A Szlovák Forradalmi Kormányzótanács elrendeli az általános mozgósítást. Az így létrehozandó szlovák Vörös Hadseregnek azt a szerepet szánják, hogy a magyar csapatok kivonulása után sikeresen szálljon szembe az újból bevonuló csehszlovák kormánycsapatokkal.

PGy

A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja a 375/1919. sz. törvényt, amely kimondja, hogy Pozsonyban a volt magyar egyetem helyett csehszlovák állami egyetemet hoznak létre jogtudományi, orvostudományi, természettudományi és bölcsészettudományi karokkal. E törvény értelmében a létrehozandó egyetemen az előadások cseh vagy szlovák nyelven folynak.

PGy

A budapesti tanácskormány elrendeli a magyar csapatok visszavonását a visszafoglalt felvidéki területekről a békekonferencia által kijelölt vonalra.

PGy

Ágoston Péter népbiztos, a magyar tanácskormány megbízottja, valamint Eugéne Mittelhauser francia tábornok Pozsonyban aláírják a csehszlovák-magyar fegyverszüneti szerződést.

PGy

Stromfeld Aurél – mivel nem ért egyet a csehektől visszafoglalt felvidéki területek kiürítésével – lemond a magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnökének tisztségéről.

PGy

A magyar vörös hadsereg egységeinek visszavonulása után a csehszlovák csapatok újból birtokba veszik Kassát. A városban azonnal bevezetik a katonai diktatúrát.

PGy

Prágában Vlastimil Tusar (szociáldemokrata) kormánya lépett hivatalba (a 2.csehszlovák kormány). ->1920. május 25.

FCs

T. G. Masaryk köztársasági elnök értesíti a Párizsban tartózkodó E. Beneš külügyminisztert: nem ellenzi a csehszlovák hadsereg újabb katonai akcióját Magyarország ellen – a csehszlovák hadvezetés a szövetségesek segédletével akár Budapest megszállását is vállalja – a békekonferenciától azonban joggal elvárja, hogy Csehszlovákiát mindezért az igényelt csehszlovák-délszláv korridorral fogja jutalmazni.

PGy

Párizsban véglegesítik a Magyarország ellen indítandó koncentrált fegyveres támadás tervét. A 220 000 főt számláló intervenciós hadseregbe 100 000 katonát ad Csehszlovákia, 75 000-et Románia, 20 000 Szerbia és 25 000-et Franciaország.

PGy

A Pozsonyi Magyar Királyi Állami Főreáliskolát a hatalom „csehszlovák” tannyelvű állami tanintézetté nyilvánítja.

PGy

V. Šrobár szlovákiai teljhatalmú miniszter Léván egy nála tisztelgő küldöttség előtt kijelenti, hogy a helyi római katolikus főgimnázium oktatási nyelve továbbra is a magyar marad.

PGy

Beregszászban a gimnázium tanári kara, a tisztviselők a csehszlovák katonai parancsnok előtt letették a hűségesküt a Csehszlovák Köztársaságra.

FCs

A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium elöljárósága memorandummal fordul az ágostai evangélikus egyház keleti egyházkerületének presbiteri tanácsához, és kérelmezi a tanintézet felekezeti jellegének, valamint magyar tannyelvének megerősítését.

PGy

Prágában megkezdődött a tárgyalás T. G. Masaryk köztársasági elnök, Antonín Švehla belügyminiszter, valamint Gregory Zhatkovych (Ruszinok Amerikai Néptanácsa) részvételével a ruszin–szlovák határról, a ruszin autonóm terület igazgatásának megszervezéséről. Elhatározták: az irányítást ideiglenes direktóriumra bízzák, melynek elnökévé a kormány augusztusban G. Zhatkovychot fogja kinevezni. – E napon a csehszlovák kormány megbízásából Ungvárra érkezett J. Breicha, akinek feladata a polgári igazgatás megszervezésére. ->1919. augusztus 20.

FCs

A csehszlovák legionisták elérték Beregszász körzetében azt a vonalat, amely később a csehszlovák–magyar határ lett.

FCs

Budapesten lemondott a Forradalmi Kormányzótanács. 1919. november 25-én Szovjet-Oroszország jegyzékben közölte a Huszár-kormánnyal, hogy a magyar hadifoglyokat túszoknak tekinti a Magyarországon üldözött kommunistákért.

FCs

A Pozsonyi Magyar Királyi Állami Fémipari Szakiskolát a hatalom „csehszlovák” tannyelvű állami tanintézetté nyilvánítja. Az iskola új igazgatójává a Csehországból Pozsonyba helyezett František Vostáreket nevezik ki. A tanintézet új neve ezentúl így hangzik: Pozsonyi Csehszlovák Állami Ipariskola (Československá štátna priemyselná škola v Bratislave).

PGy

A Somorjai Államilag Segélyezett Községi Polgári Fiú- és Leányiskola tíz tanárából hét megtagadja a hőségeskü letételét a csehszlovák államra. Az esküt lelkiismereti okoktól, valamint nemzetközi jogi szempontból megtagadók arra kérik a hatalom illetékeseit, hogy az aktust halasszák el a békeszerződés ratifikálásáig. A hatalom azonban a renitens tanárokat elbocsátja állásukból, és egyúttal megfosztja őket nyugdíjjogosultságuktól.

PGy

Samuel Zoch pozsonyi zsupán-kormánybiztos olyan értelemben nyilatkozik a pozsonyi Híradónak, hogy az elmenekült pozsonyi ágostai hitvallású evangélikus teológiai akadémia helyébe „állami theológiai fakultás fog lépni”, amely közös lelkészképzője lesz mind az evangélikus, mind a református egyháznak.

PGy

Lőcsén a cseh szokolisták lerombolják az 1848/49-es szabadságharc honvédemlékművét, Faragó József alkotását. A rombolás után a város lakossága tiltakozó tüntetést rendez. A kivezényelt csehszlovák katonaság a fegyverét használja, és egy nőt agyonlő.

PGy

A Kassai Magyar Királyi Állami Felsőipariskola csehszlovák állami igazgatás alá kerül. A tanintézet magyar igazgatója, Balassa János átadja az iskola irányítását a hatalom által kinevezett, Morvaországból Kassára irányított új igazgatónak, Václav Mayernek, aki azonnal hozzálát a „csehszlovák” tannyelvű oktatás megszervezéséhez. A tanintézet új neve ezentúl a következő: Kassai Csehszlovák Állami Ipariskola (Československá štátna priemyselná škola v Košiciach).

PGy

G. Zhatkovych a csehszlovák köztársasági elnök által láttamozott levelet intézett a Központi Orosz Nemzeti Tanácshoz, melyben tudatta: „Dr. Masaryk köztársasági elnök úrral folytatott néhány konferencia után, valamint Svehla belügyminiszter úrral lefolytatott tárgyalások után van szerencsém tudatni Önökkel, hogy a csehszlovák kormány kinevezett az autonóm Direktórium elnökének. - A Direktórium kívülem még négy tagból fog állani és ezen tagok a közeljövőben fognak kineveztetni. - A Direktórium tagjai Hennoque generális úrral egyetértőleg fognak működni, ahol a Csehszlovák Köztársaság hatósága még nem működik és azt mindaddig, amíg a béketárgyalások tartományunk néhány kérdése fölött döntést nem hoznak. Ezen kérdések eldöntése után és a békekonferencia döntésével egyetértőleg, Masaryk köztársasági elnök úr ki fogja nevezni a ruszin autonóm tartomány első kormányzóját. Ugyanekkor lesz a Szlovákság és a Ruszinok közötti határ megállapítva. - Véglegesen a mi tartományunkhoz fognak tartozni a Szepes megyei Ólublói járás, Sáros és Zemplén megyék északi részei, Ung megye északi és keleti részei, egész Bereg, Máramaros és Ugocsa megye. A többi részek, melyeket mi követeltünk, neutrálisak maradnak azon időpontig, míg a népszavazás foganatosítva lesz. [...] A ruszin tartomány nyelvi, iskola, egyházi és belügyekben lesz önálló. - Lesz saját nemzetgyűlése Ungvárt. Ezenkívül külön képviselete lesz a prágai parlamentben.” ->1919. november 10.

FCs

A Pozsonyban állomásozó csehszlovák csapatok rajtaütésszerűen megszállják a Duna jobb partján fekvő Pozsonyligetfalut.

PGy

Pozsony város képviselőtestületének rendes közgyűlésén megvitatásra, majd elfogadásra kerül egy határozat a helyi oktatásügy „igazságos rendezéséről”. Az itt elfogadott határozatot a város írásos beadvány formájában V. Šrobár szlovákiai teljhatalmú miniszterhez is eljuttatja.

PGy

Pozsony város törvényhatósági bizottsága, valamint a város valamennyi közoktatási intézetének és iskoláinak képviselői közös memorandumot állítanak össze, amelyben 15 pontba foglalva a „közoktatásügyi kormány” elé terjesztik a város legégetőbb iskola- és oktatásügyi kérelmeit.

PGy

A Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara küldöttsége felkeresi S. Zoch zsupán-kormánybiztost, akinek közbenjárását kéri a Kamara magyar tannyelvű felső kereskedelmi iskolája megmentése érdekében.

PGy

Ungváron J. Breichát ünnepélyesen beiktatták a ruszin terület polgári igazgatása vezetőjének tisztébe. ->1920. április 26.

FCs

Szlovákiában a jelzett eszmei időponttal lakossági összeírást tartanak azzal a meghirdetett céllal, hogy úgymond hitelesen megállapítsák a jelenlévő népesség nemzetiségi összetételét. A lakossági összeírás megszervezője és lebonyolítója a Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium.

PGy

Pozsonyban – de a Felvidék más városaiban is – névre szóló elbocsátó levelet kézbesítenek a magyar pedagógusok százainak. A Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium ezúton közli az érintettekkel – állami és felekezeti iskolák tanítóival és tanáraival –, hogy szolgálatukra a jövőben nem tartanak igényt, miáltal munkaviszonyuk megszűnik, szolgálati lakásaikból pedig augusztus 31-ig kötelesek kiköltözni.

PGy

S. Zoch pozsonyi csehszlovák zsupán-kormánybiztos megjelenik a Szlovákiai Teljhatalmú Minisztériumban, ahol Šrobár miniszter távollétében Kornél Stodola kormánytanácsossal közli: amennyiben a miniszter ne vizsgálja felül a felvidéki magyar pedagógusok tömeges elbocsátásáról kikézbesített végzését, ő lemond zsupáni tisztségéről.

PGy

A Késmárki Ágostai Hitvallású Evangélikus Kerületi Líceumot meglátogatja egy állami és egyházi személyiségekből álló vegyes bizottság, amely végérvényesen eldönt minden függőben lévő kérdést a tanintézet további sorsát illetően. A Štefánek iskolaügyi referens e vizitáció alatt visszavonhatatlanul kijelenti: az 1919/20-as tanévtől a líceum tannyelve német lesz, természetesen a szlovák nyelvet is kötelező tantárgyként oktatják, ellenben a magyar nyelv még tantárgyként sem tanítható, mivel ez a tény úgymond a magyar irredentát szolgálná.

PGy

S. Zoch pozsonyi csehszlovák zsupán-kormánybiztos személyesen is közli V. Šrobár szlovákiai teljhatalmú miniszterrel: nem ért egyet a magyar tanítók és tanárok tömeges elbocsátásával. Kifejti, hogy amennyiben a hatalom részéről nem kerül sor méltányos engedményekre, ő továbbra is fenntartja lemondási szándékát.

PGy

Léva és vidéke magyar társadalma küldöttséget meneszt Pozsonyba, hogy az ott a Szlovákiai Teljhatalmú Minisztériumban szóban és írásos memorandum formájában ismételten kérvényezze a főgimnázium – és általában a lévai iskolák – magyar tannyelvének tolerálását.

PGy

Rozsnyón megjelenik egy bizottság A. Štefánek iskolaügyi referens vezetésével, amely a városban működő mindkét középiskolát – mind a premontrei rend vezetése alatt álló Katolikus Főgimnáziumot, mind az Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumot – feloszlatottnak nyilvánítja. Štefánek azonban kilátásba helyezi, hogy a csehszlovák iskolaügyi kormányzat a soron következő iskolai évbe egy „csehszlovák” tannyelvű reálgimnáziumot létesít a városban.

PGy

A pozsonyi városi iskolaügyi bizottság tisztelgő látogatást tesz S. Zoch pozsonyi csehszlovák zsupán-kormánybiztos hivatalában, akinek köszönetét fejezi ki azért, hogy „a pozsonyi iskolák érdekében és az oktató személyzet elbocsátása ellen oly férfiasan síkra szállott”.

PGy

Pozsony város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tart, amely állást foglal a tanítók és tanárok általános elbocsátása ellen. Döntés születik arról is, hogy a város küldöttséget meneszt T. G. Masaryk köztársasági elnökhöz.

PGy

V. Šrobár szlovákiai teljhatalmú miniszter elfogadja S. Zoch pozsonyi zsupán-kormánybiztos lemondását.

PGy

V. Šrobár szlovákiai teljhatalmú miniszter A. Štefánek iskolaügyi referens társaságában fogadja Pozsony város iskolaügyi bizottságát, amely a pozsonyi magyar iskolák és az elbocsátott magyar pedagógusok érdekében próbál meg interveniálni.

PGy

Megalakult az Ungvári Filharmóniai Társaság.

FCs

A Csehszlovák Állam Törvényeinek és Rendeleteinek Gyűjteményében közzé teszik a 495/1919. sz. kormányrendeletet az elemi és polgári iskolák tanítóságának szolgálati esküjéről (služební prísaha), amelynek szövege a következő: „Esküszöm és becsületemre s lelkiismeretemre fogadom, hogy a Csehszlovák Köztársasághoz mindenkor hű leszek és kormányának engedelmeskedem, hogy az állam összes törvényeit betartom, összes hivatalos kötelességeimet az érvényben levő törvények és rendeletek szerint szorgalmasan, lelkiismeretesen és pártatlanul teljesítem, hivatali titkot el nem árulok és mindennemű cselekedeteimben csak az állam javára és a szolgálat érdekére leszek tekintettel.”

PGy

Vavro Šrobár szlovákiai teljhatalmú miniszter megbízásából Štefan Štunda minisztériumi titkár, volt szlovák származású ref. lelkész felkeresi Révész Kálmán kassai lelkipásztort, a Tiszáninneni Egyházkerület püspökét, akinek előadja a kormány álláspontját a Csehszlovák Köztársaságba került reformátusok egyházszervezetével kapcsolatban. Ekkor még arról van szó, hogy a hatalom hajlandó lesz tiszteletben tartani a református egyház autonómiáját, egyházi és világi elöljáróit elismeri, respektálni fogja az egyház magyar nyelvhasználatát, a magyar állam részéről élvezett államsegélyt (kongrua) pedig továbbra is hiánytalanul kiutalja. Ezzel szemben viszont elvárja, hogy a köztársaságba bekebelezett reformátusok mint Szlovenszkói Református Egyház szervezzék meg soraikat.

PGy

T. G. Masaryk köztársasági elnök fogadja hradzsini rezidenciájában Pozsony város népes küldöttségét, amelyben helyet foglalnak a városi közgyűlés, a tanács, az iskolaügyi bizottság, a pozsonyi felekezetek, a feloszlatott Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara, a felső kereskedelmi iskola, az Erzsébet Tudományegyetem, valamint a szlovákiai Zsidó Népszövetség képviselői. A deputáció vezérszónoka, Langer Alajos német nyelvű beszédében adja elő az elnöknek a pozsonyiak legsúlyosabb iskolaügyi sérelmeit. Langer beszél a magyar tanítók és tanárok létbizonytalanságáról, a pozsonyi magyar iskolákra leselkedő veszélyekről, az autonóm hitközségek iskolafenntartó jogainak csorbításáról, az Erzsébet Tudományegyetem sorsának rendezetlenségéről, de mindenek előtt a Šrobár szlovákiai teljhatalmú miniszter által elrendelt tömeges elbocsátások következtében előállt áldatlan helyzetre igyekszik felhívni a köztársasági elnök figyelmét.

PGy

Ungváron felállították a polgári közigazgatáshoz tartozó bírói referátust.

FCs

G. Habrman iskolaügyi és nemzetművelődési miniszter hivatalában fogadja Pozsony város küldöttségét, amely szóban és írásos memorandum formájában is beterjeszti a pozsonyiak legfontosabb iskolaügyi kérelmeit. A küldöttség nevébe Pichler Alajos mond beszédet német nyelven a miniszter előtt. Többek között felhívja G. Habrman miniszter figyelmét A. Štefánek iskolaügyi referens emberi és szakmai alkalmatlanságára tisztsége ellátásában.

PGy

T. G. Masaryk köztársasági elnök prágai irodájában sor kerül a Felvidék oktatásügyét megvitató értekezletre, amelyen többek között V. Šrobár szlovákiai teljhatalmú miniszter, G. Habrman iskolaügyi és nemzetművelődési miniszter, valamint A. Štefánek iskolaügyi referens is részt vesznek. A. Štefánek arról igyekszik meggyőzni a köztárasági elnököt, hogy a Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium igazságos eljárást követ a felvidéki magyarokkal és németekkel szemben, senkit nem nyom el, tehát a magyar és a német deputációk gyakori panaszkodásaikkal csak úgymond félrevezetik az államfőt. T. G. Masaryk köztársasági elnök végül is jóváhagyóan tudomásul veszi V. Šrobár miniszter szlovákiai iskolapoli6ikájának elveit és gyakorlatát.

PGy

A Saint-Germain-en-Laye-ban aláírt szerződés értelmében a régió (Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegye nagyobb része) Podkarpatszka Rusz néven a Csehszlovák Köztársaság fennhatósága alá került. E szerződés 10–13.cikkelyeiben a Csehszlovák Köztársaság kötelezte magát, hogy a területet önkormányzattal rendelkező autonóm egységként szervezi meg, autonóm gyűlést állít fel, amelynek törvényhozó hatalmat kell kapnia a nyelvhasználat, az oktatásügy, a vallásügy terén, valamint a helyi közigazgatás kérdéseiben. (A csehszlovák törvénykezésben 508. sz., kihirdetve 1921. december 31-én.) – (Masaryk Kárpátalja helyzetéről a Csehszlovákiához csatolás után: „a mai viszonyok magyarázatát a régi rezsimben kell keresni. Ott is magyarosítottak az iskolában és az egyházban, különösen az egyház játszott nagy szerepet ebben és elnyomták a népet. Első kötelességünk, hogy a népet a parlamentáris tevékenység magaslatára emeljük. Mindenekelőtt különbséget kell itt tennünk a magyar és egyéb kisebbségek között. A magyar kisebbség művelt és előjogai voltak a többiekkel, az analfabéta lakosság nagy részével szemben. Ezért kell elsősorban megfelelő számú iskolát adni a népnek, itt tényleg a kulturális ábécével kell kezdeni a munkát. Egészségügyi szempontból is szigorú intézkedésekre és modern intézményekre van szükség, mert valóban ezen a földön kell a keleti járványoknak útjába állni. - Fontos probléma a földreform is. Ennek a végrehajtása Podkarpatszka Ruszban valódi kulturális küldetés, mert a földművelés ott teljesen középkori színvonalon van: egyáltalán nem ismeri a technika lehetőségeit, extenzív és a nép kizsákmányolásán alapszik. [...] Röviden szólva: Podkarpatszka Rusz három alapvető reformra szorul: iskolák felállítására, egészségügyi intézményekre és földreformra. Mikorra ezeket a feladatokat elvégezzük, akkorra az autonómia is érvénybe lép teljes mértékben, ahogyan erre vonatkozóan megegyeztünk.”)

FCs

K. Křamár miniszterelnök és E. Beneš külügyminiszter Saint-Germain-en-Laye-ben aláírják a Csehszlovák Köztársaságba bekebelezett „faji, nyelvi és vallási” kisebbségek jogait biztosítani hivatott nemzetközi kisebbségvédelmi szerződést.

PGy

A munkácsi gimnáziumban megszűnt a magyar nyelvű oktatás.

FCs

Ján Šimeček-Gara kassai tanfelügyelő – a Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium utasítása alapján – erőszakkal „elfoglalja” Szabó Adorján igazgatótól a jászóvári premontrei kanonokok kassai főgimnáziumát. A katonai asszisztenciával birtokba vett iskola épületében az igazgatói iroda, valamint az iskolai gyűjtemények ajtóit hatóságilag lepecsételik.

PGy

A pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara küldöttsége a prágai Iskolaügyi és Nemzetművelődési Minisztériumban tárgyal a pozsonyi felső kereskedelmi iskola államosításának, valamint a tanintézeten belül felállítandó magyar tagozat létrehozásának feltételeiről. A Prágában tárgyaló pozsonyi küldöttséget T. G. Masaryk köztársasági elnök is fogadja, aki megelégedéssel nyugtázza, hogy lám ezzel a pozsonyi kereskedelmi iskola ügye is megoldottnak lesz tekinthető.

PGy

A Kassai Állami Polgári Fiúiskolát a hatalom „csehszlovák” tannyelvű állami tanintézetté nyilvánítja. Az új igazgató a csehországi Jindřich Netvich. Az iskola az 1919/20-as tanévtől már csak „csehszlovák” első osztályokat nyit, a kifutó régi osztályok azonban még magyar nyelven fejezhetik be tanulmányaikat.

PGy

A kassai szociáldemokrata pártszervezet vezetősége bejelenti a kassai rendőrigazgatóságon, hogy a párt hivatalos elnevezéséből szeptember 15-től már elhagyta a „felsőmagyarországi” jelzőt.

PGy

A Kassai Magyar Királyi Állami Főreáliskolát a hatalom „csehszlovák” tannyelvű állami tanintézetté nyilvánítja.

PGy

V. Šrobár szlovákiai teljhatalmú miniszter a prágai „forradalmi” Nemzetgyűlésben egy hozzá intézett interpellációra válaszolva többek között kifejti álláspontját a felvidéki magyar tanügy helyzetéről. Szerinte a Felvidéken a magyarok iskolaügyi panaszai megalapozatlanok és indokolatlanok, elvégre a magyarlakta területeken marad elég magyar iskola, köztük három gimnázium is, nevezetesen Rimaszombatban, Komáromban, és Ipolyságon. Ezen kívül magyar gimnáziumi tagozatok lesznek még Kassán, Pozsonyban, Léván, Érsekújvárott, Losoncon, Rozsnyón és Ungváron. A magyar felsőfokú tanintézeteket azonban felszámolják, mivel a csehszlovák államban azokra úgymond nincs semmi szükség.

PGy

Pozsonyban a „csehszlovák” leány-középiskolává átalakítandó volt Magyar Királyi Állami Felső Leányiskola és Leánygimnázium növendékeinek szülei elhatározzák, hogy küldöttséget menesztenek V. Šrobár szlovákiai teljhatalmú miniszterhez, akinél kérelmezni fogják a tanintézet magyar tannyelvének meghagyását, vagy legalább annak engedélyezését, hogy a „csehszlovák” tannyelvűvé nyilvánított iskolának magyar és német párhuzamos osztályai is maradhassanak.

PGy

Pozsonyban az Erzsébet Tudományegyetem rektori hivatalában megjelenik egy népesebb prágai bizottság František Mlčoch miniszteri osztálytanácsos vezetésével, azzal a megbízással, hogy a csehszlovák állam nevében rátegye kezét az egyetemre, annak minden ingó és ingatlan vagyonára, valamint személyi állományára. Fenyvessy Béla egyetemi rektor bejelenti tiltakozását az átvétel ellen, és azt a nemzetközi jogba ütköző eljárásnak nyilvánítja. A Mlčoch-bizottság ennek ellenére haladéktalanul hozzálát a több napra tervezett átadási-átvételi folyamat lebonyolításához. Az orvoskari klinikák és intézetek átvétele még aznap megtörténik. A lefoglalt épületek elé új gazdáik biztonsági okokból mindenütt katonai őrséget állítanak.

PGy

Losoncon sor kerül a helyi Magyar Királyi Állami Főgimnázium épületének és gyűjteményeinek hivatalos csehszlovák állami átvételére. A tanintézet új neve ezentúl a következő: Losonci Csehszlovák Állami Reform-reálgimnázium (Československé štátne reform-reálne gymnázium v Lučenci). Az iskola új igazgatója a Morvaországból Losoncra helyezett Jan Chvojka. A „csehszlovák” tannyelvűvé változtatott tanintézet mellett a hatalom teljes magyar tagozatot is engedélyez.

PGy

A csehszlovák államhatalom részéről Otto Sommer minisztériumi osztályfőnök, a pozsonyi Jog- és Államtudományi Kar részéről pedig Kováts Ferenc prodékán külön megállapodásban rögzítik a tanintézet további ideiglenes működésének feltételeit. Eszerint a kar még három tanéven keresztül fennmarad, de azzal a megszorítással, hogy új hallgatókat az első évfolyamba már nem vehet fel. Az 1919/20-as tanévben csak olya joghallgatók beiratkozása engedélyezett, akiknek már legalább egy befejezett szemeszterük van valamelyik jogi karon.

PGy

Pozsonyban az ún. Mlčoch-bizottság csehszlovák állami tulajdonba veszi az Erzsébet Tudományegyetem internátusát, az egyetemi kórház igazgatását és gazdasági berendezéseinek irányítását.

PGy

Lőcsén a megszüntetett helyi magyar középiskolák elbocsátott tanárai hivatalos kiutasítási végzést kapnak, amely szerint mind „idegenek” 1919. október 24-ig kötelesek távozni a Csehszlovák Köztársaság területéről.

PGy

Pozsonyban az ún. Mlčoch-bizottság csehszlovák állami igazgatásba veszi át az Erzsébet Tudományegyetem rektori hivatalát és kvesztúráját.

PGy

Fenyvessy Béla rektor, valamint F. Mlčoch minisztériumi osztálytanácsos Pozsonyban aláírják az Erzsébet Tudományegyetem megszüntetését kimondó jegyzőkönyvet. Ebben az is benne foglaltatik, hogy a felszámolt magyar egyetem jog- és államtudományi kara három évig még megmarad, 1922 nyarán azonban az is végleg befejezi működését.

PGy

A Kassán tartózkodó A. Štefánek iskolaügyi referens fogadja a város társadalmának nála tisztelgő különböző rendű és rangú küldöttségeit, amelyek mind a felszámolásra ítélt helyi magyar tanintézetek védelmében emelik fel szavukat.

PGy

A. Štefánek iskolaügyi referens egy bizottság élén megjelenik a Kassai Állami Jogakadémia dékáni hivatalában, s ott Rátvay Géza dékánnak hivatalosan bejelenti: látogatásának célja a tanintézet bezárása. Rátvay dékán szóbeli óvást emel a tanügyi referens szerinte megalapozatlan eljárása ellen.

PGy

Rátvay Géza, a Kassai Állami Jogakadémia dékánja levélben fordul V. Šrobár szlovákiai teljhatalmú miniszterhez, akitől a tanintézet legalább még három évig tartó működésének engedélyezését kérelmezi, hogy „ily módon a joghallgató ifjúság tanulmányait befejezhesse”.

PGy

Hennoque francia tábornok lett egész Podkarpatszka Rusz katonai parancsnoka.

FCs

Pozsonyban a felszámolt Erzsébet Tudományegyetem átmenetileg még megtűrt Jog- és Államtudományi Kara megtartja rendes tanévnyitóját.

PGy

A belügyminisztérium rendeletben közölte, hogy Podkarpatszka Ruszban a legfőbb hatalom a katonai parancsnok kezében van, illetve meghatározta J. Breicha, a polgári közigazgatás vezetője pontos jogkörét.

FCs

V. Šrobár szlovákiai teljhatalmú miniszter pozsonyi hivatalában fogadja Rátvay Géza kassai jogakadémiai dékánt és Réthey Ferenc tanárt, akik előtt megerősíti a Kassai Állami Jogakadémia véglegesek szánt bezárásának tényét.

PGy

A volt Pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem még meghagyott jog- és államtudományi karának illetékes vezetői hivatalosan elutasítják a Šrobár miniszter által felszámolásra ítélt Kassai Állami Jogakadémia visszamaradó évfolyamainak beolvasztását saját tanintézetük állományába. Kifejtik, hogy e kérdés legmegfelelőbb megoldásának ők is azt tartanák, „ha a kassai jogakadémia további 3 évig eddigi szervezetében folytatná működését”.

PGy

A. Štefánek iskolaügyi referens pozsonyi hivatalában fogadja a volt Pozsonyi Királyi Katolikus Főgimnázium növendékei szüleinek Bozóky Géza vezette küldöttségét. A referens előtt Bozóky részletesen kifejti, hogy a nevezett tanintézet „csehszlovák” tannyelvűvé való változtatásával mintegy 500 magyar nemzetiségű tanuló marad anyanyelvi iskola nélkül. A. Štefánek viszont kilátásba helyezi, hogy a „csehszlovák tannyelvűvé és csehszlovák állami reálgimnáziummá átalakuló tanintézet keretén belül magyar tagozatot is engedélyezni fognak, de csakis a II.-VIII. évfolyamokban. Az első évfolyamban magyar osztály megnyitása – A. Štefánek szerint – ezentúl már nem jöhet számításba.

PGy

Pozsonyban sor kerül az Erzsébet Tudományegyetem könyvtárának hivatalos csehszlovák állami átvételére. Kumlik Emil, a könyvtár addigi magyar igazgatója jegyzőkönyvileg átadja az intézményt a cseh Jan Elmer igazgató-kormánybiztosnak.

PGy

A kegyes tanítórend vezetése alatt álló Lévai Római Katolikus Főgimnáziumot a hatalom „csehszlovák” tannyelvű állami tanintézetté nyilvánítja. Az iskola új igazgatót kap a Morvaországból Lévára helyezett František Nepustil személyében. Gombos Antal volt magyar igazgató a piarista rend nevében tiltakozását jelenti be a szerinte minden jogalapot nélkülöző eljárás ellen.

PGy

A Keleti Szlovák Evangélikus Egyházkerület Tanügyi Bizottsága kimondja, hogy az Eperjesi Evangélikus Kollégium Főgimnáziuma az 1919/20-as tanévtől már csakis „csehszlovák” tannyelvű első évfolyamokat nyithat, a jelenlegi II–VIII. évfolyamokban azonban továbbra is magyarul folyhat a tanítás, egészen az érettségiig.

PGy

Ungváron felállították a polgári közigazgatáshoz tartozó rendőri referátust. – Megkezdte működését az 1919. június 11-én kelt 330/919. sz. törvénnyel létrehozott földhivatal.

FCs

Érsekújvárott a magyar tannyelvű tanintézetnek meghagyott Községi Katolikus Főgimnáziumban újból beindul a tanítás, de már csehszlovák felügyelet alatt.

PGy

Hennoque, a katonai és J. Breicha, a polgári igazgatás vezetője közös rendeletet adtak ki a magas árak visszaszorításáról Kárpátalján.

FCs

A csehszlovák állami reáliskolává változtatott volt Pozsonyi Magyar Királyi Főreáliskolában újból beindul a tanítás. A tanintézet „csehszlovák” tannyelvű törzsosztályai mellett a tanügyi kormányzat egy csonka magyar-német tagozatot is engedélyez. Az iskola új igazgatója a Csehországból Pozsonyba áthelyezett Karel Hepner.

PGy

Az Ipolysági Magyar Királyi Állami Főgimnáziumot a hatalom csehszlovák állami tanintézetté nyilvánítja, az iskola tannyelve azonban továbbra is a magyar marad.

PGy

A prágai Iskolaügyi és Nemzetművelődési Minisztérium megbízásából Otto Sommer osztálytanácsos Kassán felkeresi hivatalában Rátvay Géza jogakadémiai dékánt, akivel közli a Minisztérium propozícióit a Kassai Állami Jogakadémia további – bár mindössze átmeneti jellegű – működésével kapcsolatban. Eszerint a Jogakadémia az 1921/22-es tanév végéig – tehát még három éven keresztül – rendeltetésszerűen végezheti munkáját, miközben autonómiája is csorbítatlan marad. Az előadások továbbra is magyar nyelven folynak, de ezentúl a szlovák nyelv intenzív oktatása is kötelező, sőt a nyelvoktatást szlovák nyelvű jogi gyakorlatokkal is ki kell egészíteni. A tanulmányi és vizsgarend „az eddigi marad, de különös tekintettel az érvényben lévő jogra és a megváltozott viszonyokra”.

PGy

A Kassai Állami Jogakadémia megtartja rendes kari ülését, amelyen már sor kerülhet az 1919/20-as tanév megnyitásával kapcsolatos teendők megbeszélésére. Rátvay dékán ezen a kari ülésen számol be részletesen a tanintézet további átmeneti működését biztosítani hivatott kassai, pozsonyi és prágai tárgyalásairól. Többek között felhívja a figyelmet arra a minisztériumi ígéretre, miszerint „a cseh-szlovák köztársaság a jogakadémia professzoraitól és alkalmazottaitól hűségi fogadalmat vagy állampolgári esküt nem kíván”.

PGy

A Kassai Magyar Királyi Állami Leány-középiskola utolsó magyar igazgatója, Keller Imre átadja a tanintézetet az új „csehszlovák” igazgatónak, Albert Valonak. A kassai leány-középiskolát a tanügyi kormányzat „csehszlovák” tannyelvű reform-reálgimnáziummá nyilvánítja.

PGy

Kassán templomi Veni Sancte-val megtartja tanévnyitó ünnepségét a magyar jogakadémia.

PGy

Ungváron felállították a polgári közigazgatáshoz tartozó közmunka referátust.

FCs

Kassa és Pozsony katolikus egyesületeiből megalakult az Országos Keresztényszocialista Párt. Alapítók: ’keleten’ Fleischmann Gyula, Wirth Gyula, Körmendy-Ékes Lajos, Tost Barna, Grosschmid Géza, ’nyugaton’ Lelley Jenő, Tobler János, Jabloniczky János, Bittó Dénes. ->1920. március 23.

FCs

Prága székhellyel megkezdi működését az Állami Földhivatal, amely közvetlenül a csehszlovák minisztertanács irányításával és felügyelete alatt végzi munkáját. E központi hivatal, valamint annak körzeti kirendeltségei a csehszlovákiai földreform gyakorlati lebonyolítói.

PGy

Prága székhellyel megkezdte működését az Állami Földhivatal, amelynek feladata, hogy a körzeti kirendeltségek révén végrehajtsa a földreformot.

FCs

Pozsonyban újra megnyitja kapuit az Ágostai Hitvallású Evangélikus Líceum, a város egyetlen olyan középiskolája, amelybe hiánytalanul megmaradt a magyar oktatás a tanintézet valamennyi évfolyamában. Az 1919/20-as tanévben azonban az első évfolyamban a magyar mellett már német tannyelvű párhuzamos osztályt is nyitnak.

PGy

Az impériumváltás, valamint a Magyarország és Csehszlovákia közötti fegyveres konfliktus okozta zavaros állapotok után a Kassai Állami Jogakadémián újból elkezdődhetnek az előadások. Az oktatás továbbra is magyar nyelven folyik.

PGy

Az e napon kelt 607. sz. kormányrendelet 3.cikkelye kimondta: „Művészileg és tartalmilag értéktelen művek, erkölcstelen tartalmú irodalmi termékek […], valamint a csehszlovák állam egysége és fennállása ellen irányuló művek nem sorozhatók be a nyilvános könyvtárakba. Az iskola és nemzetművelési minisztérium fenntartja magának a jogot összeállítani és közzétenni azon művek és irodalmi termékek jegyzékét, melyeket a nyilvános közkönyvtárakból el kell távolítani.”

FCs

Hennoque és J. Breicha aláírásával megjelent a Generalny Statutum Podkarpatszka Rusz megszervezéséről és közigazgatásáról. ->1920. április 26.

FCs

Csehszlovákia ratifikálta a saint-germaini szerződést. – Kinevezték Podkarpatszka Rusz Autonóm Direktóriumát; elnöke: Zhatkovych Gregory, tagjai: Brascsajko Julij, Volosin Avgusztin, Hadzsega Julij, Toronszkij Omeljan. A direktóriumnak 6 osztálya van: 1.elnöki és határon túli; 2.művelődési és iskolaügyi; 3.vallási, ipari és kereskedelmi; 4.igazságszolgáltatási, földművelésügyi és élelmiszerellátási; 5.belügyi; 6.pénzügyi. (A kötelező iskolai oktatás időtartama 6-tól 14 éves korig terjed (előtte a régióban 12 éves korig). ->1920. február 19.A terület 4 zsupára tagolódik: Ungvári – hozzá tartozik az Ungvári, Perecsenyi, Szerednyei, Nagybereznai járás, Munkácsi – Munkácsi, Dolhai, Szolyvai, Oroszvégi, Alsóvereckei, Volóci járás, Beregszászi – Beregszászi, Huszti, Ilosvai, Kaszonyi, Nagyszőlősi járás és Máramarosi zsupa – Rahói, Nagybocskói, Técsői, Taracközi járás. ->1921. augusztus 26.– G. Zhatkovych direktóriumelnök 30 pontos programjából: „1.Ünnepélyesen kijelentem, hogy mi kárpátaljai ruszinok vagyunk és a mi területünk hivatalos neve Podkarpatszka Rusz. 2.Podkarpatszka Rusz mint autonomikus egység a Csehszlovák Köztársaság keretében, önként csatlakozik a csehszlovák testvérekhez […] 3.A csehszlovák törvényhozástól követelem, hogy a Podkarpatszka Rusz speciális alkotmányában minden bennfoglaltassék, ami biztosítja a mi népünknek és a kárpátaljai ruszinok jövő nemzedékének a mi területünkön a legszélesebb körű önkormányzatot, amit nekünk és utódainknak a békekonferencia adott meg.” Zhatkovych követeli a szólás- és sajtószabadságot, az általános választójog biztosítását, az egyház és az állam viszonyának rendezését, a természeti kincsek ésszerű felhasználását, az állampolgárok jogainak védelmét, a kultúra és a nyelv szabad fejlődésének lehetőségét, a gazdaság és a pénzügyek rendezését. A 16.pont kimondja: „Biztosítom kisebbségeinket, hogy a békekonferencia által adott jogaik meg lesznek tartva.”

FCs

Šimkovič miniszteri tanácsos, a Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium protestáns egyházügyi referense előzékeny hangvételű hivatalos levelet intéz Révész Kálmán kassai lelkipásztorhoz, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökéhez, amelyben többek között kifejti: a békeszerződések ratifikálásáig a csehszlovák államhatalom nem fogja szorgalmazni a református lelkészek esetében a hűségeskü letételét, és természetesen folyósítani fogja mindazokat az államsegélyeket, amelyeket a volt magyar állam is megadott.

PGy

Az Iglói Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumot a hatalom a helyi lakosság tiltakozása ellenére „csehszlovák” nyelvű tanintézetté nyilvánítja.

PGy

G. Zhatkovych a homesteadi ruszin kongreszszuson arról számolt be, hogy Podkarpatszka Rusz a legszélesebb körű autonómiát fogja kapni.

FCs

Az Iskolaügyi és Nemzetművelődési Minisztérium 54 154-es számú határozatával kimondja a Rozsnyói Csehszlovák Állami Reálgimnázium felállítását. Az új tanintézet csak „csehszlovák” tannyelvű első évfolyamot nyithat, párhuzamos magyar osztály nélkül, a II–VIII. évfolyamokban azonban a fokozatosan kiszorítandó magyar nyelven folyik a tanítás.

PGy

A cseh megszállás következtében Pozsonyból elmenekült Egyetemes Evangélikus Teológiai Akadémia Budapesten megnyitja kapuit Kovács Sándor igazgató vezetésével.

PGy

A minisztertanács a katonai közigazgatást kiterjesztette Podkarpatszka Rusz egész területére.

FCs

Pozsonyba beindul az oktatás a Csehszlovák Állami Reálgimnázium magyar tagozatán (II–VIII. évfolyamok), összesen 420 tanulóval. A magyar tagozaton első évfolyam beindítását a hatalom nem engedélyezi.

PGy

Kassán a Wirth Gyula vezette előkészítő bizottság összehívja az Országos Keresztényszocialista Párt alakuló nagygyűlését. Az újjáalakuló helyi pártszervezet ügyvezető igazgatójává Wirth Gyulát, titkárává Fleischmann Gyulát választják meg.

PGy