Kárpátalján 3598 magyar gyermeket anyakönyveztek (29,59%). – A rendőrségi bejelentő hivatal nyilvántartása szerint Munkácsnak 25 362 lakosa van (a katonaság nélkül), ebből zsidó 13 093, görög katolikus 9631, római katolikus 7192, református, evangélikus és baptista 1816, felekezeten kívüli 848, egyéb 12.– Új lapok indultak: a Ăолос ćčňň˙ (Élethang) (1931 februárjától a Dolgozó Parasztok Szövetségének hivatalos lapja); Beregszászban Szabadság címmel a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt új magyar nyelvű kárpátaljai lapja. – Emlékművet állítottak Alekszandr Duchnovicsnak Ungváron. – Kárpátalján vendégszerepeltek Rózsahegyi Kálmán és Beregi Oszkár budapesti színművész. – Megjelent: Kazinczy Évkönyv 1898–1928. Szerk.: Sziklay Ferenc. Kazinczy Kiadóvállalat, Kassa. (A szerkesztői előszó szerint ez a könyv „a szlovenszkói és ruszinszkói magyar irodalomnak seregszemléje akar lenni” a kárpátaljai írók: Jaczkó Olga, Simon Menyhért, Rácz Pál. Alapy Gyula tanulmányából: „kerülni fogjuk a szlovenszkói irodalom megjelölést, hiszen ugyanakkor külön ruszinszkói irodalomról is kellene beszélnünk, már pedig erről új állami és politikai elhatárolásunk mellett sem volt szó sohasem.”); Gasparik Ignác–Pálesch Ervin–Hanus Gyula: Tanügyi tanácsadó. Általános tanügyi, pedagógiai, jogi és közigazgatási kézikönyv a szlovenszkói és podkarpatszka ruszi elemi és polgári iskolai tanítók számára. Bratislava; Stahlberger Miksa: A Skorpió. Az élet sötét mélységeiből. Kárpátia ny., Munkács–Mukačevo.

Beregszászban megtartották az Országos Magyar Bált. ->1930. január 5.

Ungváron megtartotta alakuló ülését a tartományi képviselő-testület.

Érsekújvárott megjelenik a ”Világosság” című katolikus tanügyi folyóirat első száma. Felelős szerkesztő: Dinnyés Károly.

Megalakult František Udržal kormánya (10.kabinet). ->1929. december 7.

Az Őslakó írta: „A magyarság nyelvi jogaival és azok használatával szoros összefüggésben van a magyar iskoláztatás ügye. Sok magyar, magyar nemzetiségű, magyar anyanyelvű szülő, olyan helyeken is, ahol van magyar iskola, cseh vagy szlovák iskolába íratja be gyermekét már az elemi oktatásra. Úgy gondolkoznak, hogy így jobban megtanulja gyermekük a szükséges cseh vagy szláv nyelvet s így majd könnyebben nyer elhelyezést.”

A prágai képviselőházban felszólaló Kurtyák Iván kárpátaljai képviselő elmondta: „szeptember 10-én lesz tíz éve Ruszinszkó csatlakozásának, mely idő alatt a vidék népe elvesztette azokat a jogokat, amivel a magyar időben rendelkezett. Szojm helyett kinevezett tartománygyűlés kormányozza Ruszinszkót. A tisztviselők többsége mindenütt cseh.”

Lemondott Milan Hodža iskolaügyi miniszter. Utóda Anton Štefánek.

Munkácson a színpártoló egyesület szervezésében megtartották az első színészbált.

Az MTI híre szerint az állami földhivatal programja keretében Kárpátalján eddig 191 cseh település létesült 2968 kat. hold területen.

Beszkid Sándornak, az Országos Hivatal kultúr- és vallásügyi főtanácsosának jelentése szerint Kárpátalján a következő szekták működnek: szombatosok, evangélisták, Krisztus követői, bibliai tanítványok, millennisták, skizmatikusok, a hetedik napot megszentelők, nazarénusok, megértők, metodisták. A szektahívők száma kb. 15 000 fő. Legtöbb követője a szombatosoknak van.

Érsekújvárott megtartja V. kongresszusát a Szlovák Liga elnevezésű szlovák nacionalista társadalmi egyesület, amelynek elnöke, Metod Bella többek között a következő szavakkal méltatja a már elvégzett és a még realizálandó ”nemzetmentő” teendőket: ”Nekünk soha nem lesz nyugtunk a magyaroktól, ezért szükséges, hogy népünk öntudatos legyen, hogy tudja, mi a kötelessége, hogy büszke legyen identitására. Ezen a téren a Szlovák Liga megtette a maga kötelességét. /”/ Láttuk, hogy a szabadságunk ellenére pusztulunk. Kezdtük érzékelni, hogy saját gyermekeink elnemzetietlenednek. Megalakítottuk az Iskolaügyi Maticát, mint a Szlovák Liga szakosztályát. Ma már több mint 100 kisebbségi iskolánk van és benne néhány ezer gyermek, akiket megmentettünk.”

Sztrájkba léptek Ruszinszkó szőlőmunkásai, új kollektív szerződést követelve.

A budapesti Magyarság írta: Michal Juhász, az amerikai Ruszin Nemzetvédelmi Párt elnöke felterjesztést intézett T. G. Masaryk köztársasági elnökhöz, amelyben tájékoztatást kért a ruszinföldi állapotokra vonatkozóan.

A pozsonyi Toldy Kör férfikara sikeresen szerepel a bécsi Grosser-Musikvereinsaalban Bartók Béla személyes közreműködésével.

Cyprian páter bajorországi misszionárius Szinyákon felavatta a német családok összefogásával épült római katolikus templomot.

Sztrájkba léptek az ungvári Mundus Bútorgyár dolgozói.

A losonci Teológiai Szeminárium első végzős növendékei leteszik az első lelkészképesítő vizsgát az Egyetemes Konvent által kinevezett vizsgabizottság előtt, amelynek elnöki tisztét Balogh Elemér pozsonyi lelkipásztor, a Dunáninneni Református Egyházkerület püspöke látja el.

A losonci református templomban sor kerül a Teológiai Szeminárium első végzős növendékeinek ünnepélyes kibocsátására.

Várpalánkán a római katolikus templom felszentelésének évfordulója alkalmából Jézus Szent Szíve búcsúnapot tartottak.

Pálóczi Czinke István, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke magas korára és megrendült egészségi állapotára való hivatkozással lemond püspöki tisztségéről.

A Beregszászi járási képviselő-testület ülésén Fekésházy Zoltán a Magyar Nemzeti Párt és az Országos Keresztényszocialista Párt nevében tiltakozott az ellen, hogy a járási hivatalok nem respektálják a nyelvtörvényt, és bár a járás lakosságának döntő része magyar, a felekkel és községekkel cseh nyelven érintkeznek.

Hrabár Konstantin vezetésével Prágában járt a Podkarpatszka Ruszi Szesziparosok Egyesületének küldöttsége, hogy az új szeszadótörvény sérelmes pontjai ellen tiltakozzanak. – A hatóságok eltávolították a vereckei millenniumi emlékművet. – A Munkácsi járás falvaiban elérték, hogy a Latorica Rt. ne emelje fel a legelőbérleti díjat.

Kárpátaljai ellenzéki képviselők memorandumot nyújtottak át a miniszterelnöknek a cseh agrárpárt ruszinszkói politikája ellen, amit gyarmati politikának minősítettek.

Az ukrán nyelvi és nemzeti irányzat „kulturális és tanügyi képviselői” tartottak kongresszust Ungváron, melyen részt vettek a cseh néppárt, a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt és a Csehszlovák Kommunista Párt ruszinszkói szervezetének küldöttei is. Követelték: „a ruszin népet ezután ukránnak nevezzék, mert az a 30 milliós ukrán nemzet törzséből való.”

Ungváron nagygyűlésre és felvonulásra került sor, melyen az ukrán nyelvnek a kárpátaljai iskolákba és az összes hivatalba történő bevezetését követelték.

A prágai Iskolaügyi és Nemzetművelődési Minisztérium engedélyezi nyilvános jellegű női szakiskola megnyitását az érsekújvári Flenger-intézetben.

Bilek Ferenc rendőrfőnök Munkácson cigány labdarúgócsapatot szervezett.

A Magyar Nemzeti Párt munkácsi nagygyűlésén Korláth Endre képviselő tiltakozott a Kárpátalján megnyilvánuló ukrán irredentizmus ellen. Kijelentette: „A csehszlovák kormány a bolsevizmus támogatásával utat csinál az irányzat európai térhódításához.”

Korláth Endre magyar nemzeti párti képviselő interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez a kárpátaljai községekben egy éve tapasztalható kíméletlen adóbehajtások miatt.

Ungváron nemzetközi teniszversenyt rendeztek.

Katolikus búcsú volt Husztbaranyában. – Kárpátalja-szerte háborúellenes napot tartottak az első világháború kitörésének 15. évfordulója alkalmából.

Várpalánkán kultúrnap keretében méltatták a Német Kultúregyesület fennállásának 10. évfordulóját.

MTI-hír: „Szent István ünnepe előtt néhány nappal az ungvári római katolikus püspöki vikariátus levelet kapott Pozsonyból az iskolaügyi referátustól, amely szigorúan megtiltja, hogy a római katolikus lelkészek Szent István napját nyilvánosan megünnepeljék. Az ungvári püspöki vikariátus köztáviratot intézett az alá tartozó plébánosokhoz, melyben közli a rendeletet és teljes lelkiismeretükre bízza annak megítélését, hogy a világi hatóságok rendelete mennyiben kötelező rájuk nézve.”

Kissáróban megtartják a negyedik országos református diákkonferenciát.

Demkó Mihály kárpátaljai parlamenti képviselő pártja, az Autonóm Földműves Szövetség megbízásából részt vett az európai orosz kisebbségek rigai kongresszusán. – Munkácson átadták az új mozi épületét.

Nagy kárt okozó üzemi robbanás történt a nagybocskói Klotilde Vegyigyárban.

Sztrájkoltak a nagybocskói faipari vegyi üzem dolgozói.

Érsekújvárott megtartja alakuló ülését a Délszlovenszkói Szlovák Akadémikusok Szövetsége elnevezésű szervezet, amely az e térségben élő szlovák nemzetiségű egyetemi és főiskolai hallgatókat tömöríti. Az alakuló közgyűlésen Alois Kolísek pozsonyi egyetemi tanár, a Szlovák Liga Iskolaügyi Szakosztályának elnöke kemény magyarellenes hangnemet üt meg itt előadott ünnepi beszédében. Kifejti, hogy az elérendő nemzeti cél: a szlovák nyelvterület kiterjesztése a Dunáig, illetve a magyar Csallóköznek ”csehszlovák” iskolák által való elszlávosítása. Kolísek szerint azonban ez a célkitűzés csak az első lépcsőfoka lehet annak a nagy pánszláv eszmének, amely a szlávság teljességének összefogását hivatott szolgálni.

Díszközgyűlést tartott új székházában a fennállásának 25. évfordulóját méltató Munkácsi Kereskedelmi Kör. – Megalakult a Munkácsi Magyar Főiskolások Egyesülete. Elnök: Margittay Endre.

Kassán megalakult a Csehszlovákiai Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetsége. 1931. február 24-én a belügyminisztérium jóváhagyta az egyesület alapszabályát, a szervezet azonban nem működött.

A munkácsi kereskedők is részt vettek a csehszlovákiai kereskedelmi szervezetek prágai demonstrációs gyűlésén, ahol az egyes árucikkekre kivetett forgalmi adó csökkentését követelték.

A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt meghívására Kárpátaljára is ellátogatott Vanderwelde belga miniszter, a Szocialista Internacionálé elnöke.

Az Országos Keresztényszocialista Párt, valamint a Magyar Nemzeti Párt Ótátrafüreden tanácskozó országos pártvezetőségei a parlamenti választásokon való közös fellépéssel kapcsolatos ügyek intézésére közös Központi Végrehajtó Bizottságot hoznak létre.

Ótátrafüreden az Országos Keresztényszocialista és a Magyar Nemzeti Párt megalakította a közös Központi Végrehajtó Bizottságot.

A bíróság Vojtech Tuka szlovák néppárti politikust 15 év börtönbüntetésre ítéli az állítólagos Magyarország javára kifejtett államellenes tevékenysége miatt.

Munkácson munkás-paraszt konferenciát tartottak a közös érdekvédelemről. Ez ügyben együttműködésre szólították fel a politikai pártokat.

A magyar ellenzéki pártok Kassán impozáns kampánygyűlést tartanak, amelynek a magyar nemzeti párti Szent-Ivány József, valamint a keresztényszocialista Grosschmid Géza a vezérszónokai. Ezzel párhuzamosan Nyitrán is sor kerül egy hasonló jellegű nagygyűlésre, Szüllő Géza keresztényszocialista pártelnök részvételével.

Pozsonyban reprezentatív választási kampánygyűlést tart a két magyar ellenzéki testvérpárt, amelyen részt vesz csaknem a teljes felvidéki magyar politikai vezérkar.

Az MTI idézte Milan Hodža nyilatkozatát, miszerint „a csehszlovákiai magyar kisebbségnek mindenekelőtt meg kell szabadulnia a budapesti befolyástól”.

A Pozsonyi Rendőrigazgatóság nyomozói házkutatást tartanak az Országos Keresztényszocialista Párt pozsonyi központi hivatalában, valamint Szüllő Géza országos pártelnök, parlamenti képviselő bacsfai lakásán.

A Csehszlovák Köztársaságban megtartják a harmadik parlamenti választásokat. A közös jelöltlistával fellépő Országos Keresztényszocialista Párt, valamint Magyar Nemzeti Párt összesen 9 képviselői és 6 szenátori mandátumot szerez. Képviselők: Dobránszky János, Fedor Miklós, Hokky Károly, Jabloniczky János és Szüllő Géza a keresztényszocialisták, Holota János, Szent-Ivány József és Törköly József a magyar nemzetiek, valamint Nitsch Andor a szepesi németek részéről. Szenátorok Böhm Rudolf és Grosschmid Géza keresztényszocialisták, valamint Füssy Kálmán, Korláth Endre, Richter János és Szilassy Béla magyar nemzeti pártiak.

Országos parlamenti választásokat tartottak. Kárpátalján az első helyen az agrárpárt végzett 29,07%-kal. A kommunisták 15,24%-kal a korábbiakhoz képest gyengén szerepeltek. A centralista pártokra összesen 63,06% szavazott. A magyar pártszövetség 11,43%-ot szerzett; a legtöbben a Beregszászi járásban (33,05%), Munkácson (25,89%), valamint Ungváron (24,66%) támogatták. (Ungváron, a közigazgatási központban az 1930-as népszámlálás alapján 18,44%-ot tettek ki a magyarok.) ->1935. május 19.

Rómában a Vatikánban járt Gebé Péter, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke és Suba György kanonok.

Munkácson járt Szép Ernő színházi író, Az Újság munkatársa.

Az Országos Keresztényszocialista Párt, valamint a Magyar Nemzeti Párt közös pártvezetőségi értekezletet tart Zsolnán. Ezen többek között olyan határozat születik, hogy a pártok a választási együttműködés ellenére továbbra is megtartják parlamenti önállóságukat.

Szent Márton-napi római katolikus búcsú volt Munkácson.

Prágában megalakul a Csehszlovák Kisebbségi Társaság (Společnost pro studium menšinových otázek). A Társaság célja a nemzetiségi kérdés tudományos tanulmányozása. Elnöke Kamil Krofta miniszter.

Az MTI idézte a New York Times „Európai határok” című vezércikkét: „Kisebbségek mindig lesznek Európában, hiszen a kisebbség fogalmát maguk a kisebbségek interpretálják.”

Megalakult a Munkácsi Kereskedelmi Szövetkezet.

A Ruszin Szociáldemokrata Párt határozatot hozott a Csehszlovák Szociáldemokrata Párttal való egyesülésről.

Tizenöt év fegyházra ítélték kémkedés, hadititok Magyarországnak történt kiszolgáltatása, Szlovákia elszakításáért szőtt tervek vádjával Vojtech Tuka jogászprofesszort, aki a köztársaság megalakulásának 10. évfordulója előtt a Szlovák Néppárt hivatalos lapjában azt állította, hogy az 1918. október 30-i turócszentmártoni csatlakozó nyilatkozatnak volt egy titkos záradéka, amely szerint a megállapodás csak tíz év próbaidőre szól, utána a szlovákok visszanyerik önrendelkezési jogukat.

Közzétették a köztársaság 11.kormányának listáját. Miniszterelnök František Udržal (másodszor), iskolaügyi miniszter Ivan Dérer, külügyminiszter Edvard Beneš. ->1932. október 24.

A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület Komáromban megrendezi nyolcadik központi gyűlését, amelynek központi témája az önálló magyar tanítóképző intézet felállításának gondolata.

A csehszlovákiai magyar könyvhét munkácsi napján részt vett többek között Mécs László, Simon Menyhért.

A képviselőházban Kurtyák Iván kárpátaljai képviselő tiltakozott az ellen, hogy az autonomista törekvéseket államellenesnek állítsák be. – Az e napon kelt 186. sz. kormányrendelet módosította az állami igazgatási hivatalok hatáskörét Kárpátalján. A 187. sz. rendelet a minisztériumok egyes hatáskörét átadta a kárpátaljai Országos Hivatalnak.