Kárpátalján 3844 magyar gyermeket anyakönyveztek (32,62%). – A statisztikai hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján a betegség miatti halálesetek 31 százalékát szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák. – Munkácson megindult az agrárpárt hivatalos lapja землегъльска˙ полцмцка (Földműves Politika) címmel. 1934-től Ungváron adták ki, megszűnt 1938-ban. – Munkácson vendégszerepelt Beregi Oszkár budapesti színművész, a magyar fővárosban Unger István, a kárpátaljai színtársulat oszlopos tagja. – Ungváron Boksay József és Erdélyi Béla nyilvános festőiskolát szervezett. – Megjelent: Kiss József: Legendák nagyapámról. [Próza.] Első teljes kiadás. Viktória ny., Ungvár–Užhorod; Pásztor Mihály: Ludas Matyi. Vígjáték. Ungvár–Užhorod; Simon Menyhért: Életünk lényege. [Versek.] Welber ny., Munkács; Tamás Mihály: A szép Angéla háza. Regény. A Reggel, Pozsony Vajas Klára: Fehér Ilona. Elbeszélések fiatal lányoknak. Szeretet, Beregszász; Földesi Gyula: Az autonóm Kárpátoroszország államjogi vázlata. Földesi ny., Užhorod; A községi választási rendtartás ismertetése. A vonatkozó törvények, rendeletek és joggyakorlat alapján kiadja a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodája. Concordia Könyvnyomda és Kiadóvállallat, Bratislava–Pozsony; Mónus Gyula: Zilárd királyfi. Gyermekszínmű. Népmesék nyomán. /A Néplap Műkedvelő Színtára, 2./ Skolnaja Pomosč ny., Užhorod; Preiss Gabriella: A mostohaleány. Dráma a falusi életből. /A Néplap Műkedvelő Színtára, 5./ Skolnaja Pomosč ny., Užhorod; Jelentés a „Podkarpatska Rusi Zsidó Árvagyámolító Egyesület” munkásságáról (1920–1926). Pannonia ny., Munkács–Mukačevo; Sas Andor: Szabadalmas Munkács város levéltára 1376–1850.A régi városi archívum történetének, anyagának és csoportosítási rendjének ismertetése. Grünstein ny., Munkács; Köztársasági magyar földmíves-népkönyv az 1928-as szökőévre. Užhorod–Ungvár.

a kormányzóság lapja a Munkácson megjelenő Munkács (46.évfolyam). R. Vozáry Aladár leköszönő felelős szerkesztő helyébe Tárczy Károly lépett.

Törköly József magyar nemzeti párti szenátor lerakja a prágai Magyar Diákmenza alapjait.

Ótátrafüreden megalakult a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség, „a kisebbségi élet – extenzive – legnagyobb szervezete”. Elnök: Révay István. Kárpátaljáról a következő egyesületek léptek be: Ungvári Atlétikai Klub, Munkácsi Sportegyesület, Ungvári Testnevelési Klub, Nagyszőlősi Sportegyesület, Nagyszőlősi Testnevelési Klub.

A prágai Iskolaügyi és Nemzetművelődési Minisztérium 27.532/26-II. sz. határozatával elrendeli, hogy a Pozsonyi Csehszlovák Állami Koedukációs Tanítóképző Intézet mellett 1927 szeptemberétől magyar párhuzamos osztályt is szervezzenek, amelybe 30 fiú, valamint 10 nő lesz felvehető.

Jan Hrbek kormánybiztos ankétra hívta össze Ungvár „minden rétegű lakosságának képviselőit”, hogy együttesen tiltakozzanak az ellen, hogy „Ruszinszkó fővárosát Munkácsra helyezzék át”.

A Kárpátaljai Magyar Színtársulat Ungváron bemutatta Fülöp Árpád ungvári gimnáziumi tanár – Köszörű Károly szerint a „csendes visszavonultságban, reklámmentes levegőben hangyaszorgalommal munkálkodó nagy költő” – Kapisztrán című színművét.

A Kurtyák-párt kiáltványban szólította fel csatlakozásra a szepesi németeket és Szlovenszkó keleti területeinek szlovák és magyar lakosságát: „a cseh kormány a mai napig sem adta meg e bennünket törvényesen megillető autonómiát, hanem ehelyett 45 ezer cseh hivatalnokot zúdított Kárpátalja területére […] elsősorban hozzátok fordulunk segítségért, ti józan és nemesen gondolkodó, becsületes cipszerek, kik az országnak becsületes, törvénytisztelő ifjakat neveltetek. Másodszor hozzátok fordulunk, ti sárosi és zempléni, mindig jókedvű szlovákok és magyarok. Ti, akik ruszin testvéreitekkel évszázadokon át megbecsülésben és szeretetben éltetek együtt. Kérünk benneteket, jöjjetek segítségünkre, hogy közös erővel vívhassuk ki az autonómiánkat. […] a széles körű és garantált autonómia azonban csak a rutén néppel közösen bírt területeken vihető keresztül, tehát azon a földterületen, mely a Poprád folyótól a Fehér-Tiszáig, azaz a Tátrától Kőrösmezőig terjed. Ezen a természetes határokkal rendelkező területen – éljenek ott ruszinok, magyarok, cipszerek vagy szlovákok – mind e népeknek a nagyhatalmak által garantált széles körű autonómiához van joguk. Pártunk úgy határozott, hogy Kárpátalja határait nyugaton a Poprád és a Hernád mentén húzódó vasútvonalban kell megállapítani, beleértve Kassa városát is, amely város elsősorban van hivatva, hogy ennek a területnek fővárosa legyen. - Történelmi múltja van kívánságuknak.” – A Szlovenszkóhoz tartozó Szobránci és Kaposi járásban mozgalom indult a Kárpátaljához való csatlakozás érdekében.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „A közigazgatási reformjavaslat híre ismét elhintette a féltékenység és a versenyzés magvát Ruszinszkó két vezető városa: Ungvár és Munkács között. - A reformjavaslat szerint ugyanis megszűnnék Ruszinszkó nagyzsupa lenni (ami elvégre úgy sem vált be) és tartománnyá lép elő, külön tartománygyűléssel, illetve képviselőkkel.”

A Ruszinszkói Magyar Hírlap interjút közölt az újvidéki Irenej pravoszláv püspökkel, aki „hosszabb ideje Ruszinszkóban tartózkodik, hogy az itteni pravoszláv hitközséget megszervezze”. Irenej elmondta: „mint organizátor én vagyok az első görögkeleti egyházfő Ruszinszkóban. Doszifej püspök csak mint kezdeményező és vendég, Benjamin püspök pedig csak mint magánszemély voltak előttem itt. […] Most azon dolgozom, hogy a szervezéssel összefüggően a ruszinszkói pravoszláv egyház statútumait a kormány jóváhagyja. A templomok építése is folyamatban van. Az építéshez a hívők adják a pénzt, a kormánytól is kapunk egy bizonyos mennyiségű szubvenciót, de a szubvenció törvényes járulékunk, amelyet az állam minden egyháznak egyenlően ad. […] Hiszem, hogy a görög katolikus egyházzal békét tudunk teremteni, mert én a békességet keresem. […] Ruszinszkóban csak a belgrádi patriarcha kiküldötteit illeti meg a szervezési és adminisztrációs munka […] Azon a jogcímen, hogy II. József császár óta a volt monarchia területén alakuló görögkeleti egyházi alakulatok mind a volt karlócai metropolita, illetve most a belgrádi pátriárka hatásköre alá tartoznak.” – A Központi Orosz Nemzeti Tanács Ungváron tiltakozott a közigazgatási reformtervezet ellen, és Avgusztin Volosin kormánypárti képviselő előterjesztésében egyhangúlag elfogadott egy memorandumot, amely követeli a kárpátaljai országgyűlés (szojm) egybehívását, egy 3 tagú direktórium kinevezését és az etnográfiai határok parlamenti bizottság általi pontos megállapítását. Február 9-én a Ruszinszkói Magyar Ellenzéki Pártok Szövetsége támogató nyilatkozatot adott ki, leszögezve: „ha a ruszin nemzeti tanács kimondja a cselekvést, mi ott leszünk, mert kényszerít az élet s cselekedni fogunk, mert cselekednünk kell.”

Tiltakozó népgyűlés volt Ungváron a fővárosi rang megtartásáért. A népgyűlés határozatára másnap nem nyitottak ki az üzletek, szünetelt a munka az üzemekben, műhelyekben, leállt a gépkocsi- és autóbusz-forgalom.

Beregszászban ülésezett a Ruszinszkói Magyar Ellenzéki Pártok Szövetsége. Az ülésen bejelentette lemondását Árky Ákos, a Ruszinszkói Őslakosok Autonóm Pártjának elnöke és Nagy Kálmán, a Ruszinszkói Keresztényszocialista Párt ügyvezetője. Korláth Endre mint a pártszövetség ügyvezetője ismertette „a ruszinszkói Magyar Nemzeti Pártnak a szlovenszkói Magyar Nemzeti Párttal való megállapodását, melyet a választások előtt kötöttek” (szabad kéz az autonómia és a kárpátaljai adminisztrációs ügyekben).

A Központi Orosz Nemzeti Tanács kiáltványban tiltakozott az ellen, hogy a tervezett közigazgatási reform Podkarpatszka Ruszra is ki fog terjedni (a megígért autonómia helyett).

Megjelent a Ruszinszkói Színházi Élet első munkácsi száma. Szerkesztők: Kelembéri Sándor és Bernáth Pál.

A Központi Orosz Nemzeti Tanács nagyszőlősi gyűlésén Gagatko Andrij kijelentette: Kárpátaljához kell csatolni Kelet-Szlovenszkót, s akkor Kassa lesz a terület fővárosa. – Beregszászban megrendezték a hagyományos Magyar Bált. ->1928. január 7.

Petrigalla Péter polgármester Prágában tárgyalt arról, hogy Munkács legyen Podkarpatszka Rusz közigazgatási székhelye.

Munkácson megjelent Az Őslakó című független politikai és társadalmi hetilap első száma. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: R. Vozáry Aladár.

Munkács lakossága népgyűlésen követelte, hogy a város nyerje el a terület fővárosa rangot.

A Polgár Károly vezette Kárpátaljai Magyar Színtársulat megkezdte a munkácsi szereplést. Műsoron: Molnár Ferenc: Játék a kastélyban, Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő, Ibsen: Peer Gynt, Kacsóh Pongrác: János vitéz, Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival. A társulat neves színészei: Kováts Terus, Kóbor Irén, Szeghalmi Erzsi, Unger István, Budai Imre, Gáspár Iván.

Az Országos Keresztényszocialista Párt kassai szervezetének vezetőségi ülése határozatban mondta ki, hogy „rokonszenvvel fogadja a Ruszinszkóból kiindult mozgalmat, mely szerint ezen autonóm területet a Tátráig, a Poprád folyóig terjesszék ki és ezen terület fővárosa Kassa legyen, mely területen az uralkodó ruszin nép mellett a kisebbségek jogai is teljességben érvényesülnek”.

a munkácsi Csillag étterem hetente kétszer kulturális jellegű kávéházi esték szervezését határozta el. – A Ruszinszkói Színházi Élet beleolvadt a budapesti Színházi Élet című lapba. Helyi tudósítók Bernáth Pál és Kelembér Sándor.

Munkácson zsidó árvaotthont avattak.

Az Érsekújvár és Környéke Magyar Akadémikusainak Köre rendezésében Móricz Zsigmond és neje, Simonyi Mária nagysikerű irodalmi estet tartanak Érsekújvárott.

A prágai Iskolaügyi és Nemzetművelődési Minisztérium 45 305-I. sz. rendeletével figyelmezteti az alsóbb tanügyi szerveket, hogy az 1922. július 13-án elfogadott 226/1922. sz. törvény értelmében ”a nyolcéves iskoláztatás az 1927/28-as tanév kezdetétől Szlovákia egész ifjúsága számára kötelező”.

A prágai Iskolaügyi és Nemzetművelődési Minisztérium 10 919/II.27. sz. határozatával kimondja, hogy a Pozsonyi Csehszlovák Állami Tanítóképző Intézet mellett a tanintézet első évfolyamában engedélyezi egy magyar párhuzamos osztály megnyitását. A magyar osztályba az 1927/28-as tanévre 40 növendék vehető fel.

Munkácson mezőgazdasági kiállítást szervezett a város gazdasági egyesülete.

Munkácson II. Rákóczi Ferenc tiszteletére országos emlékünnepséget tartottak.

Munkácson járt Jozef Tiso egészségügyi miniszter.

Kassán ülésezik a Csehszlovákiai Református Egyház Egyetemes Konventje, amely sajnálattal állapítja meg, hogy a kormánnyal elkezdett tárgyalások nem vezettek eredményre.

Kassán megtartja első közgyűlését az Országos Református Lelkészegyesület, amely határozatban mondja ki: a református egyház érdekében feltétlenül szükségesnek látja, hogy az 1923. évi lévai zsinaton meghozott egyházi törvények a kormány által mielőbb megerősíttessenek, és ezáltal hatályossá váljanak.

T. G. Masarykot ismét köztársasági elnökké választották. ->1934. május 24.

A prágai Nemzetgyűlés T.G. Masarykot harmadszor is megválasztja a Csehszlovák Köztársaság államelnökévé.

Ungváron, Munkácson és Beregszászban járt Ottokar Srdinko földművelésügyi miniszter.

A londoni Daily Mail-ben megjelenik Rothermere lord sajtómágnás, volt angol miniszter politikai szenzációnak minősülő vezércikke ”Magyarország helye a Nap alatt” címmel, amelyben a politikus rámutat a Magyarországot sújtó békediktátum igazságtalan rendelkezéseire. Az angol lord okfejtése szerint a békekonferencia nagyjai kegyetlenül elbántak a magyarsággal és Magyarországgal, pedig ez a nemzet egyáltalán nem szolgált rá erre a bánásmódra. Szerinte Magyarország határait mindenképpen ki kell igazítani, miáltal a hazájából erőszakkal kiszakított 3,3 millió magyar népességből hozzávetőlegesen 2 millió újból egyesülhetne anyanemzetével.

Szüllő Géza képviselő, az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke a prágai parlamentben köszönetét tolmácsolja Rothemere lord felé Trianon-ellenes kezdeményezéséért. ”Itt a csehszlovák parlament színe előtt akarom megköszönni azt, hogy immár a mi jogos törekvéseink támogatásra találnak, itt akarom megköszönni Anglia egyik hatalmas tényezőjének, lord Rothermerenek, hogy felemelte szavát (”)” - mondja Szüllő a prágai parlamentben, nem hagyva kétséget afelől, hogy a felvidéki magyar politikusok miként értékelik a trianoni békediktátum revíziójára irányuló Rothermere-akciót.

A Magyar Nemzeti Párt törvényhozóinak parlamenti klubja úgy dönt, hogy a párt képviselői és szenátorai szavazzanak a tartományi rendszert életbe léptető közigazgatási reform ellen. A klubb arra az álláspontra helyezkedik, hogy a Felvidéken vissza kell állítani a történelmileg kialakult régi megyerendszert és a vármegyei önkormányzatot.

Megalakult a Szolyvai Műkedvelők Egyesülete a kultúra minél eredményesebb szolgálata érdekében.

Szüllő Géza, az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke ”a csehszlovákiai magyarság nevében” üdvözlő táviratban köszöni meg Rothermere lordnak nyílt Trianon-ellenes fellépését.

Komáromban megrendezik a második országos református diákkonferenciát kb. 100 fiatal magyar értelmiségi részvételével.

Ungváron megrendezték az I. Podkarpatszka Ruszi Iparkiállítást több mint 600 csehszlovák, lengyel, román, német, magyar, svájci, belga kiállító részvételével. Kárpátaljai résztvevők: Ungvárról Danubia Gépkereskedelmi Vállalat, Páris Áruház (Hartmann Sámuel), Miskolczy Lajos papi és úriszabó, Fried Ármin áruháza, Havasi István cipőboltja, Kerényi Márton drogériája, Kasser Emanuel szappangyára, Kozár Lajos lakatosárugyára (alapítva 1897-ben), Nyilas Vince cementipari telepe, Sájghy János bőrdíszműves (műhely alapítva 1880-ban), Gold és Tsa épület- és műbádogos, Rádió Szekeres, Auto Centrale, Stern Mór rum- és likőrgyár, Jáchym Alois épület- és géplakatos, Szegedi Vilmos gyógyszerész és tsa, Juga Konstantin kovács, Schlesinger Dezső ruhaszalonja, Foto Themac fényképészeti és reklámcég, Tamás István kovács és kocsigyártó, Vaskó István cipész, Adler M. Sámuel péküzeme, Radietta, Rothmann Testvérek férfiruha-kereskedés, Cap Béla kosárfonó üzeme, Grosz Mór Garage (a Škoda Autóművek kárpátaljai vezérképviselete), Vajda Emil Műszaki Iroda (a Ford, a Firestone, a Harley Davidson, a Vacuum Oil Comp. kárpátaljai képviselete), Mihók János könyvkötő, Steinmetz Paula kalapszalonja, Cser Béla vas- és fémöntödéje (alapítva 1887-ben), Jendrék András kőfaragó, Behun Béla épület és műasztalos, Schönberger Géza, a Standart Oil Comp. képviselője, Makovicka Ferenc bádogos és vízvezeték szerelő, Kofmann zongoraüzlet (alapítva 1895-ben), Molnár Arnold üveg- és porcelánboltja, Jan Paček szűcsműhelye, Akkord Haranggyár, Lebovits Dezső bőröndös Kisgejőcről Egry Ferenc harangöntödéje (alapítva 1793-ban) Beregszászból Lichtestein Adolf ékszerész és látszerész, Popiel Zsigmond szűcsmester, Indig Mózes kályhakészítő Nagyszőlősről a Rosner és Steinberger cég Őrhegyaljáról a Schönborn-Bucheim Gőzsörgyár (alapítva 1728-ban) Munkácsról Blum József búrtorkereskedő, Sutay Béla bútorüzeme (alapítva 1901-ben), a Szova testvérek rádiószaküzlete, és mások.

A prágai parlament megszavazta a közigazgatási reformtörvényt (125. sz.). ->1928. július 1.

A Magyar Nemzeti Párt felbontja az együttműködési megállapodást a Német Gazdaszövetséggel, parlamenti képviselői és szenátorai pedig kilépnek a nevezett párttal közös parlamenti klubból.

A csehszlovák törvényhozás elfogadja a tartományi rendszer bevezetéséről szóló 125/1927. sz. törvényt, amely eltörli az ún. nagyzsupa rendszert és a Csehszlovák Köztársaság területét négy tartományba (země) tagolja. E tartományok a következők: Csehország, Morvaország-Szilézia, Szlovákia, Podkarpatszka Rusz.

A csehszlovák Nemzetgyűlés Szenátusában Edvard Beneš egy interpellációra adott válaszában kijelenti: a csehszlovák-magyar határrevíziót szorgalmazó Rothmere-akciónak nincs semmi jelentősége, mivel az nem egyéb durva propagandahadjáratnál, amely azonban háborúhoz is vezethet.

Rothermere lord táviratban reagál Beneš néhány nappal azelőtt a prágai Szenátusban tett kijelentéseire. Táviratában újból keményen felhívta a túlságosan magabiztos csehszlovák külügyminiszter figyelmét a trianoni békeszerződés igazságtalan voltára, és figyelmezteti: tartsa mindig szem előtt, hogy ”Anglia és Franciaország jóakarata és barátsága nélkül egyáltalán nem volna Csehszlovákia”.

Harold Rothermere angol lord, volt légügyi miniszter újabb távirattal fordul E. Beneš csehszlovák külügyminiszterhez, amelyben már azt is teljes nyíltsággal kifejti, hogy szerinte a Csehszlovákiába bekebelezett magyar többségű területek új Elzász-Lotaringiájává váltak Európának. ”Meg vagyok róla győződve - fejtegeti táviratában a lord -, hogy az Ön népének számos jóakaróját valósággal lesújtaná, ha ezzel tisztába jönne.”

Nemzetközi teniszversenyt szervezett Ungváron az UAC.

A munkácsi Nadija Rokkantszövetség rokkantnapot szervezett.

Rothermere lord újabb táviratot intéz Edvard Beneš csehszlovák külügyminiszterhez, amelyben reményét fejezi ki aziránt, hogy a csehszlovák kormány belátja: a köztársaság szempontjából nézve az lenne a legértelmesebb politikai sakkhúzás, ha egy népszavazáson alapuló határkiigazítás révén megszerezné Magyarország barátságát. ”A világ közvéleménye nem fog új Elzász-Lotaringiát megtűrni sem Csehszlovákiában, sem másutt” - közli Benešsel a lord.

Budapesten megalakul a Magyar Revíziós Liga elnevezésű társadalmi szervezet, amely felvállalja a trianoni békeszerződés békés revíziójának előkészítését. A Liga első és legfőbb követelése a következő: ”A magyar anyaországtól elválasztott, területileg összefüggő és lényegileg magyar vidékeket, amelyek lakosait megkérdezésük nélkül és akaratuk ellenére kényszerítették idegen uralom alá, minden további eljárás nélkül csatolják vissza Magyarországhoz.”

Kárpátalja és Kelet-Szlovenszkó tűzoltó egyesületei országos tűzoltóversenyt tartott Ungváron.

A Magyar Nemzeti Párt kárpátaljai kerülete aratóünnepséget rendezett Beregszászban.

A csehszlovák politikai pártok Pozsonyban nagyszabású közös nagygyűlést szerveznek az angol Rothermere lord Trianon-ellenes akciója ellen. A rendezvény egyik vezérszónoka, Milan Ivanka arról beszél a tüntetés résztvevőinek, hogy a trianoni szerződés revízióját csakis háborúval lehetne ráerőszakolni a ”csehszlovák” nemzetre. A továbbiakban azt fejtegeti, hogy úgymond a ”köztársasági magyar földművesek” már csak azért sem kívánják a visszatérést Magyarországhoz, mivel ott magasak az adóterhek, és ott csak elnyomás várna rájuk. Ezzel szemben a Csehszlovák Köztársaságban ugyanolyanjogaik vannak, mint az államalkotó ”csehszlovák” nemzetnek.

A Daily Mail-ben újabb szenzációs cikk jelenik meg Harold Rothermere tollából ”Európa puskaporos hordója” címmel. Ebben kifejti, hogy a párizsi békekonferencia annak idején bizony ”sötét üzelmek” és ”súlyos visszaélések” színhelye volt. Például a nemzetiségi elv figyelmen kívül hagyásával létrehozták a sosem volt csehszlovák államot. A lord melegen ajánlja a csehszlovák politikai vezetésnek, hogy kormányuk kövesse végre ”a józan ész szavát”, és tegyen javaslatot Magyarország felé egy népszavazáson alapuló határrevízióra.

A Pozsonyi Csehszlovák Állami Tanítóképző Intézet első évfolyamában megnyitják a párhuzamos magyar osztályt, amelybe 40 tanuló felvételét engedélyezik.

Pozsonyban önálló magyar tanintézetté válik a helyi német reálgimnázium magyar tagozata. Igazgatójává František Jančovičot nevezik ki.

Kassán önálló magyar tanintézetként kezdi meg működését a helyi Csehszlovák Állami Reálgimnázium magyar tagozata. Ideiglenes igazgatójává Ľudovít Ivaškot nevezik ki.

Munkácson megalakult a Ruszinszkói Magyar Színpártoló Egyesület helyi csoportja.

Cikksorozat jelent meg a Podkarpatské Hlasy című lapban a kárpátaljai zsidókérdésről.

Budapesten tartotta alakuló ülését a Felvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete. Elnök: Komlóssy István.

Munkácson ünnepélyes keretek között adták át a csehszlovák Vöröskereszt által létesített mentőállomást.

Az Ungvári Kereskedelmi Csarnok és az Ipartársulat vezetősége mozgalmat indított annak érdekében, hogy az útlevélkérelemhez ne kelljen állampolgársági bizonylatot mellékelni.

Munkácson a kommunisták méltatták a szovjet fennállásának 10. évfordulóját. A szónok az ungvári Fehér Herman volt. A gyűlést a rendőrség feloszlatta, többeket letartóztatott.

Aláírták azt a szerződést, amelynek értelmében a francia–svájci Bignon Részvénytársaság birtokába került a Rákóczi–Schönborn-uradalom. Ezzel megalakult a Latorica Rt. A vállalat képviselői 1928. január 25-én érkeztek meg Munkácsra.

A Magyar Nemzeti Párt nemzetgyűlési képviselői és szenátorai létrehozzák saját önálló parlamenti klubjukat.

Pozsonyban Balogh Elemér püspök és Szilassy Béla egyházkerületi főgondnok elnökletével megtartja közgyűlését a Dunáninneni Református Egyházkerület, amelynek fő témája az egyházat ért sérelmek számba vétele. A közgyűlésen Sörös Béla egyházkerületi aljegyző, a Konvent által kiküldött tárgyalóbizottság tagja, a Teológiai Szeminárium tanulmányi igazgatója részletesen beszámol a kormánnyal folytatott meddő tárgyalások részleteiről.