsolatban egyúttal szorgalmazza a pártvezetésnél Dénes Ferenc visszahívását főszerkesztői tisztségéből. A Nemzetgyűlés Elnöksége határozatot hoz az eredetileg május 19-re kitűzött nemzeti bizottsági választások elhalasztásáról.

Az Új Szó beszélgetést közöl Lőrincz Gyulával a nemzetiségi kérdésről, amelyben a Csemadok KB elnöke elítélően nyilatkozik a magyar kisebbség második világháború utáni üldözéséről. Lőrincz többek között kijelenti: „Minket 1918-ban senki sem kérdezett meg, hogy hova akarunk csatlakozni, mi nem önként csatlakoztunk a Csehszlovák Köztársasághoz, minket ide csatoltak.” A szlovák sajtóban ezt követően heves kampány indul a Csemadok és elnöke ellen.

A Csemadok Galántai Járási Bizottsága szlovák részről ugyancsak éles támadásokat kiváltó állásfoglalásban követeli többek között a kassai kormányprogramnak a nemzetiségeket érintő revízióját, a reszlovakizáció, a csehországi deportálás és a lakosságcsere átértékelését, a meghurcoltak rehabilitálását és kárpótlását, valamint ezen akciók szervezőinek felelősségre vonását A CSKP KB Elnöksége elfogadja Antonín Novotný lemondását államfői tisztségéről, s Ludvík Svoboda tábornok köztársasági elnökké választását javasolja.

A Nemzetgyűlés Ludvík Svoboda tábornokot megválasztja Csehszlovákia új köztársasági elnökévé. A dél-szlovákiai szlovákok 38 tagú képviseletének bazini tanácskozása nyilatkozatban üdvözli a „visszatérést a kassai kormányprogram elveihez”, amelynek értelmében újra felvetődik a nemzetiségi kérdés „helyes” megoldása. A „bazini harmincnyolcak” nacionalizmussal, sovinizmussal és irredentizmussal vádolják Lőrincz Gyulát és „hozzá hasonló társait”, s követelik visszahívásukat összes párt- és közéleti tisztségükből.

Prágában a Szláv-szigeten rendezett nagygyűlésen mintegy 2-2,5 ezer volt politikai fogoly részvételével megalakul az 1948 utáni politikai perekben elítélt személyeket tömörítő K-231 nevű klub (nevét a 231/1948. sz. törvény alapján kapja). Tagjainak száma rövid időn belül eléri a 80 ezret.

Dél-Szlovákia magyarlakta járásaiban és településein kezdetét veszi az ún. Matica-klubok szervezése. A klubok a sajtóhoz, a központi párt- és állami szervekhez eljuttatott beadványaikban nacionalista uszítással vádolják a Csemadokot és annak vezetőit.

A CSKP KB ülésén visszaveszik a pártba a Csehszlovák Írók Szövetségének IV. kongresszusa után kizárt írókat, ugyanakkor kiszorítják a pártvezetésből a reformokkal szembehelyezkedő Antonín Novotnýt és híveit, s a Dubčekhez közel álló Oldřich Černíkkel az élen új kormány kinevezését javasolják. 1968. április 5-én elfogadják a párt akcióprogramját, amelyben a demokratizálás folytatása, a Nemzeti Fronton belüli nem kommunista pártokhoz fűződő partneri viszony kialakítása, az alapvető polgári jogok betartása, a magánvállalkozás engedélyezése és a cseh-szlovák viszony rendezése mellett ígéretet tesznek a nemzetiségi kérdés megoldására: egy nemzetiségi statútum kidolgozására, a nemzetiségek önigazgatásának megvalósítására s arányos képviseletük biztosítására az államhatalmi és közigazgatási szervekben. A KB a közelgő választásokkal kapcsolatban kijelenti: azokat úgy kell előkészíteni, hogy „ne legyenek többé formális esemény”.

Az SZNT Oktatásügyi Bizottságának Rácz Olivér által vezetett nemzetiségi albizottsága a nemzetiségi iskolaügy kérdéseinek rendezését szorgalmazó állásfoglalásában javasolja többek között a nemzetiségi iskolák irányító szerveinek a létrehozását, az összevont igazgatású iskolák szétválasztását, a nemzetiségi középiskolák hálózatának bővítését, a Szlovák Tudományos Akadémia mellett pedig egy Magyar Intézet létesítését.

A No című hetilap közlése szerint a lap szerkesztősége egyetért a Csehszlovák Nőszövetség Szlovákiai Bizottságának a megújhodási folyamatot támogató március 25-i állásfoglalásával, szükségesnek tartja azonban azt is, hogy a szövetség keretén belül a magyar nemzetiségű nők külön bizottságot hozhassanak létre. Prágában megalakul az Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja. Programja szerint a Nemzeti Front tagjaként a többi politikai szervezettel egyenrangú partnerként kíván fellépni, hosszú távon pedig el kívánja érni a pártonkívüliek egyenjogúsítását a párttagokkal.

Pozsonyban a magyar fiatalok első országos értekezletének résztvevői egy önálló magyar ifjúsági szervezet programja és alapszabálya kidolgozásának feladatával megalakítják a Magyar Ifjúság Központi Tanácsát. A 34 tagú tanács tagja többek között Beke Sándor, Csikmák Imre, Duka Zólyomi Árpád, Duray Miklós, Galán Géza, Gáspár Tibor, Grendel Lajos, György István, Kubicskó Irén, Mácza Mihály, Németh István, Szőke József és Varga Sándor.

Ludvík Svoboda köztársasági elnök Oldřich Černíkkel az élen kinevezi az új kormányt, amelyben helyet kapnak többek között Ota Šik, Peter Colotka, Lubomír Štrougal és Gustáv Husák miniszterelnök-helyettesek, Jiří Hájek külügyminiszter, Martin Dzúr nemzetvédelmi miniszter és Josef Pavel belügyminiszter. A Nemzeti Front ülésén Antonín Novotný helyett a reformpárti František Kriegelt választják meg a testület új elnökévé.

Az SZLKP KB szintén új Elnökséget választ, s állásfoglalást tesz közzé Csehszlovákia föderatív államjogi elrendezésének szükségességéről, egyúttal bizottságot hoz létre a föderatív államjogi elrendezés törvénytervezetének előkészítésére, amelyben helyet kap Szabó Rezső, a Csemadok KB vezető titkára is. A KB ülésén Lőrincz Gyula a személyét szlovák részről ért támadások miatt felajánlja lemondását elnökségi tagságáról, amit azonban a KB nem fogad el.

A református egyház vezetése a prágai és pozsonyi pártvezetéshez intézett levelében az egyház 310 gyülekezete nevében támogatásáról biztosítja a demokratizálási folyamatot. A Kálvinista Szemle májusi száma azonban, amelyben a levelet közzéteszik, a katolikus és evangélikus egyházzal ellentétben nem fogalmaz meg semmiféle kifogást az 1949. évi egyházügyi törvényekkel szemben, sőt hangsúlyozza, hogy azok egyenjogúsították a református egyházat a többi egyházzal. Kassán az egykori görög katolikus papok és szerzetesek találkozója érvénytelennek nyilvánítja az 1950. évi eperjesi nagygyűlés határozatát, megfogalmazza az egyház következetes rehabilitálásának igényét, s akcióbizottságot hoz létre a görög katolikus egyház újbóli engedélyeztetése érdekében.

A Kultúrny život egyik írása (Magyarok a szlovákok ellen?) a Csemadok KB javaslata és a Csemadok Galántai Járási Bizottságának állásfoglalása kapcsán éles támadást intéz a szlovákiai magyarság vezetői ellen, szlovákellenességgel vádolva meg őket. A cikk a galántai dokumentumot revansistának, a magyar többségű járások visszaállításának szándékát pedig Szlovákia szuverenitása elleni támadásnak nevezi.

Bohuslav Laštovička helyett a reformpárti Josef Smrkovskýt választják a Nemzetgyűlés új elnökévé, aki a megoldásra váró legfontosabb feladatok között a jogtalanul elítéltek rehabilitálását, a szólás-, lelkiismereti, vallás-és mozgásszabadság s általában az emberi szabadságjogok biztosítását, a szociális problémák megoldását és az ország föderatív elrendezésének megoldását említi. A kormány az 1960-ban megszüntetett szlovákiai járások visszaállítására, ill. új járások létrehozására vonatkozó nagy számú kérvény kapcsán állásfoglalást tesz közzé, amely szerint a javaslatokkal a föderáció megvalósítását követően fognak foglalkozni.

A Kultúrny život Michal Gáfrik tollából újabb nagy port felkavaró írást közöl a délszlovákiai szlovákság helyzetéről, amely szerint a dél-szlovákiai viszonyok miatt az ottani szlovákok gyakorlatilag albérlőknek érzik magukat saját hazájukban.

A pozsonyi Smena című ifjúsági napilap arról tudósít, hogy a Csallóközben „szlovák- és államellenes” elemek bántalmazzák a szlovákokat.

Oldřich Černík miniszterelnök a Nemzetgyűlés elé terjeszti kormánya programnyilatkozatát, amely a kormány elsőrendű feladatának a csehek és szlovákok államjogi viszonyának a rendezését jelöli meg, de kilátásba helyezi azt is, hogy az SZNT-vel együttműködve javaslatot dolgoz ki a nemzetiségek politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságának jogi biztosítására.

Daniel Okáli a Predvoj című hetilapban a Csemadok Galántai Járási Bizottságának állásfoglalására reagálva kijelenti, hogy a kassai kormányprogram még ma is érvényes, a csehszlovák-magyar lakosságcserét pedig olyan akcióként jellemzi, amely a magyarkérdést „békés úton” próbálta rendezni.

Fábry Zoltán az Új Szó hasábjain megjelent A magyar kisebbség nyomorúsága és nagysága című cikksorozatában annak kapcsán, hogy a Csemadok és a Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciójának javaslatára még egyetlen pozitív szlovák reagálás sem érkezett, kételyeit fejezi ki az 1945 és 1948 közötti magyarellenes diszkriminatív intézkedések elítélését illetően.

A Štúr-emléktúra alkalmából Dévénybe zarándokló 7000 pozsonyi egyetemi és főiskolai hallgató útközben magyarellenes jelszavakat skandálva kövekkel dobál meg egy magyar kamiont, a dévényi ünnepség résztvevői pedig felszólítják a magyarokat, hogy ha nem tetszik nekik Szlovákiában, települjenek át Magyarországra.

A Batsányi János Irodalmi Kör nagyszabású Kodály-emlékestet rendez Kassán özvegy Kodály Zoltánné részvételével.

A szlovák állami és pártvezetés tárgyalásokat folytat a Csemadok és a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének vezetőivel a nemzetiségek által megfogalmazott elképzelések teljesítéséről (a Csemadokot a megbeszélésen Lőrincz Gyula, Szabó Rezső, Dobos László, Fábry István és Varga János képviseli). Megegyezésük szerint az állam föderatív átszervezését követően a szlovák nemzeti szervek a saját hatáskörükben fogják biztosítani a magyarok és az ukránok képviseletét, mégpedig úgy, hogy az SZLKP KB, az SZNT és a nemzeti bizottságok mellett nemzetiségi bizottságokat, az SZNT Elnöksége mellett pedig Nemzetiségi Titkárságot hoznak létre. A tanácskozásról kiadott közös közlemény szerint annak részvevői elvárják a sajtótól, a rádiótól és a televíziótól, hogy a nemzetiségi kérdéssel megfelelő tárgyismeret birtokában és szenvedélyektől mentesen foglalkozzon. A Matica slovenská az SZNT Elnökségéhez intézett beadványában a dél-szlovákiai helyzet megvizsgálására, az „államalkotó” szlovák nemzet jogainak érvényesítésére és a dél-szlovákiai szlovákok nemzeti érdekeinek védelmére szólítja fel a testületet.

A református egyház szlovák lelkészei Ján Čontofalský püspökhelyettes által kezdeményezett nagymihályi találkozójának résztvevői A szlovák lelkészek rezolúciója címmel beadvánnyal fordulnak az egyház Zsinati Elnökségéhez, amelyben többek között egy önálló szlovák egyházmegye létrehozását és a szlovák nyelvű egyházi lap szerkesztésének a szlovák egyházmegyébe való áthelyezését kérik.

Az SZLKP KB Elnöksége, miután a lap szerkesztősége megtagadta vele az együttműködést, Dénes Ferencet leváltja az Új Szó főszerkesztői posztjáról, s helyére ismét Lőrincz Gyulát nevezi ki. Lőrincz május 15-től veszi át a lap irányítását.

Az Alexander Dubček vezetésével Moszkvában gazdasági tárgyalásokat folytató csehszlovák állami- és pártküldöttséget Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet pártvezető felszólítja „az ellenforradalmi veszély” elhárítására.

A Csemadok KB Elnöksége Dobos Lászlót, az Irodalmi Szemle főszerkesztőjét, Krivošík Istvánt, a Matesz igazgatóját, Szabó Rezsőt, a Csemadok KB vezető titkárát, Szőke Józsefet, az Új Ifjúság főszerkesztőjét, Tolvaj Bertalant, a királyhelmeci alapiskola igazgatóját és Turczel Lajost, a Comenius Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszékének vezetőjét javasolja az SZLKP KB mellett létrehozandó Nemzetiségi Bizottságba.

A szovjet, bolgár, magyar, keletnémet és lengyel pártvezetőknek a csehszlovák helyzetről tanácskozó moszkvai értekezletén a szovjet vezetés kilátásba helyezi, hogy ha a csehszlovák politikai irányvonal nem változik, „erélyesebb fellépésre” is sor kerülhet.

Pozsonyi szlovák egyetemi és főiskolai hallgatók a Cseklész-Diószeg-Galánta-Vágsellye-Dunaszerdahely-Komárom útvonalon ún. nemzeti menetelést rendeznek a dél-szlovákiai szlovákok támogatása céljából.

Lőrincz Gyula a Csemadok KB-hoz intézett levelében felmentését kéri a Csemadok KB elnöki tisztsége alól. Kérését az Új Szó főszerkesztőjévé való kinevezésével indokolja.

A morvaországi Velehradban a katolikus lelkészek országos konferenciájának résztvevői megalakítják a Zsinati Megújulási Bizottság nevű szervezetet. Előkészítő bizottságának elnökévé František Tomášek prágai érseket választják, alelnöke, egyben szlovákiai bizottságának elnöke Ambróz Lazík nagyszombati püspök, az országos és szlovákiai bizottság tagja többek között Bíró Lucián.

A kormány bizottságot hoz létre a föderációs törvény megalkotása céljából, amelynek elnökévé Gustáv Husákot nevezi ki.

A Tatran Könyvkiadó Magyar Üzeme, a Szlovák Írók Szövetségének Magyar Szekciója és a Csemadok a rendszeresítés szándékával megrendezi a Csehszlovákiai Magyar Könyv Hetét, amelyet azonban a következő években már nem sikerül megismételni.

A Pravda című pozsonyi napilap Nincs békesség délen? című írásában a délszlovákiai szlovákok „elnemzetlenítéséről” és kényszerű elköltözéséről tudósít.

Pozsonyban a Csemadok KB, a CSISZ Szlovákiai KB, az Új Ifjúság szerkesztősége, a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya és a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősége megrendezi az I. Országos Magyar Nép-és Táncdalfesztivál döntőjét. A Belügyminisztérium ideiglenes jelleggel engedélyezi az Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja működését. A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt előkészítő bizottsága levélben értesíti a Nemzeti Frontot a párt tevékenységének felújításáról.

Az Új Nemzedék Ifjúsági Klub ún. társklubjaként megalakul Kassán a Fábry Zoltán Főiskolás Klub.

Az SZLKP KB ülésén szintén elfogadják a párt akcióprogramját, amely kilátásba helyezi az SZNT vagy a jövőbeni szlovák kormány melletti Nemzetiségi Titkárság s a párt- és az alacsonyabb szintű állami szervek melletti nemzetiségi bizottságok létrehozását. Az SZLKP akcióprogramjában azonban - a CSKP akcióprogramjával ellentétben - nem esik szó a nemzetiségek önigazgatásának érvényesítéséről.

A különböző szakú tudományos dolgozók pozsonyi országos szemináriumának résztvevői határozatot fogadnak el a nemzetiségi kérdésről, amely javasolja, hogy hozzák létre a kisebbségek politikai képviseletének intézményes formáit, a nemzetiségi elv figyelembevételével alakítsák át a járások területét, s növeljék a járások hatáskörét, törvényesen biztosítsák a kisebbségi jogokat nemcsak az összefüggő nyelvterületen, hanem a szórványban élők számára is. A határozat egyben elutasítja az „államnyelv” bevezetésére irányuló követeléseket. A Pravda beszélgetést közöl Lőrincz Gyulával, s első szlovák lapként közli a Csemadoknak a nemzetiségi kérdés megoldására kidolgozott márciusi javaslatát. Lőrincz - a Csemadok berkeiben nagy felháborodást kiváltó - nyilatkozatában a márciusi javaslatok közül többet „túldimenzionáltnak” minősít, megkérdőjelezi többek között a járások átszervezésének szükségességét, s kijelenti, hogy a kétnyelvűség betartására is csupán a szlovákul nem beszélő idősebb nemzedék kedvéért van szükség.

A Csemadok KB és a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya megrendezi Komáromban az V. Jókai Napokat.

A CSKP KB ülése kizárja a pártból többek között Antonín Novotnýt, Karol Bacíleket és Viliam Širokýt, szeptember 9-re összehívja a párt rendkívüli, XIV. kongresszusát, ugyanakkor elveti a szociáldemokrata párt újjáalakításának lehetőségét. A KB kiáltvánnyal fordul az ország lakosságához, amelyben „a jog és igazság érvényesülését” ígéri.

Gustáv Husák miniszterelnök-helyettes a Pravdának és az Új Szónak adott interjújában kijelenti, hogy a kassai kormányprogramban és az elnöki dekrétumokban kifejezésre jutott magyarellenesség a „csehszlovák kormány, a szlovák nemzeti szervek, valamint a CSKP és az SZLKP egyértelmű álláspontja volt”.

Az SZLKP KB Elnöksége a Csemadokkal és a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségével történt április 30-i megállapodás alapján határozatot hoz a KB melletti Nemzetiségi Bizottság létrehozásáról. Fő feladata, hogy a föderatív elrendezés kidolgozása céljából létrehozott bizottsággal együtt kidolgozza a nemzetiségek államjogi helyzetének rendezésére vonatkozó javaslatokat. Rimaszombatban Tompa Mihály halálának 100. évfordulója alkalmából első ízben rendezik meg a Tompa Mihály Napokat.

A Csemadok KB dunaszerdahelyi ülésén a szövetség fennállása óta első ízben kerül sor lényeges személycserékre a csúcsvezetésben. Éles politikai vitát követő titkos választás eredményeként - miközben a választást megelőzően a KB pártcsoportjának szokásos előzetes megbeszéléseihez hasonlóan, Duray Miklós kezdeményezésére összehívják a pártonkívüliek külön gyűlését is, amelyen azok összeállítják saját jelöltlistájukat - leváltják tisztségéből a KB Elnökségének több vezető tisztségviselőjét, többek között Egri Viktort, Fábry Istvánt, Szabó Bélát, Kosztanko Antalt, Krivošík Istvánt, Krocsány Dezsőt, Mózsi Ferencet, Sziegl Ferencet, s új, jobbára reformpárti vezetőséget választanak. A Csemadok új elnöke Dobos László, főtitkára Szabó Rezső, titkára Varga János lesz; az elnöki tisztéről lemondott Lőrincz Gyulát díszelnökké választják. A 16 fősre bővített új Elnökségbe bekerül még Balázs Béla, Csanda Sándor, Csikmák Imre, Duray Miklós, Fónod Zoltán, Mede István, Molnár János, Nagy Jenő, Pathó Károly, Szőke József, Tolvaj Bertalan és Újváry László. A Csemadokból az utóbbi húsz évben kizártak panaszának megvizsgálása céljából rehabilitációs bizottságot hoznak létre, döntenek a Matica slovenskával való kapcsolatfelvétel szükségességéről és a Magyar Ifjúsági Szövetség megalakításának támogatásáról.

A csehországi Kolodějben megtartja első ülését a föderációs törvény megalkotására alakult kormánybizottság Samo Falťan szlovák történész vezette nemzetiségi albizottsága, amelynek feladata a nemzetiségek helyzetének rendezéséről szóló alkotmánytörvény tervezetének előkészítése. Az ülésről kiadott állásfoglalás szerint az albizottság javasolja a magyarokra és németekre vonatkozó vagyonelkobzó törvények felülvizsgálását, a vegyesen lakott területeken pedig a két- vagy többnyelvűség elvének érvényesülését, elutasítja ugyanakkor a magyar többségű járások visszaállítását, a nemzetiségek nemzeti szubjektumként való elismerését, a nemzeteket megillető államhatalmi szerveik létrehozásának lehetőségét, valamint a társadalmi szervezetek nemzetiségi alapon történő létrehozását. Az albizottság szerint a nemzeti kisebbségek képviseletét választott képviselőik látnák el, az egyes képviseleti szervek mellett nemzetiségi bizottságok, a nemzeti kormányok mellett pedig nemzetiségi államtitkárságok jönnének létre.

Alexander Dubček és Oldřich Černík vezetésével csehszlovák párt- és kormányküldöttség látogat Budapestre, ahol június 14-én aláírják az 1949. évi egyezményt felváltó új csehszlovák-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A két fél a szerződésben csehszlovák kezdeményezésre „kezdettől fogva” s minden következményével együtt érvénytelennek minősíti az 1938. évi müncheni egyezményt.

A kormány 205. sz. határozatával hivatalosan is engedélyezi az április 10-e óta újjászerveződő görög katolikus egyház működését, egyúttal kiadja 70/1968. sz. rendeletét a görög katolikus egyház állam általi gazdasági ellátásáról.

A Csemadok KB Elnöksége megfogalmazza és a föderációs törvény megalkotására alakult kormánybizottság nemzetiségi albizottsága elé terjeszti a nemzetiségi kérdés rendezésére vonatkozó javaslatait. Ezek szerint a nemzetiségeket-államalkotó elemként - megilletik a választott és végrehajtó szervek melletti nemzetiségi szervek: a szövetségi parlamentben Nemzetiségi Bizottság, a szövetségi kormányban a nemzetiségi államminiszteri poszt, az SZNT-ben a Magyar Nemzetiségi Tanács, a szlovák kormányban a nemzetiségi miniszteri poszt, magyar miniszterek és miniszterhelyettesek kinevezése. A javaslat síkra száll Szlovákia új területi elrendezésénél az etnikai elv figyelembevételéért, a társadalmi szervezeteknél a nemzetiség szerinti szerveződés lehetőségéért, a vagyonelkobzó rendeletek hatálytalanítása mellett valamennyi magyarellenes intézkedés hatálytalanításáért és a meghurcoltak rehabilitálásáért.

A föderációs törvény megalkotására alakult kormánybizottság nemzetiségi albizottságának ülésén annak két magyar tagja: Dobos László és Szabó Rezső előterjeszti a Csemadok KB Elnöksége által megfogalmazott módosító javaslatokat, az albizottság szlovák tagjai azonban ezeket elfogadhatatlannak minősítik. Kétnapos eredménytelen tanácskozást követően az albizottság megszakítja a munkáját azzal, hogy ezekről a kérdésekről a politikai köröknek kell dönteniük.

A nacionalizmussal és szeparatizmussal vádolt Csemadok nyilatkozatban utasítja vissza a vádat, s hangsúlyozza, hogy csupán az alapvető emberi és nemzetiségi jogok biztosításának elérését tekinti feladatának. A református egyház Zsinati Tanácsa elutasítja a szlovák lelkészek által követelt önálló szlovák egyházmegye létrehozását s az egyház nemzetiségi alapon történő megosztását.

A Nemzetgyűlés elfogadja a 77/1968. sz. törvényt az állam föderatív átszervezésének előkészületeiről, másnap pedig a 82/1968. sz. törvényt az igazságtalanul elítéltek bírósági perének felülvizsgálásáról és rehabilitálásukról.

Daniel Okáli a kassai Matica-klub nagygyűlésén kijelenti, hogy hasznos volna, ha sor kerülne a csehszlovák-magyar lakosságcsere befejezésére.

A Nemzetgyűlés a rendkívüli politikai helyzetre való tekintettel 83/1968. számmal alkotmánytörvényt fogad el a november 18-ra tervezett parlamenti választások elhalasztásáról, s megszavazza a cenzúrát jogilag is eltörlő 84/1968. sz. törvényt. A föderációs törvény megalkotására alakult kormánybizottság úgy határoz, hogy a nemzetiségek helyzetének törvényes rendezésénél a kiindulási pont a nemzetiségi albizottságnak az az állásfoglalása lesz, miszerint a nemzetiségeknek nincs nemzeti szubjektum jellegük, ezért helyzetük törvényes rendezését nem a föderációs alkotmánytörvényben, hanem egy önálló nemzetiségi alkotmánytörvényben kell megoldani.

Az SZNT ülésén - a kommunista hatalomátvétel óta első ízben titkos szavazással - Ondrej Klokočot választják meg a testület új elnökévé. Egyszerre több cseh lapban megjelenik a cseh disszidensek egy csoportjának Ludvík Vaculík által fogalmazott 2000 szó című felhívása, amely figyelmeztet a reformfolyamatot a konzervatívok részéről fenyegető veszélyekre, sürgeti a pluralista demokrácia megvalósítását, a visszarendeződés esetére pedig polgári engedetlenségre és tüntetésekre szólítja fel a lakosságot. (A pártvezetés a felhívást még aznap elítéli, és a párt politikája elleni támadásnak nyilvánítja, a Varsói Szerződés tagállamai pedig fokozzák sajtókampányukat Csehszlovákia ellen.)

A Csemadok KB megrendezi Gombaszögön a XIII. Országos Dal- és Táncünnepélyt. A kétnapos rendezvényt rekordszámú, 35-40 ezer főnyi közönség tekinti meg.

A Csemadok KB Elnöksége a szövetség 20 éves munkájának értékelése, új helyének és szerepének meghatározása, új szervezeti szabályzatának elfogadása, valamint a Csemadok részéről a múltban méltánytalanságot vagy sérelmet szenvedett személyek rehabilitálása céljából november 23-24-re összehívja a Csemadok rendkívüli, X. országos közgyűlését. Az Elnökség az SZLKP KB Elnökségéhez intézett levelében elégedetlenségét fejezi ki a föderációs törvény megalkotására alakult kormánybizottság nemzetiségi albizottságának munkájával.

Az Építo utódlapjaként megjelenik Rimaszombatban a Gömöri Hírlap című járási hetilap első száma.

Tőketerebesen a Život južného Zemlpína - Dél-zempléni Életcímű kétnyelvű járási hetilap felveszi a Slovo Zemplína - Zempléni Szó címet.

Nyitrán a Szövetkezeti és Egyénileg Gazdálkodó Földművesek Szlovákiai Szövetségének alakuló konferenciáján a szövetség egyik alelnökévé Németh Jenő mérnököt, az ekecsi egységes földműves-szövetkezet elnökét választják, ugyanakkor elvetik a szövetségen belüli magyar tagozat létrehozásának szükségességét.

Az Új Ifjúság- a csehszlovákiai magyar lapok közül egyedüliként - közli a cseh ellenzékiek 2000 szó című felhívásának teljes szövegét.

Az alakulófélben levő Magyar Ifjúsági Szövetség megrendezi Keszegfalván a IV. Nyári Ifjúsági Találkozót, amelyen végleges formába öntik a szövetség programját és alapszabályát. A táborba ellátogatnak a Sarló mozgalom alapító tagjai -Dobossy László, Szalatnai Rezső, Győry Dezső és Jócsik Lajos - is.

Az SZLKP KB Elnöksége a föderációs törvény megalkotására alakult kormánybizottság nemzetiségi albizottságának állásfoglalásáról, ill. a Csemadok módosító javaslatairól tárgyalva lényegében visszautasítja a Csemadok javaslatait, a végleges határozathozatalt azonban későbbre halasztja.

Alexander Dubček és Oldřich Černík Komáromban találkozik Kádár Jánossal és Fock Jenő magyar miniszterelnökkel, akik megpróbálják őket rávenni a csehszlovákiai helyzet megvitatása céljából összeülő varsói találkozón való részvételre, amit Dubček korábban L. I. Brezsnyev szovjet pártvezető felszólítása ellenére elutasított.

A Szovjetunió, Lengyelország, az NDK, Magyarország és Bulgária párt- és kormányvezetői Varsóban a csehszlovákiai helyzetről tárgyalnak. A csehszlovák pártvezetéshez intézett levelük szerint Csehszlovákiában ellenforradalmi veszély van, amely azzal fenyeget, hogy az országot letéríti a szocializmus útjáról.

A Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Szövetségének megalakítását célzó értekezlet zajlik Párkányban, amelyen véglegesítik a szövetség előkészítő bizottságának személyi összetételét, s augusztus utolsó hetére Köbölkútra összehívják annak első ülését. A CSKP KB Elnöksége visszautasítja az „ötök” varsói levelében megfogalmazott vádakat, s a csehszlovákiai helyzet rendezését az ország belügyének minősíti. Az SZLKP KB augusztus 26-ra összehívja a párt rendkívüli kongresszusát.

A Csemadok KB táviratban tudatja a CSKP KB plénumával, hogy egyetért a CSKP KB Elnökségének a varsói levelet visszautasító állásfoglalásával.

Pozsonyban a Magyar Ifjúság Központi Tanácsa végrehajtó bizottságának ülésén véglegesítik a Magyar Ifjúsági Szövetség programját és alapszabályát.

Tiszacsernyőn a legfelsőbb csehszlovák és szovjet pártvezetés találkozóján Leonyid Iljics Brezsnyev a „növekvő ellenforradalmi veszély” megfékezését követeli Alexander Dubčektől, valamint személycseréket követel a párt- és állami vezetésben. A csehszlovák pártvezetés beleegyezik a „szocialista testvérpártok” közös tanácskozásának megtartásába.

A Csemadok KB Néprajzi Szakbizottsága Pozsonyeperjesen megrendezi az önkéntes néprajzi gyűjtők első nyári szemináriumát.

A Csemadok vezetői és Ondrej Klokoč, az SZNT elnöke közötti tárgyalásokon megegyezés születik az SZNT Elnöksége melletti Nemzetiségi Titkárság létrehozásáról s további 7 magyar nemzetiségű képviselő jelöléséről a 150 fősre bővítendő szlovák törvényhozásba.

A Csemadok KB Elnökségének ülésén a szövetség jövőbeli új koncepciójának vitája során több felszólaló is felveti a Csemadok politikai érdekvédelmi szervezetté alakításának szükségességét. Dobos László kilátásba helyezi a csehszlovákiai szellemi élet országos találkozójának összehívását, az alakulófélben levő magyar szervezetek: a Magyar Ifjúsági Szövetség és a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége kollektív Csemadok-tagságát s egy Magyar Nemzeti Front létrehozásának lehetőségét.

Pozsonyban a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Magyarország és Bulgária legfelsőbb pártvezetői tanácskozásának közös nyilatkozata elfogadja az ún. Brezsnyev-doktrínát, vagyis hogy „a szocialista vívmányok védelme az összes szocialista állam internacionalista kötelessége”. A tanácskozás során eljuttatják Brezsnyevhez a csehszlovák pártvezetésen belüli „egészséges erők” ún. behívólevelét. A Csemadok KB az Elnökség előző napi javaslata alapján a Nemzetiségi Titkárság munka- és hatáskörére vonatkozó javaslatot fogad el, vezetőjévé Tolvaj Bertalant javasolja, a kibővítendő SZNT-be pedig Dobos László, Gyurcsik József, Janics Kálmán, Mede István, Pathó Károly, Szabó Rezső és Tolvaj Bertalan beválasztását javasolja. A KB megnövekedett feladataira való tekintettel Varga Sándort megválasztja a KB új titkárává. A Csemadok KB pártcsoportja a CSKP KB-hez intézett levelében aggodalmát fejezi ki, hogy a párt rendkívüli, XIV. kongresszusán a magyarság esetleg nem kerül be arányszámának megfelelően a választott tisztségekbe, ill. olyan személyek kerülnek funkcióba, akik nem élvezik a magyar párttagok bizalmát. A pártcsoport a CSKP KB-ba Dobos László, Lőrincz Gyula, Csanda Sándor és Nagy Árpád, az SZLKP KB-ba pedig Fábry István, Fónod Zoltán, Mandli Imre, Szabó Rezső, Szokolai Imre, Szőke József, Tolvaj Bertalan és Varga Béla beválasztását javasolja.

A Csemadok KB Tudományos Szakbizottsága a Hét Fórum című mellékletében közzéteszi egy csehszlovákiai nemzetiségi tudományos intézet létrehozására kidolgozott javaslatát. A nyelvtudományi, irodalmi, történettudományi, szociológiai, pszichológiai és néprajzi osztályból álló intézet a javaslat szerint vagy közvetlenül a Szlovák Tudományos Akadémia alá tartozna, vagy önálló Csehszlovákiai Magyar Tudományos Akadémiaként (esetleg Nemzetiségi Tudományos Akadémiaként) működne.

A Magyar Ifjúság Központi Tanácsa felkéri a Belügyminisztériumot a Magyar Ifjúsági Szövetség bejegyzésére, programjának és alapszabályának elfogadására.

Magyar részről véglegesen lemondják a magyar parlamenti küldöttség eredetileg augusztus 5-re tervezett, majd augusztus 12-re elhalasztott csehszlovákiai látogatását.

Jaltában a szovjet pártvezetés ismerteti Kádár Jánossal Csehszlovákia katonai megszállásának részleteit, s felkéri Kádárt, hogy még egyszer próbálja meg lebeszélni Dubčeket a csehszlovák függetlenedési törekvésekről.

Pozsonyban a Csemadok, a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége és a Lengyel Kulturális Szövetség képviselői első ízben tartanak közös tanácskozást a kisebbségi kérdés rendezésével kapcsolatos elképzeléseikről. Közös nyilatkozatuk szerint az alkotmányban kell rögzíteni a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságát, valamint a nemzetiségek önigazgatási jogát. A nyilatkozatot a Csemadok részéről Szabó Rezső, Csanda Sándor, Pathó Károly, Nagy Jenő és Krivošík István írja alá.

A csehszlovák kormány jóváhagyja a föderatív államjogi elrendezés alapelveinek tervezetét.