A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala III. Országos konferenciáját tartotta Komáromban 2010. október 15–16-án. A tanácskozáson 70 szervezet képviseltette magát, amelyek az elkövetkező évben a Kerekasztal tagszervezeteit alkotják. A szekcióüléseken, illetve a plenáris ülésen 135-en vettek részt.

A konferencia munkája pénteken (október 15-án) délután kezdődött a szekcióülésekkel. Két szakmai tanácskozásra került sor.

Az első szekcióban, melyet Vančo Ildikó, dékánhelyettes (Konstantín Filozófus Egyetem) vezetett a szervezetek képviselői és megjelent szakemberek a felsőoktatás jelenével és jövőjével foglalkoztak. László Béla, egyetemi tanár (Konstantín Filozófus Egyetem) Demográfiai mutatók a szlovákiai magyarok felsőoktatásáról címmel tartott előadást arról, hogy mennyiben sikerült ledolgozni a szlovákiai magyarok arányszámát a felsőoktatási intézményekben az elmúlt években. Tóth Erzsébet Fanni és Morvai Tünde, kutatók (Kempelen Farkas Társaság) a Kempelen Farkas Társaság által a középiskolások körében 2008-ban végzett kutatás eredményeit ismertette. Németh Szilvia, oktatáskutató (TÁRKI - Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.) az oktatáskutatás helyzetéről, illetve hiányáról szólt a szlovákiai magyarok körében szorgalmazva ennek intézményi hátterének a megteremtését. Pék László, elnök (Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége) pedig a végzett pedagógusok megbecsültségéről tartott előadást. A szakmai felvezetés után Tóth János, rektor (Selye János Egyetem) és Komzsík Attila, dékán (Konstantín Filozófus Egyetem) a felsőoktatás helyzetéről és stratégiai kérdéseiről tartott előadást, amelyet vita követett. A szekcióban résztvevők javaslatot tettek egy állandó Felsőoktatási Tanács létrehozására a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett, amely folyamatosan elemezné a felsőoktatás helyzetét és hosszú távú javaslatokat dolgozna ki a helyzet jobbítására.

A második szekciót Cúth Csaba, jogász (Kerekasztal, Jogsegélyszolgálat) vezette és két problémakör megtárgyalására került sor. Egyrészt a szlovákiai magyarok jogállásával kapcsolatos aktuális kérdésekkel, másrészt a kisebbségi támogatások átalakulásával foglalkoztak a szakértők. Ugyanúgy, mint az első szekcióban, szakmai beszámolók hangzottak a kérdéskörrel kapcsolatban. Orosz Örs, doktoranduszhallgató (Diákhálózat) A vizuális kisebbségi nyelvhasználat érvényesülése Dél-Szlovákiában – a nyáron végzett dokumentálás eredményei címmel tartott bemutató előadást a Fórum Kisebbségkutató Intézet által végzett vizuális nyelvhasználatról Dél-Szlovákia 535 településén. Mrva Marianna és Szilvássy Tímea, szociológushallgatók (Fórum Kisebbségkutató Intézet) pedig az ehhez kapcsolódó kérdőíves felmérés néhány kiemelt eredményéről számolt be A kisebbségi nyelvhasználat a magyarlakta települések önkormányzataiban – az önkormányzatok körében végzett szociológiai felmérés eredményei címmel. Lampl Zsuzsanna, szociológus (Fórum Kisebbségkutató Intézet) a Fórum Intézet által az elmúlt években végzett kutatások alapján megdöbbentő adatokkal szolgált a magyar nyelvhasználat térvesztéséről Dél-Szlovákiában. A kutatási előadásokat a Jogsegélyszolgálat szakértőinek beszámolói követték. Horony Ákos, jogász (Kerekasztal, Jogsegélyszolgálat) az államnyelvtörvény módosításáról tartott nagyon lényegretörő és részletes tájékoztatást, A. Szabó László, iskolaigazgató (Kerekasztal, Jogsegélyszolgálat) pedig a közoktatási törvény szükséges módosítása beszélt. Fiala János, jogász (Kerekasztal, Jogsegélyszolgálat) a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításara tett javaslat alapelveit, illetve normaszövegét ismertette. A szlovákiai kisebbségi kultúrák fejlesztéséről szóló törvénytervezet alapelveit Szekeres Klaudia, jogász (Kerekasztal, Jogsegélyszolgálat) ismertette, majd Tóth Károlytól, igazgató (Fórum Kisebbségkutató Intézet) a magyarországi támogatási rendszer változásaival kapcsolatban a Kerekasztal elvárásainak vitaindító gondolatait hallhatták a résztvevők. A szekcióülésen a hozzászólások értelemszerűen leginkább a nyelvhasználati jogokkal, illetve a támogatási rendszerek átalakításával kapcsolatban hangzottak el.

A konferencia szombaton (október 16.) reggel Zsille Béla, ügyvezető (Pázmány Péter Alapítvány) és Öllös László, elnök (Fórum Kisebbségkutató Intézet) vezetésével a plenáris üléssel folytatódott, amelyet Bastrnák Tibor, Komárom város polgármestere nyitott meg. Ezen Tóth Károly, igazgató (Fórum Kisebbségkutató Intézet) a Kerekasztal tevékenységéről, Hrubík Béla, elnök (Csemadok) pedig a szlovákiai kisebbségekkel folytatott megbeszélések eredményeiről számolt be. A beszámoló keretében Petőcz Kálmán a Kerekasztal volt szóvivője hivatalosan is bejelentette, hogy más munkaköri beosztása miatt felfüggesztette szóvivői tevékenységét a Kerekasztalban. Komzsík Attila, dékán (Konstantín Filozófus Egyetem), illetve Fiala János, jogász (Kerekasztal, Jogsegélyszolgálat) és Horony Ákos, jogász (Kerekasztal, Jogsegélyszolgálat) részéről beszámolók hangzottak el az előző napi szekcióülésekről.
A plenáris ülés központi témája a jövő évben esedékes népszámlálás volt. A szlovákiai magyarok demográfiai változásai az elmúlt évtizedben címmel Gyurgyík László, demográfus (Selye János Egyetem) tartott előadást, majd Cúth Csaba, jogász (Kerekasztal, Jogsegélyszolgálat) a népszámlálás előkészületeiről és jogi kereteiről beszélt. A Kerekasztal kampányt indít annak érdekében, hogy minél többen valljuk magunkat magyarnak Szlovákiában, ennek részleteiről Mézes Rudolf, elnök (SZMSZSZ) tartott részletes tájékoztatást. A kerekasztal munkájában résztvevő országos szervezetekből akcióbizottság alakult a kampány koordinálására.

A tanácskozás, amelyen egyébként megfigyelői státusban részt vettek a Magyar Koalíció Pártja (Berényi József, elnök), a Híd (A. Nagy László, elnökségi tag), illetve magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársai (Czimbalmosné Molnár Éva, Haraszti Attila) is a késő délutáni órákban ért véget.