A 229/928. sz. kormányrendelet kimondta, hogy a kárpátaljai tartománygyűlésben nem lehet magyar nyelven felszólalni, a jegyzőkönyvet az államnyelven kell vezetni. – A statisztikai hivatal jelentése szerint Csehszlovákiában 518 csődeljárást folytattak le, ebből Kárpátalján hatot. – A statisztikai hivatal kimutatása szerint 1923 óta Szlovenszkóban és Kárpátalján 8893 külföldi szerzett állampolgárságot, közte 5045 „régi magyar állampolgár”, ebből 4196 magyar nemzetiségű. – Kárpátalján 3914 magyar gyermeket anyakönyveztek (32,72%). – Megjelent: Fülöp Árpád: Betlehem. Színjáték. Ungvár–Užhorod; Kiss László: Minden az élet. Versek. Bécsi Európa Könyvtár, Uzshorod Rácz Pál: A szomorú ember. Regény. Concordia ny. (Pozsony), Kazinczy Társaság, Kassa N. Jaczkó Olga: Virágzó cseresznyék. Elbeszélések. Kassa N. Jaczkó Olga: Ispilángi rózsa. Regény. Pozsony Szerényi Béla: A Chasmoneusok. Történelmi színmű 4 képben. Zsidó Néplap, Ungvár–Užhorod; Győrffy Lajos: Bolond Istók. Népszínmű. Petőfi Sándor verse alapján. /A Néplap Műkedvelő Színtára, 6./ Skolnaja Pomosč ny., Užhorod; Árky Ákos: Ruszinszkó küzdelme az autonómiáért 1918–1927. A Studium kiadása, Budapest Árky Ákos: A ruszinszkói magyarság és Ruszinszkó autonómiája. Sylvester Nyomda, Budapest Surányi Géza–Várady Aladár: A csehszlovákiai magyar kisebbség tíz éve. Pozsony Flachbarth Ernő: A közigazgatás szervezéséről és az országos valamint a járási választásokról szóló törvények ismertetése. Prága; Bálint Miklós: Masaryk G. Tamás élete. Lám Rt. ny., Užhorod; Boksay Emil–Révay Gyula–Brascsajko Mihály: Magyar–ruszin szótár. Pedag. T-vo Podkarp. Ruszi, Ungvár–Užhorod; Sas Andor: Beregi szálfák útja Munkácstól Danzigig. A munkácsi uradalom exportvállalkozása a napóleoni háborúk idején 1796–1803.Grünstein ny., Mukačevo–Munkács.

A várpalánkai Szeraphikus Szeretet Egyesület németországi apácanövendékeket látott vendégül.

Az állami földhivatal hivatalos közleménye a volt Schönborn-uradalom kihasználtságáról: az uradalom földjéből eddig 19 000 kat. holdat parcelláztak fel és osztottak ki. Maradt még 10 000 kat. hold szántó és 105 000 kat. hold egyéb földterület, nagyobbrészt erdő. A szántóföld nagyobbik fele az ún. Fekete-mocsár, amely csak kellő feljavítás után lesz termőképes, „de akkor meg van a kilátás arra, hogy az ország keleti részének raktára legyen”.

Beregszászban Országos Magyar Bált rendezett a Magyar Nemzeti Párt kárpátaljai kerülete. ->1929. január 6.

Munkács polgármesterévé választották Nedeczey Jánost.

Beregszászban a Magyar Nemzeti Párt, a keresztényszocialista párt, a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt, a kommunista párt, a polgári pártok, a katolikus egyház képviselői nagygyűlésen tiltakoztak az állampolgársági sérelmek ellen.

A Csehszlovákiai Egyetemes Magyar Református Egyház tartott zsinatot Pozsonyban, melyen képviselve volt a Kárpátaljai Református Egyházkerület is, és jelen voltak a kormány képviselői.

Prágában zajlott a csehszlovákiai szociáldemokrata pártok (csehszlovák, német, magyar, lengyel és ruszin) egyesítő kongresszusa.

Az Ungvár–Munkács–Beregszász útvonalon forgalomba állították az első állami autóbuszokat. Eddig a tömegközlekedésnek ez a módja magánkézben volt.

Munkácsi Kereskedelmi Akadémia magyar diákságának Táltos és Árvalányhaj nevű fiú és leány cserkészcsapatai felszentelték hímzett zászlóikat. – Egyesült Az Őslakó és a Munkács szerkesztősége és kiadóhivatala. Az egyesített lap Az Őslakó címmel jelenik meg. Ebben az első egyesített számban nyilatkozta egy magát meg nem nevező közigazgatási vezető: „Ruszinszkóban a legnagyobb baj, a ruszinszkói magyarságának és őslakosságának legnagyobb szerencsétlensége és hibája az, hogy maguk a magyarok, őslakók áskálódnak egymás ellen és denunciálják egymást a hatóságok előtt.”

Az Őslakó írta: „A ruszinszkói közigazgatás egy rendelkezést kapott, mely szerint a keresztnevek minden hivatalos iratban nem úgy tüntetendők fel, ahogy anyakönyvezve vannak a régi magyar anyakönyv szerint, hanem csehül, cseh fordításban.”

Sztrájkoltak a szőlőmunkások a Beregszászi és a Munkácsi járásban.

A külföldieknek a csehszlovák állam területén való foglalkoztatását szabályozó törvénnyel kapcsolatban a pozsonyi magyar konzulátus az alábbiakra hívta fel a köztársaságban élő magyar állampolgárok figyelmét: „Akik 1923. V. előtt érkeztek Csehszlovákiába a munkavállalás szempontjából a csehszlovák állampolgárokkal azonos elbánásban részesülnek, amennyiben tartózkodási helyükön kérik a közigazgatási hatóságtól a törvényben előírt igazolvány kiállítását. A kérelemhez csatolandó az illetékes rendőrhatóság bizonyítványa arról, hogy az illető külföldi a jelzett idő óta megszakítás nélkül a köztársaság területén tartózkodik. Akik a fenti dátum után érkeztek, alkalmaztatás előtt a munkaadó útján kötelesek az illetékes hatóság engedélyét kérni.” Az engedély érvényességének meghoszszabbítását évente kell kérvényezni.

Sztrájkoltak a munkácsi kisiparosok.

A Munkácsi Kereskedelmi Akadémia magyar tagozatának hallgatói együtt méltatták Lev Tolsztoj, Franz Schubert és Ady Endre születésének évfordulóját.

A kormányzóság rendelkezésére a rendezetlen állampolgárságú egyének ezentúl csak 6 hónapig érvényes útlevelet kaphatnak (korábban két évre szólót). – A munkácsi építőmunkások sztrájkba léptek béremelési követeléssel.

Munkácson Társadalmi Klub néven politikai, felekezeti, társadalmi megkülönböztetéstől mentes egyesület, melynek célja „a társadalmi élet kapcsainak szorosabbra fűzése”.

Ungvár főpolgármestere a napokban meghívót bocsátott ki az egyes politikai pártokhoz és a sajtóhoz, amelyben a köztársaság 10 éves fennállásának ünnepségét előkészítő értekezletre hívta meg őket. A kárpátaljai magyar pártszövetség Korláth Endre ügyvezető elnök aláírásával az alábbi nyilatkozatot adta ki: „A magyar nemzetnek ősi tulajdonsága, hogy más nemzetek érzelmeit mindig tiszteletben tartja. Ez a tisztelet annak a cseh nemzetnek szól, amely évszázadokon át meg tudta őrizni nemzeti öntudatát és büszkeségét. Viszont a magyar nemzet feltételezi, hogy a csehszlovák nemzet a magyarságban nemzetiségéhez való ragaszkodását, kultúrájának szeretetét, egyenes jellemét és a világháború katasztrófája utáni élni akarását tiszteli, s megveti azokat, akik önző érdekből vagy félelemből gyáván meghunyászkodnak, nemzetiségüket szolgalelkűen megtagadják, nemzeti kultúrájukat eldobják, csak azért, hogy ezzel némi előnyöket biztosíthassanak maguknak. - Mindezek leszögezése után meg kell állapítanunk, hogy az a felszabadulás és az azt követő államalkotás, amely a csehszlovák nemzet újraélédésének alapját adta meg, a nagy nemzettesttől elszakított és akarata ellenére ez állam határai közé zárt magyarság számára súlyos kisebbségi sorsot eredményezett. A kiszolgáltatottságnak az az érzése, amely a védtelen magyarságot a csehszlovák nemzet államalkotásának első napjaiban megszállotta, a mai napig sem múlt el. Az itt élő magyar nemzet a kisebbségnek nevezett elnyomottak siralmas sorsára jutott. Értelmisége állandóan apad, nagy része kenyerétől megfosztottan nyomorog, középiskolái jelentékeny részét és felső iskoláit elvették tőle. Gazdasági ereje állandóan fogy, mert úgy a gyarmati szellemű gazdasági politika, mint a könyörtelen adózási rendszer létalapját aláássa. - Mint hivatalos kisebbség, még csak a békeszerződésekben biztosított jogaihoz sem juthatott hozzá az elmúlt tíz esztendő alatt, úgy hogy ma sem érezheti magát itthon ősi földjén, eltekintve attól, hogy politikai téren a törvényalkotás legszentebb jogától is kizárta egy cseh nemzeti soviniszta kormánytöbbség uralma. Mindezeket vegye figyelembe a jubileumot ünneplő cseh nemzet, amely a saját testén a magyar nemzet mai sorsához hasonló sorsot évszázadokon át viselte. Ha tehát tiszteletben tartja a világháború után vesztes magyarság nemzeti érzéseit, ne kényszerítse a cseh nemzeti dicsőség ünneplésére és ne sokszorozza a magyarság fájdalmát azzal, hogy kisebbségi sora tízéves gyászában örömünnepet kelljen ülnie.”

Az ungvári városi parkban fasiszta rendzavarás történt. Többeket letartóztattak és bíróság elé állítottak.

Cserkésztábort tartottak a csernekhegyi kolostor szomszédságában.

A köztársaság tízéves fennállása alkalmából Ungváron szobrot emeltek T. G. Masaryk elnöknek. – Volosin Avgusztin, Stefán Avgusztin, Králik Frantisek és Jaromír Nečas kárpátaljai képviselők memorandumban kérték a kormányt a Szlovenszkó és Ruszinszkó közötti határ végleges rendezésére. A memorandum hangsúlyozza, hogy Ungvártól nyugatra a ruszinok számára nincsenek biztosítva a kulturális fejlődés feltételei.

Rimaszombaton tanácskoztak a magyar társadalmi egyesületek képviselői, s hivatalosan is megalakítottnak mondták ki a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesületet (SZMKE).

MTI-hír: „Máramaros vidékének lakossága körében riasztó hírek keringenek az erdélyi román lapok tudósításai alapján arról, hogy az 1929. évben népszavazás fog dönteni Ruszinszkó hovatartozásáról. A máramarosi román sajtó már jóslatokba is bocsátkozik és azt írja, hogy Aknaszlatina, Huszt, Beregszász, Munkács, Bátyu, Csap, Ungvár, Sátoraljaújhely is Romániához fog kerülni.”

Az Őslakó írta: a Kárpátaljai Magyar Színtársulat nagy nehézségekkel küzd amiatt, hogy alig van közönsége az előadásoknak.

A képviselőház ülésén a Szlovenszkó és Kárpátalja villamosításáról szóló törvényjavaslatot vitatták meg. Elhangzott: Ruszinszkó lakossága „úgyszólván kizárólag a budapesti rádiót hallgatja”.

kelt 93. sz. kormányrendelet szabályozta a járások területét, a 95. sz. és a 96. sz. módosította a közigazgatási hivatalok hatáskörét Ruszinszkóban.

Kárpátalján mozgalom indult, hogy a terület önálló római katolikus püspökséget kapjon. ->1930 október. – A hivatalos nyomtatványok kibocsátására szakosodott Kárpáti Nyomda Munkácsról Ungvárra költözött. – J. Nečas szociáldemokrata képviselő a parlamentben követelte, hogy Kelet-Szlovenszkó és Kárpátalja közönsége számára indítsanak magyar rádióadást. – Egry Ferenc, a Magyar Nemzeti Párt elnöke, Korláth Endre, a magyar pártszövetség elnöke, Hokky Károly, a keresztényszocialista párt ügyvezetője a Ruszinszkói Magyar Ellenzéki Pártok Szövetsége nevében nyilatkozatban ítélte el a Ruszinszkói Magyar Hírlap és egyik szerkesztője, Kováts Miklós elleni rágalomhadjáratot.

Csehszlovákiában életbe lépett a közigazgatási reformtörvény. Podkarpatszka Rusz a köztársaság többi területeinek mintájára szervezett tartomány, a székhely Ungvár. (Lásd 1927. július 14-én kelt 125. sz. törvényt.)

Rendelet mondta ki, hogy az 1928. október 1.után Magyarországon szerzett diplomákat Csehszlovákiában nem honosítják. Milan Hodža iskolaügyi miniszter közölte: „a magyarországi főiskolákon való tanulmányok különbözőségeire való tekintettel, valamint a főiskolát végzettekkel nyert tapasztalatok alapján ez év október 1-jével nem veszik tekintetbe a magyar főiskolai oklevelek nosztrifikálására vonatkozó kérvényeket, illetve az ottani iskolákon végzett tanulmányokat. Az október elseje előtt benyújtott kérvényekről egyenként és egyénenként döntenek.”

Ungváron nemzetközi teniszversenyt rendeztek.

Hivatalosan megnyitotta kapuit az ungvári lengyel konzulátus.

Kurtyák Iván képviselő a Ruszinszkói Autonóm Földműves Szövetség nevében a képviselőház ülésén tiltakozott az új közigazgatási rend bevezetése ellen, mert az összeegyeztethetetlen azzal a jogos elvárással, hogy Kárpátalja végre autonómiát kapjon.

Három memorandum született, melyet a Népszövetséghez nyújtottak be a kárpátaljai autonómia halogatása miatt: Kurtyák Iván a ruszinság nevében (kelt augusztus 21-én), Dvoržák Viktor a szlovákok, Ölvedi László a magyar kisebbség nevében. Ez utóbbi mindössze 2 oldalas.

Antonín Rozsypal addigi alkormányzót a kárpátaljai Országos Hivatal elnökévé nevezték ki.

Kurtyák Iván az Autonóm Földműves Szövetség képviseletében Genfben részt vett és felszólalt a Népszövetség kisebbségi bizottságának ülésén. – Hegyfark határában ungvári, munkácsi és verhovinai ruszin küldöttségek megkoszorúzták Egán Ede emlékművét.

Ungváron cseh és ruszin pártok tiltakoztak a Rothermere-akció ellen.

A Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ungvári ülésén egyhangú határozatban mondták ki, hogy a szövetség és a két magyar párt közös listán indul a tartománygyűlési választásokon.

Megalakult a közművelődési célokat szolgáló Munkácsi Református Otthon Kör. Elnök: Balogh Béla. – Az Őslakó írta: Kárpátalján nem kerülhetnek áruforgalom Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály és Gárdonyi Géza művei. – Ünnepélyesen megnyitották a Proszvita Egyesület által épített Népházat (1932-ben az Uránia mozinak adták bérbe).

Beregszászban kongresszust tartott a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsége, melyen megjelentek az Országos Keresztényszocialista Párt német, román és ruszin tagküldöttei is. A megfogalmazott követelések: az állampolgársági kérdések igazságos rendezése, a földreform igazságtalan rendelkezéseinek revideálása, a gazdasági, politikai és kulturális sérelmek orvoslása, az autonómia megadása a saint-germaini szerződésnek megfelelően. – Ungváron megalakult a Zsidó Köztársasági Párt.

Az ungvári városi képviselő-testületi választásokon a legtöbb szavazatot a magyar Keresztényszocialista Párt (2343), Kommunista Párt (2031), Egyesült Zsidópárt (1350) és az Iparospárt (1062) szerezte. Az egész területen a 240 887 szavazásra jogosultból 213 058-an járultak az urnákhoz, ebből a legtöbben a köztársasági néppártra (80 155) voksoltak, utána következtek a kommunisták (42 556). A Magyar Nemzeti Párt 13 592, a Magyar Keresztényszocialista Párt 2068 szavazatot kapott.

Oláh György terjedelmes írásban foglalkozott a budapesti Magyarságban Kárpátalja történelmével.

Bydlo cseh egyetemi tanár írta a Československa Republikában: „Podkarpatszka Rusz csak ideiglenes függvénye a Csehszlovák Köztársaságnak, mely azt idővel Ukrajnának engedi át.”

Munkácson tízéves szünet után megnyílt az első magyar óvoda (a római katolikus zárdaiskola mellett).

Ungváron megalakult a Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület. Elnök: Szerényi Ferdinánd. Alelnökök: Mónus Gyula, Balogh Sándor, Bán János, Nagy Gáspár. Főtitkár: Kormos Gerő.

Megnyílt a Szolyvai Általános Hitelintézet.

Konzorciummá alakult át a Kárpátaljai Magyar Színtársulat, hogy ily módon próbálja meg enyhíteni súlyos anyagi gondjait.

Járási képviselő-testületi és országos képviselő-testületi (tartománygyűlési) választásokat tartottak Kárpátalján. A tartománygyűlésbe a tagok kétharmada választás útján kerül be, egyharmadot a kormány nevez ki (összesen 18 fő). A CSKP a szavazatok 20,10 %-át, a centralista pártok 36,40 %-át, a magyar és német pártok összesen 13,50 %-át szerezték meg. A magyar pártszövetségre legtöbben a Beregszászi járásban (34,79%), Munkácson (26,84%) és Ungváron (27,18%) szavaztak. A cseh Agrárpárt négy, a magyar pártok, a Kommunista Párt két-két, az Autonóm Földműves Szövetség, a Ruszinszkói Szociáldemokrata Párt, a cseh Iparosok és Kereskedők Pártja, a Köztársasági Zsidó Párt egy-egy mandátumot nyert. ->1935. május 26.

Beregszászban beiktatták Polchy Istvánt, a Kárpátaljai Református Egyházkerület új főgondnokát.