Pozsonyban, a Magyar Könyvtár kiadásában megjelenik Dénes György Magra vár a föld című kötete, a második világháború utáni első magyar verseskötet. A nógrádszentpéteri szénbánya Slovo baníka - A Bányász Szava címmel, a komáromi építészeti kombinát pedig Slovo stavbára - Építo Hangja címmel kétnyelvű üzemi lap kiadásába kezd. Zselizen Smelšie vpred - Bátrabban Elore, Ipolyságon Za pokrokovú dedinu - A Haladó Faluért, Nagykaposon Po nových cestách - Új Utakon címmel indul kétnyelvű járási hetilap.

A Národné výbory magyar nyelvű mellékleteként megjelenik Pozsonyban a Belügyi Megbízotti Hivatal Nemzeti Bizottságok című folyóiratának első száma.

A vorkutai fogolytáborban meghal Neumann Tibor, a Magyar Párt pozsonyi helyi szervezetének 1945-ben a Szovjetunióba hurcolt elnöke.

Pozsonyban megjelenik a Csehszlovák Nőszövetség Dolgozó No című képes havilapjának első száma. Felelős szerkesztője Hanka Nová. A lap 1955 januárjában áttér a havi kétszeri megjelenésre.

Az Új Szó ifjúsági mellékletének szerepét átvéve Szőke József főszerkesztésében megjelenik Pozsonyban a CSISZ Szlovákiai KB Új Ifjúság című hetilapjának első száma.

A Csemadok KB kimondja, hogy bár a decemberben indított tagtoborzási kampány nem érte el kitűzött célját, vagyis az 50 ezres taglétszámot, ezt az eredményt az évi országos közgyűlésig el kell érni.

A Megbízottak Testülete feladatul adja Ernest Sýkora oktatásügyi megbízottnak, hogy még az év folyamán gondoskodjon egy magyar nyelvű professzionális színtársulat létrehozásáról, ugyanakkor elveti a megbízott javaslatát, hogy a színtársulat kiépítése során Magyarországtól kérjenek segítséget.

Az SZLKP KB Elnöksége levélben szólítja fel a kerületi pártbizottságokat: a burzsoá nacionalizmus elleni harc keretében biztosítsák, hogy a járási pártbizottságokba esedékes választások során a magyarlakta járásokban magyarokat is válasszanak a bizottságokba, az alapszervezetek pedig nagyobb számban vegyenek fel magyarokat a pártba.

A református egyház Zsinati Elnöksége az állami hatóságok utasítására felfüggeszti az Országos Református Lelkészegyesület működését.

A Fáklya című havilap főszerkesztői tisztségében Szabó Bélát Bátky László, a Kálvinista Szemle és a Kalvínske hlasy című lapok főszerkesztői posztján pedig Andrej Maťašíkot Galambos Zoltán komáromi lelkész váltja fel, ezért ez utóbbiak szerkesztősége Kassáról Komáromba költözik.

Pozsonyban Csehszlovákia a határpályaudvarokról, a vámegyezményről és a kis-határforgalomról szóló szerződéseket köt Magyarországgal, amelyek jelentősen megkönnyítik a két ország közötti forgalom lebonyolítását.

Párkányban megjelenik a Naša cesta - A Mi Utunk című kétnyelvű járási hetilap első száma.

A SZLKP KB Elnöksége úgy határoz, hogy a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetségtől és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanácstól a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal vegye át a Szabad Földműves című hetilap kiadását.

Megjelenik Füleken a Budovateľ okresu Fiľakovo - Építő a Füleki Járás Részére című kétnyelvű járási hetilap első száma.

Klement Gottwald köztársasági elnök a Közös út című sematikus iránydrámájáért II. fokú Állami Díjjal tünteti ki Egri Viktort.

A CSKP KB Elnöksége Viliam Široký szlovák pártelnök előterjesztése alapján megtárgyalja és jóváhagyja a magyar lakossággal kapcsolatos kérdések egységes rendezésére vonatkozó irányelveknek a szlovák pártvezetés által 1951 novemberében már jóváhagyott tervezetét. Az Új Szó fejlécén az SZLKP KB Elnökségének május 17-i határozata alapján megjelenik a felirat: „A szlovákiai Kommunista Párt napilapja”. (Május 22-től: „Szlovákia Kommunista Pártjának napilapja”.)

A Csemadok - másnap kezdődő országos közgyűlése alkalmából - a pozsonyi Új Színpadon népi tánccsoportok és énekkarok részvételével megrendezi az első jelentősebb, országos méretű magyar népművészeti seregszemlét.

Pozsonyban tartja III. országos közgyűlését a Csemadok, amelyen Lőrincz Gyula elítéli a magyarság körében mutatkozó „elkülönülési” szándékot, amely éppoly helytelen törekvés, mint a szlovák burzsoá nacionalizmus, s felszólítja az egyesület tagságát a szeparatista, nacionalista elemektől való megszabadulásra. A Csemadok új Központi Bizottságának elnökévé ismét Lőrincz Gyulát választják. (A tervezett 50 ezres taglétszámot a közgyűlésig nem sikerült elérni: az egyesület tagságának száma 34 985, helyi szervezeteié 380.)

A kormány a CSKP KB javaslatára határozatot hoz az egységes földműves-szövetkezetek „megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről”, amivel kezdetét veszi a földművesek minden korábbinál erőszakosabb bekényszerítése a szövetkezetekbe.

A Csemadok KB elnökségi ülésén lemondatják Fellegi István főtitkárt, s a főtitkári tisztség megszüntetése mellett politikai titkárnak Varga Jánost, szervezőtitkárnak Pathó Károlyt, kulturális titkárnak Vajda Józsefet jelölik. A Magyar Könyvtárral kapcsolatban úgy határoznak, hogy a Csemadok az év végéig átveszi a kiadót.

A csehszlovák kormány a pozsonyi és prágai pártvezetés jóváhagyását követően határozatot hoz „a magyar nemzetiségű lakossággal kapcsolatos némely kérdések rendezéséről”, amellyel elrendeli többek között a magyarok számának növelését az államigazgatási szervekben, a magyarlakta területeken a magyar nyelv hivatalos érintkezésben való használatának biztosítását, az állami szervek, közintézmények és gazdasági épületek magyar nyelvű megjelölését, valamint a magyarlakta területek fejlesztését. A határozatcsomag végrehajtását a kormány az egyes miniszterekre és a Megbízottak Testületére bízza.

A Csemadok KB megválasztja az egyesület Elnökség által javasolt vezető tisztségviselőit, s beválasztja az Elnökségbe többek között Lőrincz Gyulát, Bátky Lászlót, Kugler Jánost, Egri Viktort, Major Sándort, Klajnik Ferencet és Szűcs Bélát.

A Megbízottak Testülete a június 17-i kormányhatározattal azonos tartalmú, de részletesebb utasításokat tartalmazó, 9 pontból álló határozatában elrendeli a magyarok számának növelését az államigazgatási szervekben, a magyarlakta területek kétnyelvűségének biztosítását és a magyarlakta területek fejlesztését. Az intézkedésrendszer egyebek közt elrendeli, hogy a Nyitrai és Kassai kerületben magyar személyt nevezzenek ki a kerületi nemzeti bizottság alelnökévé, a Pozsonyi, Nyitrai, Besztercebányai és Kassai kerület kerületi nemzeti bizottságait és 28 dél-szlovákiai járás nemzeti bizottságait egészítsék ki magyarokkal, s a magyar tagot nevezzék ki az iskolaügyi és népművelési szakelőadó helyettesévé. A községeket jelöljék meg magyar nyelven is; biztosítsák az állami és közintézmények, valamint a gazdasági intézmények magyar nyelvű megjelölését; a nemzeti bizottságokkal, hivatalokkal és bíróságokkal való érintkezésben tegyék lehetővé a magyar nyelv használatát; biztosítsák a nemzeti bizottságoknak szóló irányelvek, utasítások, körrendeletek és hirdetmények magyar nyelvű megjelentetését; a nemzeti bizottságok és más állami szervek és szervezetek a magyarok számára adjanak ki magyar nyelvű határozatokat, végzéseket, bizonylatokat és igazolásokat; a hirdetményeket, felhívásokat és rendeleteket tegyék közzé magyarul is; a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken helyezzenek el magyar nyelvű tájékoztató, jelző és figyelmeztető táblákat is; s a magyarul írt beadványokat, kérelmeket és panaszokat magyar nyelven intézzék el. A határozattervezet indoklása szerint elfogadására azért van szükség, hogy jóvátegyék Husák és Novomeský „burzsoá nacionalista klikkje” által okozott károkat.

Az SZLKP KB Titkársága határozatot hoz az ún. B-akció elindításáról, vagyis az államilag megbízhatatlannak minősített személyek: a felszámolt egykori pártok, köztük a Magyar Párt volt vezetői, a volt gyárosok, iparosok, földbirtokosok, „árulók” és „kémek” családtagjainak Pozsonyból való kitelepítéséről. Az akció során Pozsonyból 1953 szeptemberéig 678 családot telepítenek ki, de ezzel párhuzamosan Szlovákia más városaiból is folynak kitelepítések: Turócszent-mártonból 136, Zsolnáról 68, Komáromból 160 családot telepítenek ki. A Csemadok alakulóban levő 120 tagú népi együttese a szlovák és magyar politikai és kulturális élet képviselői előtt nagy sikerű kultúrműsort ad a pozsonyi vár szabadtéri színpadán.

Csehszlovákia és Magyarország kormánybizottságai egyezményt írnak alá a Duna határszakaszának közös hasznosításáról.

A református egyház Léván ülésező Zsinata határozatot hoz az új egyházmegyei beosztásról és az egyházmegyék új megnevezéséről. A történelmi nevek elhagyását Varga Imre helyettes egyetemes esperes azzal indokolja, hogy az állami hatóság azokat „feudális maradványnak” tekinti, ezért az új állami közigazgatást reprezentáló kerületek szerinti megnevezést javasolja. A korábbi 9 helyett a következő 7 egyházmegyét hozzák létre: Pozsonyi, Észak-Nyitrai, Dél-Nyitrai, Besztercebányai, Nyugat-Kassai, Kelet-Kassai és Eperjesi.

Az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal Fellegi Istvánt, a Csemadok KB volt vezető titkárát bízza meg a magyar színház megszervezésével kapcsolatos teendők végrehajtásával.

A CSISZ Szlovákiai KB kiadásában megjelenik Pozsonyban a Kis Építocímű gyermeklap első száma. A szerkesztőség megbízott vezetője Beňo Antal, akit október 15-től szerkesztőként Korbuly Mária, majd december l-jétől Varga Magda vált a lap élén.

Kassán a szlovák ipari iskola magyar osztályainak önállósulásával magyar tannyelvű ipari iskola, Érsekújvárott pedig a szlovák gimnázium mellett magyar tagozat nyílik. Trencsénteplicen az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal rendezésében négyhónapos tanfolyam kezdődik a magyar tannyelvű elemi iskolák pedagógusai számára, amelyen 85 hallgató vesz részt.

A Príroda a technika magyar nyelvű mutációjaként megjelenik Pozsonyban a CSISZ Szlovákiai KB Természet és Technika című ifjúsági havilapjának első száma. Felelős szerkesztője Szabadi János.

Komáromban, a Csemadok és a Csehszlovák Írók Szövetsége kezdeményezésére, ünnepélyes keretek között visszahelyezik a Duna Menti Múzeum udvarában levő régi helyére Jókai Mór 1946-ban eltávolított szobrát.

Július Bránik, a Szlovák Tervhivatal elnöke a Megbízottak Testülete elé terjeszti a magyarlakta területek fejlesztéséről szóló jelentést, amely az előkészület alatt álló dél-szlovákiai beruházások között első helyen a dunai vízi erőművet említi, mint amely biztosítani fogja „a Csallóköz hatalmas fejlődését”.

Szencen JRD-Náš cieľ- EFSz-Célunkcímmel indul kétnyelvű járási lap.

Komáromban Fellegi István igazgató vezetésével Magyar Területi Színház (Matesz) néven megalakul Csehszlovákia első állandó magyar színháza. Tizenhat alapító tagja közül tizenkettő az Állami Faluszínház magyar részlegéből, négy pedig különféle dél-szlovákiai magyar amatőr színjátszó együttesekből kerül a társulathoz. Az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal rendezésében kezdetét veszi Ótátrafüreden a magyar tannyelvű elemi iskolák pedagógusai számára szervezett utolsó, egyben legnagyobb tanfolyam. A Szabó Imre komáromi pedagógus vezetésével lebonyolított tízhónapos tanfolyamot 120 pedagógus végzi el.

Bonnban a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek és a szlovákok nyolc emigráns érdekképviseleti szervezete, köztük a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya közös nyilatkozatban tiltakozik az 1948 februárja után emigrált polgári politikusokat tömörítő Szabad Csehszlovákia Tanácsa 1952 májusában közzétett programnyilatkozata ellen, mivel az kiáll a szudétanémetek kitelepítése és a magyarok jogfosztása mellett. A bonni nyilatkozat aláírói az érintett kelet-közép-európai nemzetek egyenjogúságán alapuló föderáció létrehozása mellett szállnak síkra.

A Megbízottak Testülete július 1-jei határozatának a teljesítéséről készült ellenőrző jelentésről tárgyal, amely szerint a Nyitrai és a Kassai kerületben a kerületi nemzeti bizottságoknak Mandák József és Dénes Ferenc személyében már magyar alelnökei vannak, az iskolaügyi szakelőadónak azonban 4 helyett csak 3 kerületben, ill. 28 járás helyett csak 6-ban van magyar helyettese. A különböző szintű nemzeti bizottságok plénumainak 67 131 tagja közül 8000 a magyar, azaz 12%, de a járási és kerületi nemzeti bizottságokban kedvezőtlenebb a helyzet. A magyar nyelv használata a hivatalos érintkezésben biztosított, a községek és közintézmények magyar nyelvű megjelölése, valamint a magyar tájékoztató, jelző és figyelmeztető táblák elhelyezése azonban nincs megoldva.

A Csemadok KB Elnöksége a Belügyi Megbízotti Hivatal felkérésére a Daniel Okáli által 1948-ban megváltoztatott helységnevek visszaállításának, ill. a szentekről elnevezett helységnevek megváltoztatásának lehetőségéről tárgyal. Kőnkrét elképzeléseket nem fogalmaz meg, egyedül Komáromszentpéter nevének Dózsafalvára változtatását indítványozza.

A CSISZ Szlovákiai KB pozsonyi ülésén lemond KB-tagságáról Mészáros Sarolta, Major Ágostont ugyanakkor megválasztják a Szlovákiai KB egyik titkárává.

Prágában az Állambíróság államellenes összeesküvés vádjával koncepciós perben halálra ítéli Rudolf Slánskýt, a CSKP volt főtitkárát, Vladimír Clementis volt külügyminisztert és további 9 vádlottat.

Prágában a Vencel téren megnyílik a Magyar Kultúra Háza.

Kékkőn a szlovák nyelvű járási lap Nový roľník - Új Földműves címmel két nyelven kezd megjelenni.

A CSKP prágai országos konferenciája új pártalapszabályt fogad el, s a KB póttagjainak sorából 11 új tagot kooptál a KB-ba, köztük a magyar Fábry Istvánt.

A Csemadok KB Elnöksége határozatot hoz az egyesület vezetőségén belüli pártcsoport megalakításáról. Az Elnökség a Karlovy Vary-i helyi csoport panaszával foglalkozva, miszerint a helyi hatóságok nyomást gyakorolnak rájuk csoportjuk feloszlatása céljából, arra az elhatározásra jut, hogy a csehországi helyi csoportok működését a továbbiakban nem tartja kívánatosnak, s feloszlatásuk kérdését a pártvezetés elé terjeszti.