Zrínyi Ilona éve volt a fejedelemasszony születésének 300. évfordulója tiszteletére. – A 62.827/943.IV. 4. sz. VKM-rendelet értelmében a kárpátaljai egyetemi és főiskolai hallgatók segélyezése az összes többi hallgatóra érvényes szabályok szerint történik, vagyis „nemzethűségükre, az általános jó tanulmányi előmenetelre és az indokolt családszociális körülményekre való tekintettel”. A Kárpátaljai Kormányzóság tanulmányi osztálya is megítél ösztöndíjakat. – Nagyszőlősön megalakult az Ugocsa Vármegyei Általános Tanító Egyesület. – Megjelent: Fülöp Árpád: Hunyadi. Hősköltemény 48 énekben. Arany János ny., Budapest; Kiss László: Magányos csillag. Versek. Viktória, Ungvár; Siklaky Dezső: Munkács várasszonya. Verses színmű. A Magyar Tavasz kiadója, Herzog Ernő könyvnyomdája, Gyöngyös; Ruszin elbeszélők. [Elbeszélések, regénytöredékek.] /Szláv Írók, 1./ Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár; R. Vozáry Aladár: Munkács. Officina, Budapest; R. Vozáry Aladár: Ünnepi beszéd kormányzó urunk 75.születésnapján. Mérnökök ny., Budapest; Csiki Lajos: A Felvidék és Kárpátalja felépítése – az új nemzetiségi politika vonalán. Stádium ny., Budapest; Beregszász megyei város útmutatója. Szerk. és kiadó: Pécs Győző; Antal Miklós: A magyarországi Drugeth-család. Ünnepi beszéd Drugeth János szobrának Ungváron tartott leleplezési ünnepségén. Viktória ny., Ungvár; Tájékoztató és útmutató Ungvár thj. város iskolánkívüli népműveléséhez… Viktoria ny., Ungvár.

Ivánka László munkácsi rajztanár, festőművész második díjat (Kaposvár város díját) nyert a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság kaposvári tárlatán. A kiállítás anyagát Munkácson is bemutatták.

„a visszacsatolt kárpátaljai területről” felsőházi tagként hívták be a parlamentbe Demjanovich Pétert, Kricsfalussy-Hrabár Andrást és Ganyó Istvánt. – A propaganda minisztérium kirendeltséget állított fel Ungváron (1944 október közepéig működött). A kirendeltséghez előadónak nevezték ki Ortutay Tivadart. Ortutay visszaemlékezéséből a célt illetően: „Az ťanyaországbólŤ Kárpátaljára áthelyezett közalkalmazottak egy része az eltelt néhány év alatt még nem élte bele magát az új környezetbe. A normálisabb viszonyokat erősen befolyásolta a háborús atmoszféra. A férfilakosság katonai szolgálatra történő bevonulása, s a frontra küldése, a megbízhatatlannak tartott férfiaknak a munkaszolgálatos osztagokba való belekényszerítése, s az azokban alkalmazott bánásmód – bizony – felkavarták a kedélyeket. A lakosság és a hatóságok közötti jobb viszony kialakításában szerepet kapott a tájékoztatásügyi szolgálat. A feladatkörhöz tartozott a családvédelmi ügyek intézése is az ún. ONCSA-szervezet égisze alatt.” Másutt: „Ha feltalálták volna a ťlelkiŤ röntgenezést is, ez esetben a röntgenkép sok esetben igen barátságtalan érzelmeket vetítene az uralkodó magyar politikai és közigazgatási rendszer szeme elé. De ezt a röntgenképet nemcsak a ruszinok esetében kapnánk meg, hanem a magyarokéban is, mert köztük is éltek abban az időben szélsőbal, kommunista érzelmű és szélsőjobb, azaz nyilas érzelmű polgárok. E két szélsőséges tábornak a lélekszáma talán jóval felülmúlta a középen álló, mérsékeltebb gondolkodásúak arányszámát.”

kelettel Ungvár thj. város polgármestere a város súlyos vízellátási gondjai tárgyában memorandumot intézett a miniszterelnökhöz, a belügy-, a földművelésügyi és az iparügyi miniszterhez.

A 2.magyar hadsereg katasztrófája a Donnál.

A Kárpátaljának nyilatkozott Csánk György, az Egyesült Felső-magyarországi Hitelbank és Kassai Takarékpénztár Rt. és Szundy Zoltán, a Bereg–Máramarosi Kereskedelmi Bank Rt. beregszászi fiókjának igazgatója a város 1942. évi gazdasági életéről. Fontosabb megállapítások: Beregszászban nagyon kevés az ipar, az „iparéletet” a téglagyárak adják, az előző évihez képest lényegesen emelkedett a lakossági betétállomány, minimális a hiteligénylés.

A budapesti Műcsarnokban megrendezik az első magyar szaksajtókiállítást, amelyen a Magyar Tanítót, a Felvidéki Általános Tanítóegyesület hivatalos közlönyét is aranyéremmel jutalmazzák.

Marina Gyula, a kormányzói biztosság tanulmányi osztálya vezetőjének Szinyei Merse Jenő kultuszminiszterhez „az ukrán szervezkedés tárgyában” intézett bizalmas leveléből: „Az egyes tanári testületek a fegyelmi vizsgálatokat az elítélt tanulók meghallgatása nélkül folytatták le, mivel azok a jogerős ítélet folytán nem voltak szabadlábon. Időközben az elítélt tanulók a Kormányzó Úr Őfőméltósága kegyelmi ténye folytán szabadlábra helyeztettek, már kérvényezték is felvételüket volt iskolájukba, azonban az ellenük folyó fegyelmi eljárás miatt felvételüket az intézetek igazgatói megtagadták […] A szervezkedésben részt vett és elítélt tanítókkal kapcsolatban tisztelettel jelentem, hogy azokat saját hatáskörömben állásukból felfüggesztettem […] a kárpátaljai tanítóság a csehszlovák uralom idejében erősen részt vett a politikai mozgalmakban s ezért Kárpátalja felszabadulásakor mint a legmegbízhatatlanabb tisztviselői elem került át hozzánk. […] a javíthatatlanok a közszolgálatból elbocsáttattak, vagy pedig külföldre szöktek […] A szóbanlevő szervezkedésben nemcsak az ifjúság, hanem Kárpátalja társadalma is nagy mértékben érdekelve van s ezért rendkívül nagy a feszültség és a várakozás a hatósági intézkedések iránt.”

Perecsenyben, február 10-én Ungváron vendégszerepelt a budapesti Vidám Színpad társulata, közte Rózsahegyi Kálmán, Kiss Manyi, a zeneszerző Eisemann Mihály. Kiss Manyi levelet írt a Kárpáti Magyar Hírlapnak, amelyben üdvözli az ungvári közönséget, és hozzáteszi: „Ungvárról indultam el a siker útjára [a csehszlovák időszakban], ezért boldogan térek vissza, ha csak egy napra is szeretett városomba.”

Megalakult az Ung Vármegyei Bajtársi Szolgálat. Feladata „a fronton küzdők hozzátartozóinak segélyezése és erkölcsi támogatása”. Vezetője: Köszörű Károly főszolgabíró.

A Kárpáti Magyar Hírlap (Ungvár) írta: „A polgármesteri félévi jelentésből kitűnik, hogy a polgármesteri iktatóban iktatott akták legnagyobb része zsidók állampolgársági és illetőségi bizonyítvány iránti kérelme volt.”

Szerkesztőségi cikk a Kárpáti Magyar Hírlapban: „Itt a 24-ik órája, hogy Ungváron legfeljebb csak 2-3 egyesület legyen. A többit meg kell szüntetni, mert ez a széthúzás bomlasztó hatású. Ungváron 60 egyesület van papíron. Ungvár magyarságának 60-féle érdeke nem lehet.”

Erdélyi írók és művészek részvételével erdélyi estet rendezett Munkácson a város Népművelési Bizottsága, Segélyző Nőegylete, a Kaszinó és az ÉMKE helyi szervezete.

A felvidéki képviselők memorandumot nyújtottak át Kállay Miklós miniszterelnöknek, melyben a térség problémáival foglalkoznak.

Megay László polgármester kérte Hóman Bálint kultuszminisztert, hogy Ungvár „történelmi jogán” viselhesse az „Árpád fejedelem városa” címet. Hóman Megayhoz intézett levelében „méltónak és indokoltnak” nevezte Ungvár törekvését (ami nem vált valóra).

A Gyöngyösi Irodalmi Társaságban Eöttövényi Olivér, a Magyar Külügyi Társaság ügyvezető elnöke tartott előadást.

Tizenkét év után újra kivégzés volt Beregszászban, a statáriális bíróság ítélete alapján.

belügyminiszteri rendeletre „semmiféle mulatságot nem lehet tartani”.

Alsóverecke díszpolgárává avatták Béldy Alajos altábornagyot és Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkárt.

Megalakult a Munkácsi Református Nőszövetség.

Munkácson lépett fel a debreceni református kollégium Kántus énekkara Szigethy Gyula vezényletével.

Beregszászban adott hangversenyt Zádor Dezső zongoraművész.

Ilniczky Sándor kormányzósági főtanácsadó Esztergomban tájékoztatta Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást Kárpátalja kulturális és közállapotairól.

R. Vozáry Aladár parlamenti képviselő a következőket mondta a MÉP munkácsi választmányi ülésén: „az új magyar életben elsősorban azok számára kell helyet biztosítani, akik a húsz év rabság alatt hűségesen és becsületesen védték a magyar életet és nyíltan küzdöttek – a felszabadulásunkért.” – Megalakult az Országos Egészségvédelmi Szövetség kárpátaljai szervezete. – A munkácsi tanulóifjúság megalakította a „Karády Katalint kedvelők klubját” (az alapszabály szerint az országban ez a tizenegyedik).

A Felvidéki Egyesületek Szövetsége és a Pécsi Egyetem Kisebbségi Intézete közös Felvidéki Estet rendezett Ungváron, melyen Flachbarth Ernő debreceni egyetemi tanár tartott előadást „A hungarizmus eszméje Felső-Magyarországon” címmel.

A 69.827/943. sz. VKM-rendelet az 1943/44.tanévtől a kárpátaljai egyetemi és főiskolai hallgatók segélyezését egységesítette a többi hallgatóra vonatkozó szabályokkal, azaz a szempontok: nemzethűség, általános jó tanulmányi előmenetel, családszociális körülmények. Ezenkívül létezik 20 darab évente megítélhető minisztériumi tanulmányi ösztöndíj a kárpátaljai hallgatóknak. A kérelmet a kormányzói biztosság tanügyi osztályához kell benyújtani.

Az érintett szülők aláírást gyűjtöttek az ungvári zsidó gimnázium és héber elemi iskola fenntartása érdekében (a belügyminisztérium beszüntette az iskolafenntartó Javne Egyesületet).

megindult a személy- és az áruforgalom az uzsoki határállomáson keresztül.

A budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság és Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala idegenforgalmi vándorkiállítást rendezett Ungváron.

Munkácson járt Erdélyi József író, a Nemzeti Front tagja.

Nagyszőlősön református leányinternátus nyílt. – Megalakult a Baross Szövetség beregszászi szervezete.

Márton Béla festőművésznek volt kiállítása Ungváron, aki 1938-ban telepedett le a városban (előtte Rozsnyón élt).

Munkácson gyógyfürdőket bemutató kiállítást szervezett a Budapesti Idegenforgalmi Hivatal.

levelében a Kassai tankerület főigazgatója engedélyt kért a vallás- és közoktatásügyi minisztertől, hogy a munkácsi állami tanítóképzőben az iskolai ünnepségek alkalmával a magyar mellett a ruszin himnusz is elénekelhető legyen. Az indoklás: „A tankerülethez tartozik a munkácsi állami líceum és tanítóképző is, amely annak a területnek nevel ruszin tanítókat, amelyen a ruszin himnusz a magyarral együtt hivatalosan énekelhető. Furcsa lenne a tanítóképzőben nem engedni olyasmit, aminek engedélyezését később kérniük sem kell. A ruszin iskoláknak adott kedvezményt precedensnek tekinthetnék a visszacsatolt terület más nemzetiségi tannyelvű iskolái (szlovák és német iskolák) is.” – A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „a magyarság nemzeti életmegnyilvánulásainak tömörülései”, „nemzetvédelmi keresztesek” Kárpátalján: a MOVE, a Baross Szövetség, a Faluszövetség és a Nemzeti Munkaközpont.

Bereg vármegye törvényhatósága ünnepi közgyűlésén emlékezett meg Munkácson Zrínyi Ilona születésének 300. évfordulójáról. Ez alkalomból mutatták be a nagyközönségnek Pataky László festőművész Munkács várának átadása című alkotását.

A pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület hangversenyt rendez a pozsonyi Szent Márton Székesegyházban, az ún. koronázó templomban. Ez a rendezvény az egyesület utolsó engedélyezett nyilvános fellépése.

A munkácsi várban nagy ünnepség keretében emlékeztek meg Zrínyi Ilona születésének 300. évfordulójáról. Az ünnepi szónoklatot Pataky Mária, az Országos Zrínyi Ilona Emlékbizottság vezetője tartotta. Ez alkalomból a vár felső udvarán ideiglenes jelleggel újra felállították a csehszlovák időszakban ledöntött Turul-emlékművet, hogy az ne legyen kitéve „a kallódás veszélyének”. A munkácsi postahivatal az ezen a napon feladott összes levélpostai küldeményt alkalmi bélyegzővel látta el. – Beregszászba érkezett Scheffler János szatmári püspök. Ez az első bérmakörútja a „felszabadulás után”.

Meghalt Sztojka Sándor görög katolikus püspök.

A Mezőgazdasági Kamara jelentése Kárpátaljáról: felülvizsgáltak 8447 iparjogosítványt, ebből 1792 keresztények, 6655 zsidók kezén volt. Megszüntettek 3830 zsidó ipart, helyettük 3500 keresztény kereskedő és iparos kapott jogosítványt, közülük 1796 kárpátaljai, 679 „Csonkaország egyéb területéről telepedett Kárpátaljára”. – Az ungvári Kárpátalja Bank épületében leleplezték Horthy Miklós kormányzó márvány mellszobrát, Bory Jenő alkotását.

A belügyminisztérium a neológ (kongresszusi) hitközségnek megadta az ungvári zsidó gimnázium és héber elemi iskola fenntartási jogát („a gimnázium további fenntartása […] kívánatos, hogy a kárpátaljai területek gimnáziumai továbbra is mentesíthetők legyenek a zsidó tanulóktól”). Azonban sem az iskolaépületet, sem a Javne vagyonát nem kapták meg, amire igényt tartottak.

Munkácson könyvnapokat rendezett a Magyar Országos Véderő Egyesület és az ÉMKE helyi szervezete.

Könyvnap volt Ungváron az Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság szervezésében. Az utcai könyves standok is megjelentek.

Győr város estje és képzőművészeti kiállítás volt Ungváron. „A Felvidéki Egyesületek Szövetsége a felszabadult és a megszállást nem látott vidékek társadalmának összehozásával is igyekszik a magyar szellem régi egységét visszaállítani”.

Beregszászban és Munkácson gyermeknapot rendezett az Országos Gyermekvédelmi Szövetség Bereg vármegyei helyi szervezete.

A Kárpátalja arról írt, hogy azok számára, akik az 1943/44.tanévre be akarnak iratkozni a beregszászi állami gimnáziumba, legalább három nagyszülő keresztlevelét kell felmutatniuk.

Visszatért a frontról „az ungvári háziezred”.

Első közgyűlését tartotta Beregszászban a Bereg Vármegyei Közjóléti Szövetkezet.

Ungváron felavatták a gimnáziumalapító Drugeth János szobrát és az Olasz–Magyar Kultúrházat.

Kovács Béla és Mádi Zoltán egyetemi tanárok vezetésével, a Teleki Pál Intézet védnöksége alatt egyetemi hallgatók csoportja tanulmányozta Ugocsában „a vármegye régi emlékeit”. – Az Országjárás című idegenforgalmi és utazási lap kárpátaljai különszámot adott ki. – A VKM tanügyi tanácsossá nevezte ki Rácz Pál ungvári írót, újságírót.

a napi kenyérfejadag 20 dkg, a havi lisztfejadag 2,8 kg.

Ungváron tartottak értekezletet a Kassai Kereskedelmi és Iparkamarához tartozó ipartársulatok képviselői.

Ungváron vendégszerepelt a Nemzeti Színház kamaraszínpada, többek között Mészáros Ágival, Pethes Sándorral.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „a gyümölcs, melynek nagy része Kárpátaljáról jut el a fővárosba, Budapesten olcsóbb mint Ungváron vagy a többi kárpátaljai városokban.” – Meghalt Székely József, az Ungvári Társaskör és a volt KMKE elnöke.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Ahogy az „erdélyi szellem” soha, pillanatra nem szűnt meg dolgozni a haza és a nemzet érdekeiért, azonmód meg kell kezdeni az építési munkáját az ťészakkelet-felvidéki szellemŤ-nek is. […] Nagyon üdvösnek tartanánk, ha ezt a munkát Antal István nemzetvédelmi miniszter úr indítaná el Ungvár központtal, de egész Északkelet-felföldre kiterjedően.”

Visken és Técsőn járt Antal István nemzetvédelmi miniszter, hogy átvegye díszpolgári oklevelét.

Perecsenyben fennállásának 50. évfordulóját méltatta a Bantlin-gyár. Az ünnepségen képviseltette magát a kereskedelmi, az iparügyi minisztérium, a Vegyészeti Gyárak Országos Egyesülete.

Az 1901–1905-ös születésű zsidó férfiakat háromhavi munkaszolgálatra hívták be.

Kitiltották a zsidó nőket az ungvári városi strandfürdőről. A város vezetősége a lépést „egyéni akciónak” minősítette.

A Kárpáti Magyar Hírlap idézte a belügyminisztérium új rendeletét, miszerint „az erkölcsi bizonyítványokat mindig az egész életre kiterjedő és gondos vizsgálódás után szabad csak kiállítani és főleg a visszacsatolt, illetve visszafoglalt területeken kell nagy gondot fordítani a nemzethűség igazolásának kérdésére”.

Huszt környékén földet ért az a szovjet ejtőernyős deszant, amelyet a magyar Pataki Ferenc vezetett (1943 végétől Budapesten működtek.)

Gróf Esterházy János képviselő, a szlovákiai Magyar Párt elnöke a poprádi vasútállomáson - mivel a Tátra expresszvonat helyett csak egy motorvonat futott be az állomásra - felindultságában a következő kijelentést teszi: ”Mi az kérem, az egy közönséges harmadosztályú kocsi és erre mondják, hogy Tátrai expressz. Ez egy közönséges svindli, mint minden ebben az országban.” E kijelentés következményeként Esterházy ellen a köztársaság gyalázásának vádjával bírósági eljárást indítanak.

Az Északkelet-magyarországi Kultúregyesület rendkívüli közgyűlést tartott Beregszászban abból az alkalomból, hogy a belügyminiszter jóváhagyta az egyesület módosított alapszabályát, mely szerint az egyesület központja Beregszász lett.

Popoff görögkeleti adminisztrátor a következő körlevelet intézte híveihez: „Védekezzenek az álpróféták hamis tanításai ellen, akik mindent el akarnak pusztítani, ami szent, el akarják pusztítani az egész kereszténységet. Hamis híreikkel a magyar lelki egységet is meg akarják bontani, hogy a pusztulás örvényébe sodorják. Álljunk szeretettel, hűséggel Vezérünk mögött s akkor miénk a boldog magyar jövendő.” – A Miskolcon rendezett felvidéki képkiállításon Kárpátaljáról Erdélyi Béla és Beregi Sándor festményei szerepeltek.

Szernyén hősi emlékművet avattak.

Pozsonyban ülést tart a Magyar Párt Központi Pártvezetősége. Ezen az ülésen gróf Esterházy János pártelnök többek között a következőket mondja a szlovákokhoz fűződő viszonyáról: ”Szinte fölöslegesnek tartom újból hangoztatni azt a régi magyar álláspontot - ami ugyancsak a szívemből jött mindig, hogy a legjobb akarattal és legőszintébb érzésekkel viseltetünk a szlovákok iránt. Kár, hogy a szlovák oldalon nem tudnak vagy nem akarnak hinni e tétel őszinteségében.”

Komáromban ülésezik a felvidéki Tanítóegyesület központi vezetősége. Ocsovay Imre elnök bejelenti, hogy a belügyminiszter egyesületük átdolgozott és jóváhagyásra benyújtott alapszabályát nem tartja elfogadhatónak.

Az ÉMKE beregszászi vezetőségi ülésén az egyesület elnökévé Benda Kálmánt választották meg.

Ungvár díszpolgárává választották Herczeg Ferenc írót.

Megalakult a Bereg Megyei Hegyközségi Tanács. Elnök: Benda Kálmán.

A Soli Deo Gloria Szövetség Sárospatakon felvidéki konferenciát szervezett, amelyre „elsőrendűen Kárpátalja diákságát hívta meg azoknak a kérdéseknek a tanulmányozására, amelyek különlegesen északkeleti magyar kérdések”. Többek között felszólalt Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár, aki Kárpátalja problémáit taglalta. Kifejtette többek között, hogy „e vegyes nemzetiségű területen a magyarságnak meg kell találnia a ruszinsággal való együttműködés lehetőségét”.

Tiszaágteleken első világháborús hősi emlékművet avattak.

A felvidéki Tanítóegyesület központi egyesületi ülésén jóváhagyják a szervezet új elnevezését, amely így hangzik: Felsőmagyarországi Általános Tanító Egyesület.

A Munkácsi Árpád Fejedelem Gimnázium igazgatóságának jelentése a neves költő sorsától: „Sáfáry László szakvizsgás tanárjelölt, a gimnázium magyar–latin szakos tanára az orosz harctéren eltűnt. Valószínűleg fogságba esett. Katonatársai, mivel lába megfagyott, kénytelenek voltak egy orosz házban hagyni.”

Az Ungvári Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság évi rendes közgyűlésén elhangzott, hogy a beszámolási időszakban 73 közművelődési előadást, 34 műsoros délutánt, 9 műkedvelő előadást, 2 hangversenyt, 87 gyermekdélutánt, több tanfolyamot szerveztek. A városban közel 70 egyesület működik, ezek közül a kultúraápolás terén különösen figyelemre méltó az Aranyérmes Dalárda, a Gyöngyösi Irodalmi Társaság, a Magyar Nőegylet, a Katolikus Missziós Társaság, a MANSZ, a Szent Bazil Rend, a Gizella-ház tevékenysége.

Megay László, Ungvár polgármestere megállapodott Bisztray Gyula kultuszminisztériumi osztálytanácsossal abban, hogy a debreceni Tisza István Tudományegyetem megbízást kap szabadegyetemi előadássorozat szervezésére Északkelet-Magyarország nagyobb városaiban, nevezetesen Ungváron, Beregszászban, Munkácson, Nagyszőlősön, Huszton és Máramarosszigeten „a városi lakosság művelődési színvonalának emelése és a magyar öntudat erősbítése érdekében”.

Hősi emlékművet avattak Huszton. Jelen volt Kállay Miklós miniszterelnök, Csatay Lajos honvédelmi miniszter, Lukács Béla tárca nélküli miniszter, a MÉP elnöke, Antal István nemzetvédelmi miniszter, Thuránszky László és Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkárok. A miniszterelnök beszédében a magyar–ruszin sorsközösséget emelte ki. „A ruszin nép életét példázza ez az emlékmű”. – Dobóruszkán és Csapon tartott neveléstudományi értekezletet Rácz Pál kir. tanfelügyelő Ungvár és a vármegye tanítósága részére.

Herczeg Ferenc író a Gyöngyösi Irodalmi Társaság vendége volt Ungváron.

Ungváron lépett fel Simor Erzsi és Feleki Kamill színművész.

Megemlékeztek arról, hogy Ungvárra bevonult a magyar hadsereg. Az ünnepi beszédet Ortutay Tivadar tartotta.

Munkácson a magyar sorskérdésről tartott előadásokat Karácsony Sándor pedagógiai író, debreceni egyetemi tanár.

Munkács és a környező falvak lakossága megemlékezett Szent Mártonról, a város védőszentjéről. A város Szent Mártont mintázó, márványba faragott címerét (Ortman Rezső munkája) elhelyezték a Munkácsy-bérház falán.

Ungváron vendégszerepelt Fellegi Teri, Greguss Zoltán, Rózsahegyi Kálmán.

A Londonból Moszkvába érkező E. Beneš memorandummal fordul a szovjet vezetéshez, amelyben az egész német és magyar nemzetiségű lakosság kitoloncolásának jóváhagyását szorgalmazza a győztes háború után felújítandó Csehszlovák Köztársaságból.

Munkácson közös értekezletet tartottak az ÉMKE ungvári, munkácsi és beregszászi helyi szervezeteinek képviselői. „Az értekezlet célja volt, hogy miként a múltban, úgy az elkövetkező téli és tavaszi kultúrévadra is közös kultúrprogramot állítsanak össze a három város részére.” „Az értekezlet részvevői megállapodtak abban, hogy az egyes városokban egy-egy szervezési megbízottal szervező központokat állítanak fel, melyeknek feladata lesz a közvetlen környék falvainak beszervezése és a már meglevő helyi csoportok rendszeres látogatása.”

A debreceni Tisza István Tudományegyetem tanári kara szabadegyetemi előadásokat tartott Kelet-Magyarország városaiban, így Kárpátalján is. – Bereznay Ilona festőművész portréiból rendeztek kiállítást Ungváron. – Munkácson a város képzőművészei jótékony célú kiállítást rendeztek.

A Keresztény Liga ungvári szervezetének ülésén Ortutay Tivadart megbízták a „szórványmagyarság gondozásával”.

Ungváron tanácskozott a tiszavidéki evangélikus egyházmegye lelkésztestülete. Jelen volt Thuróczy Zoltán evangélikus püspök.

Ekkor volt az első „panasznap” Ungváron. Célja, hogy „a nemzeti alapokra helyezkedett ungvári munkásság sérelmeit orvosolja, de figyelemmel kísérje a kereskedő-társadalom és az iparos társadalom életét is”.

Moszkvában aláírják az új csehszlovák-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amely azonban még nem tartalmaz konkrét utalást a magyar kisebbség kollektív bűnösségére és háború utáni kitelepítésére. A szovjet fél egyelőre csak annyit hajlandó nyíltan vállalni, hogy a Magyarországgal majdan aláírandó fegyverszüneti egyezménnyel kapcsolatban ki fogja kérni a csehszlovák kormány véleményét.

A Szovjetunió és a csehszlovák emigráns kormány (E. Beneš) barátsági, segélynyújtási és a háború utánra szóló együttműködési szerződést kötött Moszkvában. (A szerződés kimondta, hogy a bécsi döntés érvénytelen.)

Moszkvai csehszlovák–szovjet kormányközi tárgyalások alkalmával Edvard Beneš emlékiratban fogalmazta meg kívánságait, többek között jogot formált arra, hogy a csehszlovák hadsereg „foglalja el a Köztársaság München előtti területét” (vagyis Kárpátalját is).

Ungváron tartott kultúrnapot a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség. – E napi keltezéssel Edvard Beneš Moszkvában emlékiratot nyújtott át a szovjet kormánynak „Csehszlovákia lakossága egy részének kitelepítése” címmel. Az elv, hogy „Csehszlovákia területén ne maradjon egyetlen olyan település sem, ahol a lakosság nemzetiségi hovatartozása tekintetében a csehek, szlovákok, illetve a kárpátoroszok ne érnék el legalább a 67%-ot”. Csehszlovákia „nemzetállam lesz”, a nemzeti kisebbségek törvényesen „nem számítanak majd nemzetiségeknek vagy politikai kollektíváknak”, s ezért Kárpátalja területén az állami iskolai oktatás nyelve csakis cseh és ukrán lehet. „Tekintettel arra, hogy a magyar állam területen jelentős számú szlovák és kárpátaljai orosz él, ajánlatos a lakosságcsere lebonyolítása.”

Ung vármegye közigazgatási bizottságának ülésén Rácz Pál tanfelügyelő jelentette: a vármegye iskoláinak felében a tűzifa hiánya miatt szünetel a tanítás. – A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség népművészeti és irodalmi est keretében mutatkozott be Munkácson.

E. Beneš a moszkvai csehszlovák kommunista emigráció képviselői előtt kifejti nézeteit a felújítandó Csehszlovákia nemzetállam jellegéről. Hangsúlyozza, hogy az új Csehszlovák Köztársaság szláv nemzetállam lesz, németek és magyarok nélkül, mivel azokat el fogják távolítani az állam területéről.

Kassán váratlanul elhalálozik Sziklay Ferenc, a Felvidéki Nevelő szerkesztője, a Kassai Tankerület főigazgató-helyettese, a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Kultúrreferátusának volt vezetője.

a 18–60.életév közötti a magyar állampolgárságú férfiak nem kaphatnak útlevelet.