Pozsonyban, a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó kiadásában Három fiatal költo címmel megjelenik Ozsvald Árpád, Török Elemér és Veres János közös verseskötete.

A korábban Természet és Technika címmel megjelent lap felveszi a Tudomány és Technika címet, és áttér a havi kétszeri megjelenésre. Felelős szerkesztője Dósa József.

Lőrincz Gyula az Új Szó újévi számának vezércikkében - Bacílek bírálatával egyetértve - nyilvánosan felszólítja a Csemadok komáromi helyi csoportját az önkritikára és „helytelen magatartásának” megváltoztatására.

Csehszlovákia és Magyarország, a szovjet blokk többi országához hasonlóan, kölcsönösen nagyköveti rangra emeli diplomáciai kapcsolatait.

A Csemadok KB Elnökségének pártcsoportja a nemzeti bizottsági választások során a Csemadokra háruló feladatokkal foglalkozva „helytelen nézetnek” minősíti a magyar lakosság körében megnyilvánuló törekvést, hogy a választásokon a Csemadok saját jelölteket indítson.

Az SZLKP KB Elnöksége jóváhagyja a nemzeti bizottsági választások lebonyolításának a nemzetiségileg vegyesen lakott területekre vonatkozó irányelveit. Ezek szerint a választási bizottságokban biztosítani kell a nemzetiségek részvételét, a választókörzeteket a nemzetiségi összetétel figyelembe vételével kell kialakítani, a vegyes lakosságú választókörzetekben olyan nemzetiségű jelölteket kell indítani, akik az adott körzetben többségben levő nemzetiséghez tartoznak, a választásokhoz szükséges nyomtatványokat pedig a nemzetiségek nyelvén is ki kell adni.

Az Új Szó elmarasztalja a Csemadok Párkányi Helyi Szervezetét, mivel az általa megrendezett Petőfi-esten fellépő tánccsoport öltözékén a piros-fehér-zöld színek domináltak, amit a lap a burzsoá nacionalizmus megnyilvánulásaként értelmez.

A Nemzetgyűlés elfogadja a 14/1954. sz. törvényt a nemzeti bizottsági választásokról, amely szerint nemzetiségre való tekintet nélkül választójoggal rendelkezik valamennyi 18. életévét betöltött csehszlovák állampolgár. A törvény tartalmazza ugyan az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog elvét, de kimondja, hogy a képviselőket a Nemzeti Front jelöli.

Az SZLKP KB Elnöksége megküldi a kerületi pártbizottságoknak a Csemadok munkájáról és feladatairól készített határozatát, amely szerint bár az egyesület hasznos munkát végez, tevékenységében hiányosságok mutatkoznak. Ezek kiküszöbölésére a Csemadok legfontosabb feladataiként a következőket határozza meg: a magyar és szlovák lakosság közötti baráti kapcsolatok fejlesztése, a magyar lakosságnak a Csehszlovákia és Szovjetunió iránti szeretetre nevelése, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a CSISZ munkájába való bekapcsolása, valamint „a magyar burzsoá nacionalizmus és a Szent István-i irredenta tradíció elleni harc”.

Az SZNT-be Árvay József mezőgazdasági munkás személyében első ízben kerül magyar nemzetiségű képviselő.

A Csehszlovák Írók Szövetségének konferenciáján elfogadott új alapszabály értelmében a szövetség szlovákiai szekciója felveszi a Szlovák Írók Szövetsége nevet, az annak keretében működő magyar munkaközösség pedig átalakul Magyar Szekcióvá, amelynek titkárává júniusban Egri Viktort választják meg.

Az SZLKP KB ülésén Karol Bacílek első titkár a nemzeti bizottsági választásokkal kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a jelöltek kiválasztásánál gondolni kell valamennyi nemzetiség igazságos képviseletére. A képviselőjelöltek nemzetiségi besorolása és a reszlovakizáltak nemzeti hovatartozásának kérdése kapcsán helyteleníti, hogy a szlovákul gyakran nem is beszélő reszlovakizáltak a képviselő-testületekbe szlovákként kerüljenek be, ezért kijelenti, hogy „le kell számolni az ún. reszlovakizáció következményeivel”, s „mindenki szabadon vallja magát olyan nemzetiségűnek, amely nyelven legjobban ki tudja fejezni magát, amely a legközelebb áll hozzá”. Az Igazságügyi Minisztérium 2471/54. sz. körlevelében úgy rendelkezik, hogy a bírósági ítéleteket, amennyiben azt az érdekelt úgy kívánja, magyar nyelven is kézbesíteni kell.

Pozsonyban ítéletet hirdetnek a csehellenes nemzeti elfogultsággal és egy önálló szlovák állam létrehozására irányuló törekvéssel vádolt ún. szlovák burzsoá nacionalisták koncepciós perében. A fővádlott Gustáv Husák életfogytiglani, Ivan Horváth 22 évi, Daniel Okáli 18 évi, Ladislav Holdoš 13 évi, Ladislav Novomeský 10 évi börtönbüntetést kap.

A pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházban megtartja első bemutatóját a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes.

Az SZNT-ben Nagy István személyében a testület második magyar nemzetiségű képviselője is leteszi a képviselői esküt.

Az SZNT 7/1954. számmal törvényt fogad el a szlovák nemzeti tanácsi választásokról, amely szerint nemzetiségre való tekintet nélkül választójoggal rendelkezik valamennyi 18. életévét betöltött Szlovákiában élő csehszlovák állampolgár.

Első ízben tartanak közvetlen választásokat a nemzeti bizottságokba. A hivatalos végeredmény szerint a választásokon a választópolgárok 98,3%-a vesz részt, akik 93-94%-a megszavazza a kommunista párt vezette Nemzeti Front jelöltjeit a különböző szintű nemzeti bizottságokba.

A Csemadok KB Elnöksége az egyesület választási kampányban kifejtett tevékenységét pozitívan értékeli, megállapítja ugyanakkor, hogy többek között Gútán, Perbenyikben, Izsán, Perbetén, Nagykaposon és Bésben a Csemadokba „beférkőzött burzsoá nacionalista elemek” igyekeztek meghiúsítani a szlovák jelöltek beválasztását a nemzeti bizottságokba.

A Nemzetgyűlés 27/1954. sz. választási törvénye szintén kimondja, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül választójoggal rendelkezik valamennyi 18. életévét betöltött csehszlovák állampolgár. A törvény - az SZNT május 4-i törvényéhez hasonlóan - a korábbi arányos helyett a többségi választási rendszert vezeti be, egymandátumos választókörzeteket hoz létre, s kimondja, hogy a képviselőjelölteket a Nemzeti Front jelöli.

Jókai Mór halálának 50. évfordulója alkalmából nagyszabású csehszlovák-magyar „kultúrtalálkozót” rendeznek Komáromban. A 21 tagú magyar küldöttség tagja többek között Veres Péter, Illyés Gyula, Erdei Sándor, Szabó Pál és Urbán Ernő, a csehszlovák küldöttségben Jan Drda, a Csehszlovák Írók Szövetségének elnöke és Ctibor Štítnický, a Szlovák Írók Szövetségének vezető titkára mellett helyet kap Egri Viktor, a Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciójának titkára is. Az ünnepség keretében fellép a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes és a győri Kisfaludy Színház.

Prágában tartja X. kongresszusát Csehszlovákia Kommunista Pártja, amelyen megerősítik első titkári tisztségében Antonín Novotnýt, a 84 tagú új KB-ba ismét beválasztják Fábry Istvánt, a párt élére pedig a korábbi Elnökség helyett szovjet mintára Politikai Irodát (Politikai Bizottságot) választanak. A kongresszus hangsúlyozza ugyan a „szocialista törvényesség” betartásának szükségességét, a korábbi törvénytelenségek helyrehozataláról azonban nem gondoskodik.

A Fáklya megkezdi Fábry Zoltán Harmadvirágzás című tanulmányának folytatásos közlését, amely amellett, hogy értékeli a második világháború utáni csehszlovákiai magyar irodalmat, a politikai jelszavak hatása alá került írókat figyelmezteti a frázisveszélyekre.

A CSKP-t követően az SZLKP KB is új vezető testületet választ, amely az Elnökség helyett az Iroda (Bizottság) megnevezést kapja.

Az SZLKP KB Irodája a nemzetiségi népművészeti együttesek finanszírozási nehézségei miatt úgy határoz, hogy a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttest és az Ukrán Dal- és Táncegyüttest 1955. január 1-jei hatállyal a Kulturális Megbízotti Hivatal hatáskörébe kell sorolni.

Az SZLKP pozsonyi kerületi és városi bizottságának agitprop osztálya a Zápisník agitátora magyar nyelvű mutációjaként A Népnevelo Naplója címmel - 1958 márciusáig megjelenő - magyar havilapot indít.

A CSKP KB Politikai Irodájában döntés születik arról, hogy a cseh országrészekben, ahol nagyobb létszámú magyar gyermek él, az Oktatásügyi Minisztérium az 1954/55-ös tanévtől kezdődően szervezzen számukra magyar nyelvi köröket. (1953. szeptember 30-án a cseh országrészekben összesen 1724 magyar tanulót tartottak nyilván, ebből 795-öt a határvidéken.)

Az Új Szó vezércikke (Népeink testvéri együttéléséért) ismét sürgeti, hogy a szlovák burzsoá nacionalistákkal való leszámolás példájára leplezzék le a magyar burzsoá nacionalistákat is.

Az SZLKP KB Irodája a szlovák nemzeti tanácsi választásokkal kapcsolatban határozatban mondja ki, hogy a választókörzetek kijelölésénél figyelembe kell venni a nemzetiségi arányokat, a 104 tagú új SZNT-ben pedig legalább 10 magyar és 3 ukrán nemzetiségű képviselő számára kell helyet biztosítani.

A szlovák nemzeti felkelés 10. évfordulóján a Škoda Művek nevet viselő komáromi hajógyár felveszi Steiner Gábor, a buchenwaldi koncentrációs táborban elhunyt komáromi születésű munkásmozgalmi harcos, egykori prágai nemzetgyűlési képviselő nevét.

Magyar tannyelvű tizenegyéves középiskolák működnek Komáromban, Dunaszerdahelyen, Füleken, Galántán, Párkányban, Ipolyságon és Királyhelmecen, szlovák iskolák melletti magyar tagozatok pedig Érsekújvárott, Somorján, Tornalján és Szepsiben.

A Kassára távozó Gaál István helyett Andrej Maťašíkot választják a pozsonyi református egyházközség lelkészévé, aki így 1954 októberétől ismét elfoglalja a Kálvinista Szemle és a Kalvínske hlasy című lapok főszerkesztői posztját.

A CSKP KB Politikai Irodája azzal a megokolással, hogy negatív fényben tünteti fel a szlovákokat, határozatot hoz a Rákóczi hadnagya című magyar film csehszlovákiai vetítésének betiltásáról.

A Szlovák Írók Szövetsége és a Csemadok koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezést tart Hybbén Balassi Bálint születésének 400. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre a prágai magyar nagykövetség szóbeli intervenciója után kerül sor.

Az SZLKP KB Irodája megbízza Ernest Sýkora oktatásügyi megbízottat, hogy biztosítsa az ukrán és magyar tannyelvű iskolák tantervének oly értelmű módosítását, hogy a szlovák nyelv tanóráinak növelésével a gyerekek a 8. osztály elvégzése után folyékonyan bírják a szlovák nyelvet. Azokban a községekben pedig, ahol a lakosok keveslik a szlovák nyelv oktatására hozott intézkedéseket, vezesse be néhány tantárgy szlovák nyelvű oktatását is.

A pozsonyi Szlovák Egyetem a fennállásának 35. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségek keretében ismét felveszi a Comenius Egyetem nevet.

Az Új Szó egyik írása kifogásolja, hogy a Csemadok losonci színjátszói a János vitéz című daljátékban a magyar nemzeti lobogót szerepeltették, s az tüntető megnyilvánulásokat váltott ki a magyar nézőkből. Az írás egyúttal elmarasztalóan szól a csehszlovák filmszínházak műsoráról már levett Rákóczi hadnagya című magyar filmről is.

Választásokat tartanak a prágai Nemzetgyűlésbe, s ezzel egy időben első alkalommal a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsba is. A magyar és német lakosság a második világháború utáni parlamenti választások során első ízben járulhat az urnákhoz. A hivatalos végeredmény szerint a választásra jogosultaknak több mint 99%-a leadja voksát, s a választáson résztvevők közel 98%-a megszavazza a Nemzeti Front jelöltjeit. A 368 tagú Nemzetgyűlésben 9 (többek között Lőrincz Gyula, a Csemadok KB elnöke és Szigl Mária munkásnő), a 104 tagú SZNT-ben 13 (többek között Dénes Ferenc, a Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság alelnöke, valamint Árvay József és Nagy István földművesek) magyar nemzetiségű képviselő kap helyet. Az SZNT-ben az SZLKP-nak 77, a Szlovák Megújhodás Pártjának 10, a Szabadságpártnak 5 képviselője van, 12 tagja pártonkívüli.

Antonín Zápotocký köztársasági elnök Viliam Širokýval az élen új kormányt nevez ki, amelynek tagja többek között Rudolf Barák belügyminiszter, Alexej Čepič-ka nemzetvédelmi miniszter, Václav David külügyminiszter és Július Ďuriš pénzügyminiszter.

A Nemzetgyűlés alakuló ülésén ismét Zdeněk Fierlingert választják meg a testület elnökévé. A Nemzetgyűlés másnap elfogadott ügyrendi törvénye kimondja, hogy „minden felszólalónak joga van saját anyanyelvén beszélnie”.

A kormány Rudolf Strechajjal az élen kinevezi az új Megbízottak Testületét. Tagja többek között Štefan Gažík földművelésügyi megbízott, Ondrej Klokoč kulturális megbízott és Ernest Sýkora oktatásügyi megbízott.

Az SZNT alakuló ülésén ismét František Kubačot választják a testület elnökévé, s Dénes Ferenc személyében első ízben magyar nemzetiségű alelnököt is választanak. Az SZNT ügyrendi törvénye szintén kimondja, hogy a képviselőknek jogukban áll saját anyanyelvükön felszólalniuk.

Átadják a forgalomnak az Észak- és Dél-Komárom között megépült vasúti hidat, az ún. Barátság hidat.

Az SZLKP KB agitprop osztályának a burzsoá nacionalizmus kérdéséről rendezett pozsonyi szemináriumán az ukrán burzsoá nacionalizmusról Vasil Biľak eperjesi kerületi párttitkár, a magyar burzsoá nacionalizmusról Lőrincz Gyula tart előadást. Lőrincz ismét a burzsoá nacionalizmus vádjával illeti a Csemadok Komáromi Helyi Szervezetének vezetőit: Pálfi Jánost és Körmendi Ferencet, valamint a gútai magyarokat, akik a helyi nemzeti bizottság élére a hivatalos szlovákjelölt ellenében Tánczos Istvánt szerették volna választani.