Az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal bevonja a magyarországi egyetemeken és középiskolákon tanuló csehszlovákiai magyar diákok kollektív útlevelét. (A világháborút követő években magyar iskolák hiányában közel ezer felvidéki magyar diák tanult illegálisan Magyarországon, akik számára a csehszlovák hatóságok 1949 júniusában ún. kollektív útlevelet biztosítottak.)

A Nyugat-Európába és az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt csehszlovákiai magyar értelmiségiek, politikusok a csehszlovákiai magyarság érdekképviselete céljából megalakítják a - tevékenységét később az USA-ban folytató - Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányát. Elnöke Szilassy Béla, egykori prágai nemzetgyűlési képviselő, alelnöke Hites Kristóf bencés szerzetes, főtitkára Szilárd Marcell, a Magyar Párt volt főtitkára. Jobbára a szlovák nyelvű újságok magyar változataiként, ill. kétnyelvű lapokként megjelennek Dél-Szlovákia magyarlakta járásaiban az első magyar nyelvű járási földműves lapok. A Pozsonyi járásban Oráčina - Szántóföld, a Komáromi járásban Za lepší život - A Jobb Életért, az Érsekújvári járásban Rozorané medze -Felszántott Barázdák, az Ógyallai járásban Rozorané medze - Összeszántott Mezsgyék címmel indul járási földműves újság. Pozsonyban a magyar könyvek terjesztésének előmozdítása céljából Magyar Könyvbarátok Köre néven könyvklub-jellegű szerveződés jön létre. Az SZLKP Titkárságának kultúrpropaganda osztálya Igazat mondunk a népnek címmel magyar nyelvű agitációs kiadványsorozat megjelentetésébe kezd, amely 1952-től A Népnevelő Szava címmel jelenik meg, majd 1954 szeptemberében megszűnik. Az illegálisan nyugatra távozni próbáló és ezért kényszermunkatáborra ítélt Monoszlóy Dezsőt az Új Szó külpolitikai rovatának vezetője, Nagy Jenő váltja fel a Csehszlovák Rádió magyar adásának élén. 1952-től A Népnevelő Szava címmel jelenik meg, majd 1954 szeptemberében megszűnik. Az illegálisan nyugatra távozni próbáló és ezért kényszermunkatáborra ítélt Monoszlóy Dezsőt az Új Szó külpolitikai rovatának vezetője, Nagy Jenő váltja fel a Csehszlovák Rádió magyar adásának élén.

A Szlovák Gazdák Egységes Szövetsége Oráč kiadóvállalatának keretén belül a magyar mezőgazdasági szakirodalom kiadásával foglalkozó magyar szerkesztőség alakul.

Az SZLKP KB Elnökségének kibővített ülésén Lőrincz Gyula a magyar kisebbség tényleges egyenjogúsítását célzó határozattervezetet terjeszt elő. A tervezetnek az Elnökséget megosztó vitája során a Csemadokkal szembeni fellépései miatt többen bírálják Ondrej Pavlíkot, s terítékre kerül a párt háború utáni magyarellenes politikájának értékelése is. Az Elnökség - az előterjesztett javaslatok nagy részét jóváhagyva - 26 pontból álló határozatcsomagot fogad el, amely előírja többek között Dél-Szlovákia beruházási tervének kidolgozását, a burzsoá nacionalizmus elleni harcot, a csehszlovák állampolgárság gyorsított megadását, a vagyonelkobzás megszüntetését, a hazatért magyar deportáltak megfelelő elhelyezését s a vagyonukat elveszítettek kártérítését, a nemzeti bizottságok magyarokkal való kiegészítését, a Csemadok felvételét a Nemzeti Front Központi Akcióbizottságába, a reszlovakizáltak Csemadok-tagságának engedélyezését, a hirdetmények kétnyelvű közzétételét, a magyar tanítók utánpótlásának biztosítását, az Új Szó példányszámának emelését, a Csemadok lapjának megjelentetését, magyar nyelvű mezőgazdasági, szakszervezeti és pártfolyóiratok kiadását, a filmek magyar nyelvű feliratozását, magyar vándorszínház létrehozását, a közelgő népszámlálás során pedig mindenfajta soviniszta agitáció megakadályozását.

Hideghéten az SZLKP pozsonyi kerületi titkárságának kezdeményezésére állandó jellegű magyar nyelvű pártiskola nyílik.

A Csemadok KB elnökségi ülésén Lőrincz Gyula a elkövetkező év feladatairól szólva „az egyesület saját soraiban mutatkozó burzsoá nacionalista elhajlások” elleni harcot, a magyar dolgozóknak a szocialista munkaversenybe, a falvakon pedig az egységes földműves-szövetkezetek szervezésébe való bekapcsolását jelöli meg a Csemadok legfontosabb feladataiként.

Megkezdődik a szlovákiai alsóbb papság egyházügyi törvények által előírt hűségfogadalmának letétele.

A Színházi és Dramaturgiai Tanács elrendeli a szlovák Állami Faluszínházon belüli magyar részleg létrehozását.

Modorban megnyílik a szövetkezeti dolgozók első magyar nyelvű oktatóképző tanfolyama.

A Szlovák Nemzeti Front Központi Akcióbizottságának Elnöksége határozatot hoz a Csemadok felvételéről a Nemzeti Frontba, elnökét, Lőrincz Gyulát pedig kooptálja annak Elnökségébe.

Az SZLKP KB Titkársága határozatot hoz egy magyar nyelvű mezőgazdasági hetilap kiadásáról.

Az SZLKP KB Elnöksége a Csehországból hazatért s vagyonukat vissza nem kapott magyar deportáltak kártalanítására Michal Falťan földművelés- és földreformügyi megbízott által előterjesztett javaslatról tárgyal. A hazatért deportáltak közül 258 család nem kapta még vissza házát, 171 a földjét, további 2453 család pedig nem kapta vissza teljes terjedelmében a gazdaságához tartozó állatokat és felszerelést. A kártalanítási javaslatot azonban az Elnökség nem fogadja el, s a későbbiekben már nem is tér rá vissza.

A protestáns egyházak vezetői, köztük Ján Tomašuľa, a református egyház Szervező Bizottságának elnöke Viliam Široký miniszterelnök előtt leteszik az egyházügyi törvények által előírt hűségfogadalmat.

Prágában a magyar követség kezdeményezésére Somogyi László vezetésével magyar könyvesbolt nyílik. Szkladán Ágoston magyar követ a megnyitó alkalmából reményét fejezi ki, hogy a prágai magyar könyvesboltot több hasonló könyvesbolt fogja követni Szlovákia magyarlakta vidékein is.

A CSKP KB ülése sürgeti a népgazdaság átalakításának, különösen a nehézipar fejlesztésének és Szlovákia iparosításának meggyorsítását. Ideológiai téren felszólítja a párt tagságát a „forradalmi éberségre” és a „burzsoá nacionalizmus” elleni harcra.

Dunaszerdahelyen az Oktatás- és Népművelésügyi Megbízotti Hivatal szervezésében megnyílik a munkás- és parasztifjúság első magyar nyelvű ún. magasabb fokú tanítóképző iskolája.

Az SZLKP KB Titkársága határozatot hoz a pártfunkcionáriusok számára kiadott Život strany című lap magyar nyelvű mutációjának megjelentetéséről Pártélet címmel.

A második világháború utáni első népszámlálást tartják Csehszlovákiában. Az ország összlakossága 12 338 450 fő, ezen belül Szlovákia lakossága 3 442 317 fő, akik közül 2 982 524 személy vallja magát szlovák, 354 532 magyar, 48 231 ukrán, ruszin és orosz, 40 365 cseh, 5179 német, 1808 pedig lengyel nemzetiségűnek. A magukat magyarnak vallók aránya - a kitelepítések, a lakosságcsere és a reszlovakizáció s a népszámlálás során a reszlovakizáltakra gyakorolt nyomás következtében - az 1930. évi 17,8%-ról 10,3%-ra süllyed, száma pedig az 1930-as érték (592 337) 59,8%-ára csökken. A magyar többségűként kimutatott járások száma a háború előtti 14-ről 8-ra csökken, ezek a Nagymegyeri (75,9%), Párkányi (75,6%), Dunaszerdahelyi (72,5%), Feledi (66,5%), Tornaljai (60,9%), Komáromi (59,1%), Somorjai (52,8%) és Ógyallai (51,4%) járás. A szlovákiai magyar lakosság 74,9%-a (265 729 fő) római katolikus, 20,5%-a (72 584 fő) református, 3,1%-a (10 929 fő) evangélikus, 1,2%-a (4209 fő) görög katolikus vallású, 0,1%-a (492 fő) felekezeten kívüli. A csehországi magyarok lélekszáma 13 201.

A Nemzetgyűlés 18/1950. sz. törvényével kimondja a Szlovák Telepítési Hivatal megszüntetését és beolvasztását a Nemzeti Újjáépítési Alapba.

A Csemadok KB elnökségi ülésén meghívott vendégként jelen levő Stern Sarolta Pozsonyban, Kassán s lehetőség szerint további magyarlakta városokban a Magyar Könyvtár égisze alatti magyar könyvesboltok megnyitására tesz javaslatot. Az Elnökség a javaslatot az illetékes kormány- és pártszervek elé terjeszti.

A CSKP KB Elnöksége burzsoá nacionalizmussal vádolva leváltja tisztségéből, és önkritikára kényszeríti Vladimír Clementis külügyminisztert. Helyére Viliam Širokýt nevezik ki.

Pozsonyban a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács kiadásában megjelenik a Szabad Földműves című magyar nyelvű mezőgazdasági hetilap első száma. Felelős szerkesztője Kugler János. Pozsonyban a Szlovák Egyetemen - a közelmúltban Budapesten megrendezett csehszlovák kiállítás viszonzásaként - a Tájékoztatásügyi Megbízotti Hivatal rendezésében Magyarországot bemutató kiállítás nyílik.

Az SZLKP KB Titkárságának ülésén a reszlovakizáltakra gyakorolt nyomás és a ruszinok (ukránok) nagy arányú szlováknak való jelentkezése miatt felmerül a népszámlálás esetleges megismétlésének lehetősége, ezt azonban végül elvetik, s csupán az eredmények ellenőrzéséről határoznak.

A Megbízottak Testülete arra utasítja a Belügyi Megbízotti Hivatalt, hogy vizsgálja ki a népszámlálás során tapasztalt „zavaró jelenségeket”, ez az utasítás azonban elsősorban azokra az esetekre vonatkozik, amikor a magyar lakosság igyekezett meggyőzni a reszlovakizáltakat, hogy magyarnak jelentkezzenek.

Prágában a cseh és a szlovák nőszövetség egyesítő kongresszusán megalakul az egységes Csehszlovák Nőszövetség.

Pozsonyban a Pravda Kiadóvállalat kiadásában, a Život strany magyar nyelvű mutációjaként megjelenik az SZLKP magyar nemzetiségű funkcionáriusai számára indított Pártélet című folyóirat első száma.

Az Odborár rövidített magyar nyelvű változataként megjelenik Pozsonyban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Szakszervezeti Közlöny című hetilapjának első száma.

Pozsonyban tartja I. országos közgyűlését a Csemadok, amelyen az egyesület 147 helyi szervezete képviselteti magát. Lőrincz Gyula elnöki beszámolójában részletesen foglalkozik a helyi hatóságok által az egyesület alapszervezeteinek megalakulása elé gördített akadályokkal, majd több felszólaló is felhívja a figyelmet a továbbra is észlelhető magyarellenességre, többek között a magyar tannyelvű osztályok megnyitásának nehézségeire.

Az SZLKP KB Elnökségének ülésén Viliam Široký pártelnök csehellenes „burzsoá nacionalista elhajlással” vádolja Gustáv Husákot és Ladislav Novomeskýt. Az ezt követő vita során a magát szintén érintve érző Daniel Okáli elítélően nyilatkozik a csehországi deportálásról, a reszlovakizációról és a Dél-akcióról -ugyancsak a burzsoá nacionalizmus megnyilvánulásainak tartva ezeket.

Az SZLKP KB ülésén Viliam Široký beszámolója alapján kezdetét veszi a burzsoá nacionalizmussal vádolt Gustáv Husák, Ladislav Novomeský és Vladimír Clementis elleni szervezett kampány. Široký, miközben a háború utáni magyar-és németellenes politikát védelmébe veszi, az esetleges „túlkapásokért” a burzsoá nacionalizmussal vádoltakra hárítja a felelősséget. A magyar burzsoá nacionalizmusról Lőrincz Gyula szól, aki ilyen megnyilvánulásnak nevezi a magyar iskolák túlzott követelését, valamint az ún. magyar egységes földműves-szövetkezetek létrehozására irányuló törekvéseket.

Klement Gottwald köztársasági elnök Esterházy János halálos ítéletét életfogytiglani börtönbüntetésre változtatja. Ezt követően Esterházy a szlovákiai Lipótvár és Illava, a csehországi Bory, valamint a morvaországi Mírov börtöneiben raboskodik.

Megkezdődik az ún. K-akció, vagyis a szerzetesrendek felszámolása: a népi milícia és a rendőrség egységei az éjszaka folyamán rátörnek a férfi rendházakra, s a szerzeteseket internálótáborokba deportálják, majd a rajtaütéseket május 3-4-én megismétlik. A két akció során Szlovákia 75 rendházából több mint ezer szerzetest hurcolnak el, többségüket Bacsfára, Podolinba és Garamszentbenedekre internálják.

A Csemadok KB elnökségi ülésén Lőrincz Gyula arra figyelmeztet, hogy miután a párt fellépett a szlovák részről megnyilvánuló nacionalizmus ellen, a Csemadoknak is fokozottabb mértékben kell szembehelyezkednie a soraiban mutatkozó nacionalista törekvésekkel.

Eperjesen a görög katolikus lelkészeknek és hívőknek az államhatalom kezdeményezésére összeülő nagygyűlése semmisnek nyilvánítja az 1649. évi ungvári uniót, s kimondja a görög katolikusok visszatérését a pravoszláv egyházba. (A határozatot a kormány május 27-én „tudomásul veszi”, amivel a görög katolikus egyház Csehszlovákiában gyakorlatilag megszűnik létezni.)

A burzsoá nacionalista elhajlással vádolt Gustáv Husák és Ladislav Novomeský az SZLKP KB Elnöksége előtt egyaránt önkritikát gyakorol. Ennek során Novomeský magára vállalja a felelősséget a magyar nyelvű oktatás fejlesztésének „szabotálásáért” is.

Az Új Szó fejlécén első ízben jelenik meg a „Világ proletárjai, egyesüljetek!” jelszó.

A kormány leváltja tisztségéből Gustáv Husákot, a Megbízottak Testülete elnökét, valamint Ladislav Novomeský oktatás- és népművelésügyi megbízottat; a Megbízottak Testülete új elnökévé Karol Bacíleket, az új oktatás- és népművelésügyi megbízottá Ernest Sýkorát nevezi ki.

Az SZLKP KB Titkársága egy pozsonyi és egy kassai magyar könyvesbolt megnyitásáról határoz, s engedélyezi, hogy Dél-Szlovákia többi könyvesboltjában is árusíthassanak magyar könyveket.

A magyar kormány 8 ezer kötet magyar könyvet ajándékoz a Csemadoknak. Az ajándék - Lőrincz Gyula, Fellegi István, valamint Ondrej Pavlík tájékoztatásügyi megbízott részvételével zajló - ünnepélyes keretek közötti átadására a komáromi Duna-hídon kerül sor.

Pozsonyban tartja IX. kongresszusát Szlovákia Kommunista Pártja, amely főleg Szlovákia iparosításának kérdésével és a burzsoá nacionalizmus párton belüli képviselőinek leleplezésével foglalkozik, akikhez Gustáv Husák, Ladislav Novomeský és Vladimír Clementis mellett ezúttal már Karol Šmidkét is odasorolják. A párt elnökévé ismét Viliam Širokýt, főtitkárává Štefan Bašťovanskýt választják, 59 tagú új Központi Bizottságában pedig helyet kap többek között Major István, Fábry István és Furinda Rudolf.

Az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal körlevélben értesíti az elemi és középiskolák igazgatóit, hogy kétnyelvű hirdetményekkel vagy más megfelelő módon tájékoztassák a szülőket az ősszel megnyíló magyar iskolákba való beiratkozás lehetőségéről.

Prágában tartja I. kongresszusát a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, amelyen a CSISZ új Központi Bizottságába Száraz Józsefen, a magyar osztály vezetőjén kívül beválasztják Mészáros Saroltát, a szlovák központi pionírtanács titkárát, póttagjai közé pedig Sziegl Ferenc kőművest is.

A szlovákiai magyar katolikus papság Állami Egyházügyi Hivatal által kezdeményezett szliácsi értekezletének résztvevői bejelentik csatlakozásukat az ún. hazafias papok mozgalmához.

Az Új Szóban megjelenik az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal hivatalos felhívása a szeptemberben megnyíló magyar tannyelvű iskolákba való beiratkozás lehetőségéről.

Az SZLKP KB Elnöksége a szlovákiai helyi nemzeti bizottságok április 10-én zárult átszervezéséről tárgyalva határozatban mondja ki az átszervezések során bekövetkezett hiányosságok kiküszöbölésének szükségességét, többek között azokban az esetekben is, amikor a magyarok nem kaptak elégséges képviseletet.

A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának ülésén bejelentik a központi titkárság kultúrpropaganda osztálya melletti, Rabay Zoltán vezette magyar ügyosztály megalakulását.

A CSKP KB határozatot hoz a pártigazolványok kicseréléséről, ill. a párttagok és tagjelöltek átigazolásáról. A határozat célja a párt megtisztítása „a pártba befurakodott ellenséges elemektől”. Az év végéig tartó átigazolások során a párttagoknak és tagjelölteknek mintegy 25%-át törlik, kizárják vagy tagjelöltté minősítik vissza.

Az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal megszünteti a szlovák iskolák melletti magyar osztályokat, s engedélyezi, hogy azokon a helyeken, ahol azt a magyar gyermekek szülei kérik, önálló magyar tannyelvű óvodákat, elemi és középiskolákat hozzanak létre. A megbízotti hivatal másnap határozatot hoz önálló magyar tannyelvű gimnáziumok és szakiskolák, esetleg párhuzamos magyar osztályok létesítésének lehetőségéről.

A Csemadok KB Elnöksége határozatban mondja ki az egyesületbe „befurakodott” kulákság „leleplezésének”, valamint „káros befolyása” elleni intézkedések azonnali megtételének szükségességét.

Az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal rendezésében 165 résztvevővel kezdetét veszi Pozsonyban a magyar tanítók és tanárok első, kéthetes állampolitikai tanfolyama.

Az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal 317 személy részvételével hathetes tanítóképző tanfolyamot indít Pozsonyban a tanítói érettségivel nem rendelkező munkás-és parasztszármazású ifjak részére.

Az SZNT ülésén a tisztségéről és mandátumáról is lemondatott Karol Šmidke helyett František Kubačot választják meg a testület új elnökévé. A kormány kiadja 112/1950. sz. rendeletét a lelkészképző karokról, amely szerint a római katolikus lelkészek képzése a prágai és a pozsonyi Római Katolikus Cirill és Metód Teológiai Karon, a csehszlovák egyház lelkészeié a prágai Husz Csehszlovák Teológiai Karon, a csehtestvér egyház lelkészeié a prágai Comenius Evangélikus Teológiai Karon, az evangélikusoké a pozsonyi Szlovák Evangélikus Teológiai Karon, a pravoszlávoké az újonnan létesített prágai Pravoszláv Teológiai Karon történik. A református egyház teológushallgatóinak a Comenius Evangélikus Teológiai Kar biztosít helyet.

Pozsonyban, a Mihálykapu utcában Szőke Lőrincné vezetésével magyar könyvesbolt nyílik.

A rendőrség és a népi milícia egységei az ún. R-akció keretében Szlovákia 137 kolostorából 1962 apácát hurcolnak el, akik többségét a barslédeci, pozsony-ivánkai, pozsonypüspöki, főrévi és znióváraljai gyűjtőtáborba internálják.

A CSISZ Alkotó Ifjúság címmel Pozsonyban megjelenő negyedévi ifjúsági kulturális folyóiratot indít. Felelős szerkesztője Száraz József, szerkesztőbizottságának vezetője Hrubják Emil.

Megnyílnak Szlovákiában az első magyar tannyelvű óvodák és iskolák. Az óvodák száma az 1950/51-es tanévben 142, amelyekben 4985 gyermekkel 151 osztály működik. Az elemi iskolák száma 522, a középiskoláké (a 11-15 éves gyermekek számára) 91, melyekbe együttesen 45 497 tanuló iratkozik be. Az elemi és ún. középiskolákon kívül Komáromban magyar tannyelvű gimnázium, Pozsonyban magyar pedagógiai gimnázium nyílik, a pozsonyi és kassai ipari szakiskola mellett pedig magyar tagozatot indítanak. Pozsonyban Ondrás László vezetésével megalakul az Állami Faluszínház magyar tagozata, a második világháború utáni első hivatásos szlovákiai magyar színtársulat.

Az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal az Új Szó hasábjain keresztül a szlovákiai fő-és szakiskolákba való beiratkozásra szólítja fel a korábban Magyarországon tanuló szlovákiai magyar diákokat.

Pozsonyligetfaluban Jozef Gregor Tajovský Ha asszonyé a gyeplo című vígjátékával tartja bemutatkozó előadását az Állami Faluszínház magyar tagozata.

A magyar nemzetiségű hadköteles fiatalokat első ízben hívják be a kötelező katonai szolgálatra, s lehetővé teszik azt is, hogy tiszti iskolába jelentkezzenek. A Kultúrny prehľad magyar nyelvű mutációjaként megjelenik Pozsonyban a Tájékoztatásügyi Megbízotti Hivatal Kultúrszemle című lapjának első száma. A lap pár számot követően megszűnik.

Pozsonyban a Városi Könyvtár önálló részlegeként magyar közkönyvtár nyílik.

Pozsonyban Turi Mária főszerkesztésében megjelenik az Úttörok Lapja című havilap első száma, fejlécén az „iskolai ifjúság és az úttörők folyóiratának” nevezve magát.

A továbbra is nagyfokú magyar tanítóhiány miatt a Pozsonyi Kerületi Nemzeti Bizottság az Új Szón keresztül jelentkezésre szólítja fel az egykor magyar tannyelvű iskolákban tanító képesített tanítókat.

Ivan Horváth budapesti csehszlovák követ közli az illetékes magyar szervekkel, hogy a továbbiakban csak azok a csehszlovákiai magyar diákok folytathatják tanulmányaikat Magyarországon, akik olyan szakokon tanulnak, amelyek Csehszlovákiában nincsenek kifejlesztve, ill. akik a középiskolák vagy egyetemek utolsó évfolyamait látogatják.

A Megbízottak Testülete a helyi nemzeti bizottságok átalakításának második szakasza során a nagyobb községekben kinevezendő körzeti titkárokkal kapcsolatban feladatul adja Daniel Okáli belügyi megbízottnak, hogy a vegyes lakosságú területeken olyan személyeket nevezzen ki a nemzeti bizottságok körzeti titkárává, akik beszélik a magyar nyelvet.