Szlovákiai magyar politikai párt. A párt teljes neve az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt volt a mindennapokban azonban az Egyesült Magyar Párt (EMP) megnevezés volt használatos. Az ->Országos Keresztényszocialista Párt és a ->Magyar Nemzeti Párt egyesülése által jött létre 1936 júniusában. A két párt egyesítésére irányuló törekvések végigkísérték a szlovákiai magyar politika két háború közötti történetét. Az egységes magyar párt felé az első lépések még a húszas évek elején történtek meg, amikor az ellenzékben politizáló szlovákiai magyar és német pártok megalakították a ->Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága-át. Az 1925-ös parlamenti választások előtt a Kisgazdapárt (->Magyar Nemzeti Párt) tett kísérletet egy egységes magyar ellenzéki politikai párt létrehozására, ám sikertelenül. A két meghatározó magyar párt együttműködése a Magyar Nemzeti Párt ún. aktivista korszakának lezárultával erősödött meg, amely eredményeként az 1929-es és 1935-ös parlamenti választásokon a két párt közös listával indult, majd közös parlamenti klubot alakított. Az egyesülés legfőbb akadályát a két párt vezetői között meglévő ideológiai, stratégiai és személyes ellentétek jelentették. A harmincas évek közepén a nemzetközi viszonyokban bekövetkezett változások, s ezeknek a csehszl. belpolitikai helyzetre gyakorolt hatása azonban új helyzetet teremtett. A bp.-i kormányzat is egyre nagyobb nyomást gyakorolt a MNP és az OKP vezetőire az egységes magyar politizálás megteremtése érdekében. Erre elsőként a MNP reagált, amely a bp.-i kormánykörökkel való egyeztetést követően 1936. január 10-én Csehszl. magyarságához címmel az egységes magyar párt megteremtését szorgalmazó felhívást tett közzé a ->Prágai Magyar Hírlap hasábjain. Az OKP tagságának és vezetésének nagy része ellenezte az egyesülést. Különösen a párton belüli papi szárny (->Országos Keresztényszocialista Párt) elutasító véleménye volt markáns. Ők az egyesülés helyett az MNP-nek az OKP-be való beolvadását szerették volna elérni. A mo.-i politika nyomására azonban az OKP vezetése végül elfogadta az egységes párt tervét, amelyről a megegyezést 1936 márciusában Bp.-n írták alá a két párt képviselői. Ezt követően szakértői tárgyalások kezdődtek a leendő párt szervezeti felépítéséről, programjáról és a vezetői posztok elosztásáról. Az ~ megalakulására végül 1936. június 21-én került sor Érsekújvárott. A pártegyesítő kongresszuson elnökké ->Jaross Andor-t, ügyvezető elnökké pedig ->Esterházy János-t választották, az országos pártvezetés posztjait pedig paritásos alapon osztották el. Az Országos Pártvezetőség a pártmunka hatékonysága érdekében 10 szakosztályt hozott létre, amelyek a következők voltak: az ipari és kereskedelmi, a mezőgazdasági, a munkás, az ifjúsági, közalkalmazotti, egyházi, kulturális, jogügyi, szociális és nemzetiségi szakosztály. A ~ sajtóorgánuma a Prágai Magyar Hírlap , a ->Barázda és az Új Hírek c. lapok voltak. Az országos pártegyesítést követően kezdődött el a helyi pártszervezetek egyesítése, amely számos problémát vetett fel, s sok torzsalkodással járt együtt. A pártegyesítés kapcsán felmerülő gondok ellenére az ~ létrejötte hatékonyabbá tette a szlovákiai magyarság politikai érdekképviseletét. A párt programja ötvözte a két elődpárt célkitűzéseit, hangsúlyos szerepet kaptak benne a keresztényszocialista és a nemzeti értékek. Az ~ rendkívül aktívan lépett fel az 1937-1938-ban kibontakozó belpolitikai küzdelmekben, is igyekezett állandóan napirenden tartani a kisebbségi kérdést. Az 1938-as községi választások előtt – a Szudétanémet Párt hasonló fellépésének sikerét látva – az ~ kampányt kezdett annak érdekében, hogy a többi politikai pártot kiszorítsa a magyar vidékekről. A sajtóban és más eszközökkel folytatott kampány és a nemzetközi politikában bekövetkezett változások hatására a magyar települések lakossága tömegesen lépett be, ill. jelentkezett át az ~be. Ennek köszönhetően az 1938 májusában megtartott választások az ~ jelentős sikert hozták. Az 1938 tavaszán majd szeptemberben kibontakozó belpolitikai válságban az ~ megfontolt politikájának köszönhetően Dél-Szl.-ban végig nyugalom honolt, s nem került sor nemzetiségi viszályokra. A napról napra változó kül- és belpolitikai helyzetben az ~ a kormány által javasolt nemzetiségi alapú kantonrendszer (->nemzetiségi statútum) helyett először a teljes nemzeti önkormányzat megvalósítását követelte, szeptember közepén azonban már a magyar kisebbség önrendelkezési jogának megadását és népszavazást sürgetett a magyar lakosságú területek ügyében. A ->müncheni egyezmény megvalósulását követően az ~ az etnikai elvű határkorrekció érvényesítését követelte, a magyar-szlovák államhatárról folytatott ->komáromi tárgyalások-on azonban nem sikerült képviselethez jutnia. Elsősorban az ~ tisztségviselői alakították meg a komáromi tárgyalások idején a ->Magyar Nemzeti Tanács-ot. Mivel a várható „visszacsatolás” közeledtével egyre többen kérték felvételüket az ~ -ba, ezért a párt vezetősége október végén tagfelvételi tilalmat rendelt el. Az ->első bécsi döntés következtében a ~ tagságának nagy része az anyaországhoz került. A megváltozott körülményekhez hozzáigazított programját az 1939. január 19-én, Komáromban megtartott kongresszusán fogadta el, ahol felvette a Felvidéki Magyar Párt nevet. A párt elnöke továbbra is ->Jaross Andor maradt, aki egyre inkább a jobboldali radikalizmus irányába igyekezett vinni a pártot. A visszacsatolt területeknek az anyaországba való beolvasztása számos konfliktus forrása volt a központi kormányzat és a Felvidéki Magyar Párt között, ami oda vezetett, hogy Teleki Pál miniszterelnök döntése alapján a pártot 1940 tavaszán beolvasztották a kormányon lévő Magyar Élet Pártjába. Szl.-ban viszont ->Szlovenszkói Magyar Párt néven a második világháború végéig tovább működött.