Kárpátalja-szerte nemzeti és vallási színezetű manifesztációkra került sor a Kijevi Rusz megkeresztelkedésének 950. évfordulója alkalmából.

Kárpátalján él az ország lakosságának mintegy 5 százaléka, itt összpontosult az ipari kapacitás 0,7 százaléka (a 102 működő iparvállalatból 56 fafeldolgozó, 14 mezőgazdasági termékeket feldolgozó, 7 vegyi, 17 építőipari, 6 fémmegmunkáló, 2 papírgyár). – Az ungvári rendőr-igazgatóság sajtóközlése szerint Ungváron 48 újság jelent meg, ebből 1 cseh, 16 ruszin/orosz/ukrán, 6 magyar politikai és 4 cseh, 14 ruszin/orosz/ ukrán, 7 magyar független lap volt. A rendőrség összesen 84 alkalommal kobzott el újságot, naptárat vagy brosúrát. 75 előadásra, 146 táncos mulatságra, 17 ünnepélyre, 8 koncertre, 12 kiállításra és 56 labdarúgó-mérkőzésre került sor. A nyilvántartásban 291 bejelentett egyesület szerepelt, ebből 31 politikai, 43 szak- és munkás-, 22 földműves és gazdasági, 25 kereskedelmi és ipari, 91 jótékonysági, 27 művészeti, 10 diák-, 10 „szórakoztató”, 14 zene- és ének-, 10 torna- és 8 sportegyesület. – A statisztikai hivatal összesítése szerint Kárpátalján 100 000 lakosra 11 válás jut. Az országos átlag 46 válás. – Szerednyén cseh –magyar–ruszin tannyelvű polgári iskola nyílt (az első bécsi döntés után a cseh osztályokat megszüntették). – Szentmiklóson emlékművet állítottak A. Sz. Puskin orosz írónak. – Ungváron volt kiállítása Dobos Endre, Erdélyi Béla, Boksay József, Soltész Zoltán, Remes Ferdinánd, Rosenberg Miklós kárpátaljai képzőművészeknek. Budapesten mutatkozott be képeivel Sárkány Jolán ungvári festőművész. – Megjelent: Herpay Ferenc: Mozgóképek. A szerző kiadása. Welber Nyomda, Munkács Ják Sándor: Neked írom… Versei. Haladás, Berehovo; Simon Menyhért: Kisebbségi ének. Versek. 2.kiadás. Kazinczy Könyv- és Lapkiadó, Munkács Simon Menyhért: Testvéreknek üzenem. Versek. A szerző kiadása. Mukačevo–Munkács Tamás Mihály: Sziklán cserje. Elbeszélések. Tátra, Pozsony Havas Emil: Amerika „felfedezése”. Riportsorozat. Viktoria ny., Užhorod–Ungvár; Voith György: Hodzsa, a dunai gondolat és a magyarság. Pannonia ny., Munkács –Mukačevo; Borkanuk Oleksa: Az autonómia teljes megvalósításáért. Kárpátalja gazdasági, szociális és kulturális színvonalának emeléséért. Skolnaja Pomoscs ny., Munkács–Mukačevo; Mondy Miklós: Beszélnek a Kárpátok. Sajó-vidék Könyvkiadó, Rozsnyó Munkács város szervezési szabályrendelete 1937. Ny. n., Munkács; Zatlukál Jenő–Zatlukál Elemér: Adatok Podkarpatszka Rusz praehistoriájához. Nekudah Könyvnyomda, Munkács; K. Čapek: Beszélgetés Masaryk G. Tamással. I–III. köt. (1933, 1935, 1937). Ford.: Sas Andor. Novina, Munkács; Szabó István: Ugocsa megye. MTA, Budapest Balogh-Beéry László: A rutén autonómia. Kisebbségi Intézet, Pécs; Cvékus Sándor: Gyümölcsfák ültetése és nevelése 17 ábrával. Skolnaja Pomoscs, Ungvár–Užhorod.

Az Egyesült Magyar Párt központi napilapja, a Prágai Magyar Hírlap optimista hangvételű szerkesztőségi vezércikkben köszönti az új esztendőt, mivel az előző évben létrehozott pártpolitikai egységnek úgymond derülátásra kell serkentenie minden felvidéki magyart. „Még egyetlen egy évet sem kezdtünk ilyen nagy erőtudattal és ilyen egyetértéssel, mint most” - konstatálja a vezércikk szerzője. „Akármi jöjjön is az új évben, azt már tudjuk, hogy a magyar kisebbség politikai tábora teherbíróbb, mint valaha.”

Az Őslakó írta: „A napokban lapunk szerkesztőségének figyelmét egy kárpátaljai rajzolt képeslapsorozatra hívták fel. A rajzok alapján készült képeslapokat arra a célra szánták, hogy azokkal a Kárpátaljára jövő turisták üdvözletet küldjenek […] Ezek a képeslapok […] a legdurvábban, a legízléstelenebbül, de egyben a legprimitívebbül antiszemiták, mindenre alkalmasak csak éppen arra nem, hogy jóhírét terjesszék Kárpátaljának.”

Az ukrán irányzatú tanítóság ülésezett Ungváron. Egyesületük elnökévé Avgusztin Volosint választották meg. Követelték az ukrán nyelv bevezetését az iskolákban, a kassai rádióban ukrán nyelvű adások sugárzását, tiltakozásukat fejezték ki a revizionista törekvésekkel szemben.

Pozsonyban ülést tart az Egyesült Magyar Párt szenátorait, nemzetgyűlési, valamint tartománygyűlési képviselőit tömörítő parlamenti klubja. Az ülés résztvevői megvitatják a követendő politikai taktikát, illetve meghatározzák annak irányelveit. Itt fogalmazódik meg először konkrét formában annak követelése, hogy fel kell számolni a zárt magyar etnikai területen belül létesített szláv kolóniákat.

Országos Magyar Bál volt Beregszászban.

A kárpátaljai magyar társadalmi és kultúregyesületek felhívása: „A magyar színházat a megszűnés veszélye fenyegeti! Üres padsorok mellett játszanak a színészeink! Az őslakos magyarság örök szégyene maradna a magyar színészet pusztulása. Az illetékes hatóságok is elvárják, hogy a magyarság elsősorban maga támogassa kultúráját. […] Igyekezzen mindenki a színházba járni […] Ezt követeli […] az itten élő egész őslakos magyarság múltja, jelene, jövője.”

A csehszlovák kormány budapesti követe útján javaslatot tesz a magyar kormány felé egy csehszlovák-magyar megnemtámadási szerződés megkötésére. Csehszlovákia ezért viszonzásképpen hajlandó lenne elismerni Magyarország katonai egyenjogúságát.

A budapesti csehszlovák követ közvetítette kormánya javaslatát: Magyarország kössön megnemtámadási szerződést Csehszlovákiával. Kánya Kálmán külügyminiszter a javaslatot visszautasította.

A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság Pozsonyban megtartja második tisztújító közgyűlését. A Társaság új elnökévé Balogh Elemér pozsonyi református lelkipásztort, a Dunáninneni Református Egyházkerület püspökét, ügyvezetőjévé Sas Andor tanárt, főtitkárává pedig Duka Zólyomi Norbert pozsonyi ügyvédet választják meg.

A Kárpátalja írta: „A beregszászi Irodalmi és Műpártoló Egyesület, valamint a Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület meghonosította a kultúrdélutánokat. Az eredmény váratlan lett. A kultúrdélutánoknak van közönségük. […] A két egyesület munkásságával olyasmit alkot, amire éppen a mai időkben nagy szükség van és munkásságuk értékét csak emeli az a körülmény, hogy nemcsak olyan tessék-lássék, hanem valóban nívós előadásokat tartanak.”

Jaroslav Meznik országos alelnök sajtóértekezleten mutatta be programját, és válaszolt a feltett kérdésekre. ->1937. augusztus 24.

Az Iskolaügyi és Nemzetművelődési Minisztérium által delegált szakértői bizottság két napos vizsgálatot tart a Komáromi Református Magyar Koedukációs Tanítóképző Intézetben, majd annak eredményeként javasolja a már második éve rendeltetésszerűen működő tanintézet hivatalos állami tudomásul vételét.

A tanügyi referátus élén Viktor Klimát felváltotta František Chmelár tanácsos. Első nyilatkozatában a tartományban dúló nyelvi harcokkal kapcsolatban elmondta, hogy „a nyelvi probléma itt Podkarpatszka Ruszban belső ügy, amelyben végérvényesen csak a szojm dönthet. Addig is, amíg erre sor kerülhet, nem lehet erőszakos úton az egyik vagy a másik nyelvi irányzatot előnyben részesíteni.” – Az iskolaügyi és a munkaügyi minisztérium bizottságai a helyszínen tanulmányozták a kárpátaljai viszonyokat. – Kárpátalján eljárás indult azok ellen, akik „toborzást és gyűjtést szerveztek a spanyol kormánycsapatok részére”.

A Kárpátalja írta: Visken 220 magánházba vezették be az elektromos áramot, kivétel azonban a községháza, mert a képviselő-testület ellene szavazott.

A. Sz. Puskin orosz költő halálának centenáriumán emlékhetet tartottak Munkácson. Ungváron elhatározták, hogy utcát neveznek el róla.

E. Beneš köztársasági elnök magához kéreti gróf Esterházy Jánost, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnökét, akit arra kér, legyen hajlandó találkozni Jan Šrámek miniszterrel, a Cseh Néppárt elnökével.

Törköly József, a prágai Nemzetgyűlés egyesült magyar párti szenátora lemond mandátumáról. ”Egészségi állapotom sajnos nem engedi, hogy a Prágába való hosszú utazásoknak magamat alávessem, enélkül pedig a szenátori mandátumból folyó kötelességem megfelelő teljesítése lehetetlen” - indokolja meg lemondását Törköly szenátor Jaross Andor pártelnöknek írt levelében.

Az ungvári városi képviselő-testület közgyűlésén az 1937. évi költségvetést tárgyalták. Rácz Pál képviselő indítványozta, hogy a képviselő-testület mondja ki a költségvetés magyar nyelven történő megszövegezésének szükségességét is. Az elnöklő polgármester az indítványt nem bocsátotta szavazásra.

Prágában megjelenik az Új Szellem című kultúrpolitikai szemle első száma. A lap felelős szerkesztője Szvatkó Pál.

A minisztertanács kisebbségi nyilatkozatot tett közzé: a jövőben a nemzeti kisebbségek számarányuknak megfelelően fognak részesülni az állami költségvetésből, valamint az állami közalkalmazotti helyekből.

A csehszlovák kormány hivatalos nyilatkozatban tesz ígéretet arra, hogy a jövőben a nemzeti kisebbségek számarányuknak megfelelően fognak részesülni az állami költségvetésből, valamint az állami közalkalmazotti helyekből.

Milan Hodža miniszterelnök újabb tárgyalásokat kezdett az autonómiáról a kárpátaljai képviselőkkel.

A Kárpáti Magyar Hírlap közzétette a Központi Orosz Nemzeti Tanács autonómiatervezetének szövegét. Ennek értelmében az autonóm Kárpátaljának az oszthatatlan csehszlovák állammal csupán az államfő személye, a külügyek intézése, a nemzetvédelem, bizonyos korlátozásokkal pénzügyei, valutája, közlekedésügye és postája volna közös. A Szlovenszkóval való határokat egyezség útján lehetne megszabni. Ha megegyezést létrehozni nem lehet, népszavazás dönt. Az autonóm tartomány továbbá külön kárpátaljai orosz katonai alakulatokat igényel, amelyeknek vezényleti nyelve az orosz lenne. A kárpátaljai tartománygyűlésnek széles körű teljhatalmat követelnek, közvetlen ellenőrzési jogot a kárpátaljai igazságszolgáltatás és közigazgatás felett. Pénzügyi tekintetben a tervezet azt kívánja, hogy a magyar állam valamennyi kárpátaljai ingatlana, valamint a csehszlovák állam által e területen szerzett ingatlan vagyon kerüljön az autonóm terület tulajdonába.

PRMKE helyi szervezetek alakultak a következő településeken: Beregújfalu (elnök: Györke István), Gecse (Ágoston Margit), Bene (Orémusz László), Búcsú (Kájel Mihály), Asztély (Simon Zsigmond), Badaló (Kiss Tivadar), Csoma (Gyurkovics Endre), Halábor (Orosz Imre), Mezőhomok (Drohobeczky Gyula), Muzsaly (Hunyady István), Déda (Papp István), Gát (Kiss Gyula), Nagypalád (Zsurky József), Tivadar (Kacsa Gábor).

A képviselőházban a tanfelügyelői fizetésekről folytatott vitában felszólaló Karmasin szudétanémet képviselő követelte, hogy Kárpátalján a kisebbségi iskolák számára létesítsenek magyar és német tanfelügyelőségeket. Bródy András kárpátaljai ruszin képviselő felszólalásából: a saint-germaini békeszerződés és a csehszlovák alkotmány értelmében az iskolaügyekre vonatkozó törvényhozás a kárpátaljai autonóm szojm joga. Eszerint a prágai parlament nem hozhat olyan iskolaügyi törvényt, amelynek hatálya Kárpátaljára is kiterjed.

Az államügyészség elkobozza a Prágai Magyar Hírlapot báró Majthényi László: Kisebbségi restitúció című vezércikke miatt, így aztán csak az ”elkobzás utáni második kiadás” kerülhet az olvasók elé, benne a szerző megcsonkított vezércikkével. Majthényi vezércikke szerint a csehszlovákiai magyarság helyzetének rendezéséhez megkerülhetetlen a zárt magyar etnikai területen belül a magyarságot ért gazdasági és kulturális veszteségek demokratikus úton történő jóvátétele. Mindenek előtt a földreform ürügyén kisajátított és idegen szláv telepeseknek juttatott földeket kell átadni a magyar földműveseknek.

A Központi Orosz Nemzeti Tanács Prágában átnyújtotta Milan Hodža miniszterelnöknek, a parlamenti képviselői klubok elnökeinek az általa kidolgozott autonómiatervezetet.

Szilassy Béla losonci földbirtokos elfoglalja a nemrég egészségügyi okokból lemondott Törköly József helyét a prágai Nemzetgyűlés Szenátusában.

Pozsonyban megalakul az Eötvös Kör, a pozsonyi magyar egyetemi és főiskolai hallgatók baloldali és liberális szellemiségű egyesülete. Alapító elnöke Madarász László bölcsészhallgató, titkára Rácz Olivér. A Kör kezdetektől fogva elhatárolja magát az Egyesült Magyar Párttól és a nemzeti irányultságú diákmozgalmaktól. A Sarló ”progresszív” irányvonalának folytatását tűzi célul maga elé.

Prágában a Csehszlovák Újságírók Szindikátusának ünnepi estjén Hodža miniszterelnök mondott beszédet. Többek között kitért arra, hogy „sok szemrehányás érte a kormányt Podkarpatszka Rusz miatt, pedig inkább a körülmények voltak azok, amelyek az autonómia kérdésének megoldását elodázták. Azok a podkarpatszka ruszi politikusok, akik világosan látták a helyzetet, tisztában vannak azzal, hogy az önkormányzat bevezetésének elsietése kaotikus viszonyokat teremtett volna Kárpátalján. Az autonómia nemcsak jogokkal, de kötelességekkel is jár s elsősorban az alapokat kellett lerakni, hogy a nép a közjó érdekében hasznosítsa jogait. Podkarpatszka Rusz népe megérett az önkormányzatra és a csehszlovák kormány az utolsó betűig teljesíteni fogja kötelezettségét, amit a békeszerződésben vállalt. - Podkarpatszka Rusz megkapja az autonómiát. A kormányzó hatáskörének kiszélesítése megtörtént, meg lesz a kormányzói tanács és ez az önkormányzat megvalósításának első fejezetét jelenti. - Bizonyos körök elégedetlenek és azzal vádolják a kormányt, hogy el akarja szabotálni az önkormányzatot s látszat-autonómiát ad. Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy csak rövid időre szóló megoldás a jelenlegi, nemsokára sor kerül a szojm-választásokra és a nép által választott képviselők veszik át a kormányzói tanács szerepét. - Podkarpatszka Rusz területi autonómiát kap s ez mindent megmond. Hogy egy feltett kérdésre válaszoljak, az iskolaügy teljesen a kormányzói hatáskör alá kerül. A kisebbségi iskoláknak – a cseh, német és magyar iskolákra gondolok – lesz külön referensük, de ez mit sem változtat a fenti tényeken.”

Milan Hodža miniszterelnök a Csehszlovák Újságírók Szindikátusának vacsoráján egy hozzá intézett újságírói kérdésre válaszolva beismeri, hogy a csehszlovákiai magyarságnak a közigazgatási hatóságok a legtöbb esetben nem hajlandóak biztosítani azokat a nemzetiségi jogokat, amelyeket a cseh országrészekben élő németeknek minden huzavona nélkül megadnak.

Rácz Pál a Kárpáti Magyar Hírlapba írt vezércikkében „történelmi nevezetességű ténynek” nevezte azt, hogy a Központi Orosz Nemzeti Tanács elnöksége a kormány elé terjesztette a békeszerződés szerinti autonómiatervezetet. „Az egységes állásfoglalás most megtörtént.”

A minisztertanács jóváhagyta a kárpátaljai kormányzó hatásköréről szóló törvényjavaslatot. MTI-kommentár: „A javaslat nem a Kárpátalja önkormányzatát jelenti, hanem csak a közigazgatás átcsoportosítását. Ezzel kapcsolatban az érdeklődés középpontjába került az a kérdés, kap-e a Kárpátalja képviseletet a kormányban?”

Az Arkauer István tulajdonában lévő, az Egyesült Magyar Párthoz közel álló pozsonyi Híradó című napilap beszünteti megjelenését. A megszűnés közvetlen okai anyagi nehézségekre vezethetők vissza.

Megkezdték az ungvári héber gimnázium építését.

Kárpátalja országos képviselő-testületének üléséről Jaroslav Meznik országos alelnök kivezettette R. Vozáry Aladár magyar képviselőt, mert az a Latorca-szabályozás ügyében magyarul szólalt fel. R. Vozáry tiltakozó táviratot intézett Milan Hodža miniszterelnökhöz. A rendőrség az ügyben eljárást indított R. Vozáry ellen, és pénzbüntetéssel sújtotta. A képviselő kijelentette: az ítélet ellen fellebbez, a büntetést semmiképp nem fizeti ki, hanem, ha elkerülhetetlen, helyette két napra bevonul a börtönbe. A ruszinszkói tartományi hivatal mint fellebbviteli szerv hatályon kívül helyezte a pénzbüntetést. – Megindult az Ungvár–Prága repülőforgalom.

Megalakult a PRMKE helyi szervezete Borzsován (elnök: Auerwald Viktorné).

A PRMKE minden helyi szervezetében Jókai-emlékünnepet tartottak. A bevételt a komáromi Jókai-szobor javára ajánlották fel. Az ungvári ünnepség egyik vendége volt Mécs László. Nagygejőcön megalakult az egyesület helyi szervezete (elnök: Kende Csaba).

A képviselőház megkezdte a polgári törvénykönyv reformjáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Ivan Dérer igazságügy-miniszter bevezető beszédéből: „A reform az annak idején érvényben volt osztrák általános törvénykönyv módosításán alapszik, amely azonban jelentős mértékben érvényre juttatja a modern jogelveket. […] Egységessé tesszük a jogelveket a történelmi országokban, Szlovenszkóban és Ruszinszkóban egyaránt.” A miniszter szerint „Szlovenszkó és Ruszinszkó számára ez az első együttes törvényalkotás”.

Katolikus nőkongresszus volt Ungváron.

A Kárpátalja írta: „Önálló igazgatást kérünk a beregszászi magyar gimnáziumnál. A közeljövőben sor kerül a betöltetlen gimnáziumi igazgatói állások kinevezésére. Ezzel kapcsolatosan a magyar kisebbségnek is volna egy kérése. A beregszászi magyar gimnázium csak tagozata a ruszin gimnáziumnak, önálló vezetés és költségvetés nélkül. Önállósítani kell a magyar gimnáziumot, teljesen önálló, a ruszin tagozattól független igazgatót kell kinevezni. Ez a kérdés nagyon fontos, amiért is úgy a városi tanácsnak, szülői szövetségnek, mint az összes kultúregyesületnek foglalkozniuk kell az üggyel.”

E. Beneš köztársasági elnök magához kéreti gróf Esterházy Jánost, az Egyesült Magyar Párt elnökét. A megbeszélés konkrét eredmény nélkül ér véget.

„A szudétanémet és a kárpátaljai német párt” benyújtotta a képviselőházban az alkotmány nemzetiségi határozatainak végrehajtására vonatkozó törvénytervezeteket: az 1.lehetőséget kér az egyes népcsoportoknak arra, hogy mint közjogi testületek alakuljanak meg; a 2.a nemzeti egyenjogúsággal kapcsolatban lehetővé kívánja tenni kártérítési igény benyújtását az állammal abban az esetben, ha az állam egyik szerve megsértené ezt az elvét; a 3.megállapítja az állam felelősségét azokért a károkért, amelyeket az állami szervek törvényellenes ténykedése okoz; a 4.szerint büntetéssel kellene szankcionálni az elnemzetietlenítésre irányuló hatalmi visszaéléseket, védelmébe veszi az állampolgárok nemzetiségi hovatartozását, oktatását, a nemzetiségi tulajdont, elsősorban a földbirtokot és a munkához való jogot; az 5.megállapítja a nemzetiségi arányszám igazságos alkalmazását; a 6.lehetőséget biztosítana a gyakorlatban jelenleg nem működő közigazgatási bíróságnak, hogy hatályon kívül helyezhesse a törvényhozó testületek és a kormány alkotmányellenes határozatait. Ilyen előterjesztéssel a „szabályszerűen megalakított népcsoport-szövetségek” fordulhatnának a közigazgatási bírósághoz.

Első ízben választottak szépségkirálynőt Ungváron; a szépségkirálynő-választást a Szépség és Műveltség Nemzetközi Liga írta ki. A Miss Uzhorod címet Klein Teréz érdemelte ki.

A tanügyi referátus ígéretet tett, hogy elegendő jelentkező esetén magyar csoportot indítanak az ungvári kereskedelmi akadémián. – Rabbinovics Baruchot választották munkácsi főrabbivá.

Ungváron együtt ünnepelt „Ungvár és vidéke keresztény és magyar munkássága, valamint az a keresztény polgárság, amely a munkássággal együtt érez” – írta a Kárpáti Magyar Hírlap május 5-i számában. A kommunisták felvonulásán Lenin és Sztálin képét vitték. – A Kárpátalja szerint „Beregszászban a kommunisták hatalmas felvonulásban demonstráltak. […] A szociáldemokraták és a nemzetiszocialisták együttesen vonultak fel.” – Ungváron Keresztény Akadémia alakult. Célja: „kultúralapon foglalkozni a korszerű társadalmi problémákkal, szociális kérdésekkel, a munkaszervezés kérdéseivel.” Feladata: „szűk körű, de a kérdések iránt érdeklődő szellemi élcsapata tömörítése.” Kultúrműködésének alapja Széchenyi István, Makkai Sándor, Szekfű Gyula szellemi irányvonala.

Szépségkirálynő-választás volt Beregszászban.

Az Egyesült Magyar Párt vezetői - Jaross Andor országos elnök, gróf Esterházy János ügyvezető elnök, Szüllő Géza, a parlamenti klub elnöke - Prágában tárgyalnak a Szudétanémet Párt vezetőivel (K. Henlein, H. Frank, J. Sebekowsky). Az álláspontok összeegyeztethetetlensége miatt azonban nem születik semmilyen megállapodás, sem közös nyilatkozat.

A Kárpátaljai Magyar Dalos Szövetség Huszton megrendezte az V. országos dalos ünnepélyét.

A Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület Beregszászban megtartotta évi rendes közgyűlését. A felszólaló Kormos Gerő ungvári református tanító megnyitó beszédében ismertette a magyar tanítóság célkitűzéseit és követeléseit. A közgyűlés követelte, hogy minden községben, ahol a magyarság száma eléri a húsz százalékot, állítsanak fel magyar óvodát. Ezenkívül minden községben, ahol legalább 40 magyar nemzetiségű tanköteles gyermek van, nyissanak magyar iskolát. Tiltakozott a közgyűlés amiatt, hogy az árvaházakban és a lelencintézetekben a magyar anyanyelvű gyermekek nem részesülnek magyar nyelvű nevelésben. Állást foglaltak az állami iskolák dologi terheinek a községekre való hárítása ellen. Megállapítást nyert, hogy a magyar iskolákban ugyanannyi tanterem hiányzik, mint amennyi rendelkezésre áll és hogy éppen „a legmagyarabb vidéken”, a Beregszászi járásban a legnagyobb a tanteremhiány. Foglalkozott a közgyűlés azzal a tarthatatlan állapottal, miszerint a magyar iskolákban nem magyar nemzetiségű tanítók működhetnek, sőt igazgatói állást is betölthetnek. A közgyűlés szükségesnek mondta ki, hogy Ungváron az Országos Hivatal keretén belül magyar ügyosztályt hozzanak létre. A tanítói utánpótlás megoldására a közgyűlés követelte, hogy a munkácsi állami tanítóképzőben nyissanak magyar párhuzamos osztályokat.

A prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában felszólal gróf Esterházy János képviselő, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke. A Kassán létrehozandó műszaki főiskoláról szóló törvényjavaslat vitájában Esterházy azt igyekszik kihangsúlyozni, hogy lám a kormány költségvetési nehézségekre hivatkozva utasítja el a magyar főiskola létrehozásának még a gondolatát is, most azonban egyszerre megtalálta a pénzügyi fedezetét egy új műszaki főiskola felállításának, mivel nem magyar tanintézetről van szó.

A prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában felszólal Jaross Andor képviselő, az Egyesült Magyar Párt országos elnöke. A Kassán létrehozandó műegyetemről szóló törvényjavaslat vitájában kifogásolja, hogy a felvidéki magyarságnak nincs sem egyeteme, sem főiskolája, de még közép-, polgári és elemi népiskolákkal sincs kellőképpen ellátva. Beszédében szól a Szlovák Liga iskoláinak elnemzetietlenítő tevékenységéről a magyar községekben, és rámutat a magyar polgári iskolák, valamint a középiskolák elégtelen számára.

A prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában felszólal Schulcz Ignác csehszlovák szociáldemokrata, tehát kormánypárti magyar képviselő. Az aktivista honatya magyar nyelven elmondott beszédének az a lényege, hogy valótlanoknak és demagógoknak nyilvánítsa Esterházy és Jaross képviselők néhány nappal azelőtti kritikai hangvételű felszólalásait a magyar oktatásügy sérelmeiről.

A parlament elé került a Podkarpatszka Rusz autonómiájáról (a kormányzói jogkör szabályozásáról) szóló törvényjavaslat. Esterházy János szlovenszkói képviselő kifejtette: „az előterjesztett javaslat nem önkormányzatról szól, hanem csak álarca az önkormányzatnak, miértis határozottan vissza kell utasítani.” – Megkezdődött az Ungvár–Munkács vasútvonal kiépítése (Szerednye megkerülésével).

A prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában felszólal gróf Esterházy János képviselő, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke. A Kárpátalja kormányzója jogkörének módosításáról folyó vitában beszél Kárpátalja és Szlovákia autonómiájának szükségességéről, de a magyarságot folyamatosan érő sérelmeket is felhánytorgatja a hatalom illetékeseinek. Arra is rámutat idézett beszédében, hogy valójában mindhárom utódállam egyformán elnyomja a bekebelezett magyar nemzettöredéket, de az anyaországtól elszakított nemzetrészek egyre inkább hallatják tiltakozó szavukat.

Nemzeti kulturális ünnepet szervezett Kálnikon a Proszvita Egyesület.

A prágai Nemzetgyűlés elfogadja a 170/1938. sz. törvényt, amely kimondja, hogy Kassa székhellyel létrehozzák a Dr. Milan Rastislav Štefánik Állami Műszaki Főiskolát /Štátna vysoká škola technická Dr. Milana Rastislava Štefánika/. A törvény értelmében a nevezett főiskola az 1938/39-es tanévben kezdi meg működését.

Kárpátalja termése szakértő körök becslése szerint az idén a nagy szárazság következtében mintegy 44 százalékkal lesz kevesebb, mint a múlt évben volt. Ez mintegy 200 millió cseh korona veszteséget jelent.

A parlament megszavazta a kormányzói jogkört szabályozó 172. sz. törvényt. ->1937. október 8.

Beregszászban megrendezték Kárpátalja III. országos gyermek dalos ünnepét.

Minisztériumi bizottság tanulmányozta Kárpátalján a kórházi viszonyokat.

Kassán a Magyar Fiatalok Szövetségének kezdeményezésére ún. iskolaankétra kerül sor. A rendezvény bevezető előadását Vass László tartja. „Az iskolakérdésből nem szabad pártügyet csinálni - hangsúlyozza Vass László - , hanem kiemelve minden párt és világnézeti keretekből nemzetmentő sorskérdésként kell felfogni.”

Megalakult a „demokratikus Spanyolországot támogató egyesület” munkácsi csoportja.

Átalakult a Hodža-kormány (a 2., a 15.kabinet) ->1938. szeptember 22.

Pozsonyban megalakul a Magyar Demokrata Írókör elnevezésű népfrontos irodalmi csoportosulás.

A Kurtyák-párt és a Fencik-párt máramarosi kerületei kimondták az egyesülést, mert „csak ily módon látják biztosítottnak az autonómiáért folytatandó harc sikerét”. Nagyberezna és vidéke is az egység mellett voksolt. – Az ökörmezői, huszti, nagyszőlősi és ungvári munkaközvetítő hivataloknál belgiumi bányákba toboroztak munkásokat. Az első hivatalos összesítés szerint mintegy 3 ezren utaztak ki.

Beregszászban tiltakozó gyűlés volt Palesztina felosztása ellen.

A Huszti járási hivatal felfüggesztette a viski erdőbirtokosság önkormányzatát, az ügyek vitelére kormánybiztost nevezett ki. Ebben az ügyben Korláth Endre parlamenti képviselő tiltakozó emlékiratot nyújtott be az illetékes minisztériumhoz.

Beszkid Sándort nevezték ki a kormányzói hivatal élére. Az Országos Hivatal sajtófőnöke František Škrál lett.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „A lehető legnagyobb csöndben kezdődött meg a kárpátaljai kormányzói hivatal beszervezése.” (Lásd az új épületbe költözése.)

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: soha azelőtt nem járt annyi külföldi újságíró Kárpátalján, mint ebben az évben. Legutóbb belga, angol, francia, amerikai zsurnaliszták fordultak itt meg.

Újabb mozgalom indult a munkácsi magyar gimnázium visszaállítása érdekében. Munkácson élő 6710 ruszin lakosnak egy hétosztályos, a 2694 cseh/szlovák lakosnak egy nyolcosztályos gimnáziuma van, az 5975 magyarnak (az összlakosság közel 23%-a) viszont nincs középfokú iskolája. Kárpátalján az egyetlen gimnázium, ahol lehetőség van magyarul tanulni, Beregszászban található.

Ungvárra érkezett a köztársasági elnök kabinetirodájának főnöke, hogy előkészítse Edvard Beneš kárpátaljai látogatását.

A csehszlovák kormány és a Vatikán közötti megállapodás értelmében a munkácsi és az eperjesi egyházmegye kikerült az esztergomi püspök joghatósága alól, ahová 1918. szeptember 29.óta tartozott, és ideiglenes jelleggel az Apostoli Szentszéknek lett alárendelve. (1939 nyarán visszaállt az esztergomi főhatóság.) A bulla kimondja: a határ menti csonka egyházmegyék igazgatását a szóban forgó területen működő apostoli helynök vezetése alatt álló egyházi bizottság látja el. A rendi és szerzetesi kongregációk, amelyeknek egyházi vezetősége a külföldön van és megfelelő egyházrendi tartomány megszervezése cseh területen nem lehetséges, közvetlenül a rend generálisának fennhatósága alá tartoznak. Az ilyen szerzetesházak vezetői mindenkor cseh állampolgárok. Szeptember 10-én Sztojka Sándor görög katolikus püspök ezzel kapcsolatban a CSTI munkatársának azt nyilatkozta, hogy nagy jelentőséget tulajdonít „a kerületi beosztásról szóló pápai bullának”, méltatta a modus vivendi fontosságát a kárpátaljai és a kelet-szlovenszkói görög katolikus egyház szempontjából. „A Csehszlovák Köztársaság határait most már a ruszin lakosság számára a szentatya is megszentelte és megáldotta. A modus vivendi első állomása a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye szempontjából az lesz, hogy hat ruszin egyházközség a román görög katolikus egyház joghatósága alá kerül, 6 román görög katolikus és 4 magyar görög katolikus egyházközséget pedig a munkácsi egyházmegyéhez csatolnak.”

Kormányrendelet jelent meg az egyházi birtokok zárlatának megszüntetéséről.

Beregszászban tartották az Egyesült Magyar Párt kárpátaljai kerületének gyűlését, ahol a vidék magyar kisebbségének gazdasági, kulturális és szociális problémáival, valamint időszerű politikai kérdésekkel foglalkoztak. Hokky Károly felszólalásából: Kárpátalján „magyar tanítóképző nincs és nem tudunk gondoskodni 311 magyar tanító utánpótlásáról”. Az elfogadott határozatból: fokozottan szolgálni a munkásság („a nemzeti közélet egyik legjelentősebb tényezője”) érdekeit, egyetértésben és megértésben élni a más nemzetiségű őslakosokkal, tiszteletben tartani nemzeti törekvéseiket, „magyarnak csak az tekinthető, aki nem támogat a magyarság ellen irányuló törekvést, politikai irányzatot”, továbbra is megmaradni az ellenzéki úton, a párt nem fogadja el a prágai parlament által a kormányzói hatáskör kibővítéséről hozott törvényt, „az autonómia kenyeret, megélhetést jelent, annak elmaradása pusztulást és tönkremenést”, fokozott figyelemmel kell kísérni a kárpátaljai magyar iskolaügyeket. – Felszentelték a felújított ősi radvánci római katolikus templomot. A bejárat előtt helyezték el Nepomuki Szent János 1726-ból származó szobrát, mely eddig az ungvári Bercsényi étterem előtt állt.

„Kisantant” autós és motoros versenyt rendeztek a Prága–Bukarest–Belgrád útvonalon. Kárpátalján szeptember 14-én halad át (Ungvár–Munkács–Beregszász–Tiszaújlak).

Életének 87. évében elhalálozik T. G. Masaryk, a Csehszlovák Köztársaság első - már nyugalomba vonult - köztársasági elnöke.

Meghalt T. G. Masaryk, a Csehszlovák Köztársaság volt elnöke. Szvoboda Ferenc kárpátaljai római katolikus apostoli kormányzó nem engedélyezte, hogy október 7-én, a temetés napján a joghatósága alá tartozó templomokban gyászmisét mondjanak az elhunyt lelki üdvéért. Az indok, hogy Masaryk kilépett a katolikus egyházból. A rendelkezés ellenére Jestribek ungvári katonapap engedély nélkül megtartotta a gyászmisét az ungvári római katolikus templomban.

Földrengést észleltek Máramarosban.

Elhalasztották Edvard Beneš köztársasági elnök tervezett kárpátaljai látogatását. – Mind a Kurtyák-párt, mind a Fenczik-párt központi vezetősége közölte, hogy kész megkezdeni a tárgyalásokat egy „autonomista front” megteremtése érdekében.

A kárpátaljai kormányzói hivatal az Országos Székházba költözött (a volt vármegyeháza épületéből). – Popovics Andrást Munkács polgármesterévé nevezték ki.

Az kárpátaljai országos képviselő-testület megválasztotta a kormányzói tanács tagjait. A tanács 24 tagú: 9-et a kormány nevez ki, 9-et a tartományi képviselet, 6-ot a tartományi bizottság ülnökei választanak. Nemzetiség szerint 14 ruszin, 5 magyar, 3 zsidó és 2 cseh tagja van. Politikai hovatartozás alapján 9 agrárpárti, 4 szociáldemokrata, 2 nemzetiszocialista, 2 néppárti, 2 kommunista, 2 a magyar pártok részéről, 1 iparos párti, 1 Kurtyák-párti és 1 cionista. ->1937. október 8.

Ungvárra érkezett Ptačnik miniszteri tanácsos, hogy a kormányzói hatáskör kiterjesztésével kapcsolatos kérdésekről tárgyaljon.

Pozsonyban méltatta fennállásának tízéves évfordulóját a Karpatendeutsche Partei (Kárpáti Német Párt). Az MTI közleménye szerint „a délkelet-európai német nemzetrészek pártja, amely szorosan együttműködik a Szudétanémet Párttal.”

Életbe lépett a kormányzói jogkört szabályozó 172/937. sz. törvény, amelyet a csehszlovák sajtó a podkarpatszka ruszi autonómia alapjának nevezett. A törvénnyel kapcsolatban Hrabár Konstantin kárpátaljai kormányzó kijelentette: „Tudom, hogy a törvény életbe léptetése nem az autonómia megvalósulása, de jelentős előrehaladás annak érdekében. - Hangsúlyozom: az autonómia nem nemzeti, hanem területi autonómia, mely nem egy nemzeté, hanem mindnyájunké, akik e földön lakunk, nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül, - a magyaroké is, a zsidóké is! - Az autonómiát nem monopolizálhatja senki! - Most a munka ideje következik. - Tőlünk függ, hogy mikor és hogyan valósul meg az autonómia, mely teljes szabadságot jelent.” – Ezen a napon ült össze első ízben a kárpátaljai kormányzói tanács. – A kárpátaljai Országos Hivatal vezetője Jaroslav Meznik alkormányzó.

Prágában a köztársasági elnök kezébe letette a hivatali esküt Hrabár Konstantin kormányzó és Jaroslav Meznik alkormányzó. Hrabár sajtóexpozéban méltatta a kormányzói tanács kinevezésének jelentőségét, és vázolta Kárpátalja politikai, kulturális és gazdasági helyzetét.

Proszvita kongresszus volt Ungváron. Többezres tömeg az ukrán nyelv mellett demonstrált. – Lázadás történt a Szudéta-vidéken a csehszlovák állam ellen. A náci párt teljes autonómiát követelt.

A Felvidéki Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság pozsonyi előadói napján Szerényi Ferdinánd a magyar középiskolák helyzetét ismertette. Megállapította, hogy „a magyar középiskolák túlzsúfoltak és helyiség hiányában a diákok egyes városokban – így különösen Ungvárott és Kassán – más tannyelvű iskolákba kénytelenek járni”.

Első alkalommal ült össze Munkács város 1932 júniusában megválasztott képviselő-testülete.

A csehszlovák minisztertanács hozzájárul a Pozsonyi Csehszlovák Állami Koedukációs Tanítóképző Intézet magyar tagozatának önállósulásához, azaz különválasztásához a szlovák anyaintézettől.

Edvard Beneš köztársasági elnök prágai ünnepi beszédéből (a köztársaság alapításának 19. évfordulója): „A Podkarpatszka Rusz önkormányzatáról szóló törvény e napokban első fázisában már életbe lépett. A távolabbi lépések bizonyára nem túlságosan távoli időben fognak történni s ezekben meghatározzák ennek a területnek különleges viszonyai szerint a további fejlődést. […] Ennek az államnak kormánya tudatában van mind kötelezettségeinek, mind erejének, amellett ki fog tartani evolúciós módszerei mellett.” – Az iskolaügyi minisztérium rendelkezésére a kárpátaljai ruszin/orosz/ukrán tannyelvű iskolák tanulóinak szülei körében írásos közvélemény-kutatást végeztek annak megállapítására, hogy mely nyelven legyenek a tankönyvek és az oktatás. 69,2 százalék az orosz nyelv mellett foglalt állást, az Ungvári járásban a megkérdezettek 51,6 százaléka az orosz, 39 százaléka az ukrán mellett. – Felavatták Ungvár új betonhídját (a Galagót köti össze a régi vásártérrel).

A Központi Orosz Nemzeti Tanács bejelentette, hogy az Amerikai Ruszin Szövetség delegációt küld Kárpátaljára. – Korláth Endre képviselő közbenjárására a földművelésügyi minisztérium utasította az Országos Hivatalt, hogy állítsa vissza a viski erdészet 1927-ben felfüggesztett önkormányzatát (az ügyeket azóta kormánybiztos vitte).

Cseh agrárpárti vezetők elhatározták, hogy megalakítják a Kárpátaljai Magyar Faluszövetséget a Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület ellensúlyozására.

Kassán közgyűlést tart a Tiszáninneni Református Egyházkerület. Ezen Magda Sándor püspök többek között beszámol arról, hogy egyházkerülete nevében ő már két ízben is tiltakozott az Iskolaügyi és Nemzetművelődési Minisztérium azon rendelete ellen, mely szerint a hitoktatás nyelve a szlovák tannyelvű iskolákban csakis a szlovák lehet, tekintet nélkül a szülők akaratára, illetve a gyermekek nemzetiségi hovatartozására. Magda püspök szerint a szlovák iskolákba járó református magyar gyermekek szülei „határozottan ragaszkodnak ahhoz, hogy gyermekeik a vallásos ismereteket anyanyelvükön kapják”.

Hrabár Konstantin kárpátaljai kormányzó Ungváron sajtóvacsorán kijelentette: „az autonómia teljes bevezetése a közeljövőben fog bekövetkezni […] Podkarpatszka Rusz nem nemzeti autonómiát kapott és ezért ezt magának senki ki nem sajátíthatja. Mi azt akarjuk, hogy ebben az országban a masaryki szellem érvényesüljön és ez legyen az otthona mindazoknak a népeknek, kik jóban és rosszban ezer év óta együtt éltek, dolgoztak, szenvedtek, küszködtek.” „Ezt az autonómiát nem monopolizálhatja a ruszin nemzet, de nem monopolizálhatják a magyarok és a zsidók se.” – Megalakult a PRMKE borzsovai helyi szervezete. Elnök: Darcsi Miklós.

Ungváron nagy ünnepség keretében méltatták a Szovjetunió fennállásának 20 éves jubileumát, melyen minden katonai és polgári hatóság, több közművelődési egyesület képviseltette magát. A Kárpáti Magyar Hírlap írta november 19-i számában: „Egyedül Ungváron méltatták a szovjet 20 éves fennállását. […] Ezt a kommunisták egy fő fészkében, Beregszászban sem tudták a városházán elérni.”

Beregszászban ünnepélyes keretek között felavatták a Magyar Katolikus Kultúrházat. – Eperjesen tartott értekezletet a Slovenska Liga kelet-szlovenszkói szervezete, ahol sajnálattal vették tudomásul, hogy „a szlovák és a ruszin nemzetek közti viszony a ruszin agitátorok munkája folytán rosszabbodott. A ruszinok követeléseit nemzeti fejlődésüket illetőleg senki sem tagadja, azonban az ellen tiltakoznak, hogy a ruszinok saját kultúrájukat terjesszék a görögkeleti vallású szlovákok közt is. Azt is kívánják, hogy a görög katolikus szlovákok számára szlovák származású püspök neveztessék ki.”