|
A Fórum Intézet kutatási programjainak adatbázisa. Ebben a részben azokat a kutatási programokat találja meg, amelyeket az intézet az elmúlt években hajtott végre, illetve amelyek még ma is folyamatban vannak.
2003-01 – 2012-12 2003-tól kezdődően gyűjtünk minden olyan magyar vonatkozású rendezvénnyel kapcsolatos információt, szórólapot vagy plakátot, amely internetes oldalon vagy e-mail formájában is megjelent. Ez a munka hozzá tartozik ahhoz a gyűjtő és dokumentációs tevékenységhez, amelyet a Bibliotheca Hungarica vállalt fel. Manapság a rendezvények interneten történő hirdetése jelentős mértékben előtérbe került. Viszont a legtöbb ilyen jellegű publikáció idővel elveszik. Ezért tartjuk fontosnak ezek egy helyen való gyűjtését. Nemcsak a dokumentálás szempontjából, hanem aktuális információs értékük miatt is. >> 2003-01 – 2012-12 A jelen projekt egy hosszútávú terv része, amelynek célja a szlovákiai magyarok történetével foglalkozó szakirodalom bibliográfiájának a megteremtése. A válogatott szakbibliográfia létrehozásának a célja az, hogy kiindulási alapot teremtsen a szlovákiai magyar kisebbség történetének kutatásához. A bibliográfia elsősorban a Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban megjelent szakirodalmat tartalmazza, de egyébb külföldi országokban megjelnt legfontosabb szakirodalmat is felöleli. >> 2005-01 – 2012-12 A Fórum Kisebbségkutató Intézet (Bibliotheca Hungarica, Etnológiai Központ) levéltárában hatalmas mennyiségű digitális fotó-, fotó-, DIA- és negatívgyűjtemény található, amely sok éves gyűjtőmunka eredménye. A gyűjtemény részét képezi több híres fotós és közéleti személyiség (Prandl Sándor, Lipcsei György, Arany A. László, Gyökeres György, stb.) teljes hagyatatéka, ezen kívül több intézet és civil szervezet fotógyűjteménye (Fórum Intézet, Etnológiai Központ – Néprajzi fotótár, Etnológiai Központ – Szakrális Kisemlék Archívum, Csemadok, Szőttes Kamara Néptáncegyüttes, KAFEDIK), valamint jelenkori fotósok közéleti, politikai és kulturális fotói (Somogyi Tibor, Kiss Gábor, Görföl Jenő, Takács András, stb.). Ennek az anyagnak a rendszerezése és feldolgozása már évek óta folyamatban van. >> 2007-01 – 2012-12 A szlovákiai magyarokra vonatkozó történeti, kulturális és társadalmi információk rendszerezett gyűjtése, feldolgozása, szolgáltatása, internetes megjelenítése: bibliográfiák, lexikonok, statisztikák, helységnévtárak, térképek, kronológiák, vendég honlapok, kutatási adatbázisok, intézményi kataszterek, irodalmi adattár, folyóiratok, tematikus társadalomtudományi kutatási blokkok, fotótár, linktár stb. A Fórum Kisebbségkutató Intézet évek óta dolgozik a könyvtári és levéltári anyagai digitalizálásán, illetve azok internetes megjelenítésén. A program célja, hogy bárki hozzájuthasson ezekhez a kulturális értékekhez, ehhez szükséges az adatbázisok átalakítása, keresők és más eszközök kialakítása az interneten. >> 2007-01 – 2012-12 A Fórum Kisebbségkutató Intézet egyik fő kutatási tevékenysége különböző bibliográfiák, repertóriumok összeállítása és megjelentetése. A 2007-es évtől induló internetes portál – a Szlovákiai Magyar Adatbank – egyik fő bázisát is az internetes bibliográfiák, repertóriumok és könytárkatalógusok alkotják. Jelen pillanatig kötet formájában a Miscellanea Bibliothecae Hungaricae sorozaton belül megjelent 9 drb bibliográfia, ezek mindegyike megtalálható az internetes adatbank adatbázisaiban is. Az adatbank adatbázisaiban a publikált bibliográfiákon kívül megtalálható a szlovákiai magyarok történetének válogatott bibliográfiája (1990-2008 közötti időszakból) valamint további 8 kisebb bibliográfia és 4 repertórium. Az intézethez tartozó somorjai Bibliotheca Hungarica és a komáromi Etnológiai Központ teljes könyvállománya is megtalálható kereshető könyvtárkatalógus formájában az adatbank honlapján. A bibliográfia utolsó frissítése 2009-ben történt, s az adatbázis jelenleg az 1990 és 2008 között megjelent munkákat öleli fel. A 2011-es évben tovább fog folytatódni az adatbázis bővítése. A munka során a 2009-2011-es évek feldolgozása fog megtörténni, s a kiegészítésre kerülnek a már meglévő évek is. >> 2008-01 – 2014-12 Az Etnológiai Központ által végzett és irányított eddigi kutatásaink során Dél-Szlovákia magyarlakta településein található temetőkön kívül néhány település izraelita temetőjéről is készült teljes (Nagytárkány, Alsószeli, Felsőszeli, Ógyalla, Párkány, Tardoskedd, Ipolyság (ortodox és status quo temető), Rekenyeújfalu, Csicsó, vagy részleges, fényképdokumentációt (pl. Losoncon). A temetkezési szokások kutatása alkalmával egy adott településen igyekeztünk képet kapni az egykor ott élő zsidóság temetkezési szokásairól is, (pl. Nagytárkányban, valamint Alsószeliben és Felsőszeliben) azonban ez mindig nehézségekbe ütközött, mivel a kutatott települések zsidó lakosságát vagy a koncentrációs táborban ölték meg, vagy pedig elköltöztek az adott településről Izraelbe és máshová, így csupán a legidősebb generációhoz tartozó nem zsidó helyi lakosok emlékeire támaszkodhattunk. Máig csak töredékes ismeretekkel rendelkezünk egy-egy település zsidó temetkezési szokásairól, de annak változásairól is a 20-21. század folyamán. Komáromban jelentős és népes zsidó közösség élt (számuk meghaladta a kétezret), amely a Holocaust, valamint az azt követő elköltözések, illetve a természetes halálozás következtében jelentősen megfogyatkozott. Ennek ellenére a városban még található Zsidó Hitközség, s aránylag rendben tartott, ma is használt temetővel rendelkezik. A kutatás célja a komáromi zsidóság temetkezési szokásainak és temetőkultúrájának (a temető komplex dokumentációja alapján) változásait szélesebb összefüggésben történő vizsgálata (pl. kulturális hatások, temetőkultúra változásai). A vizsgálat tárgyát képezi továbbá a komáromi zsidók 20. századi története, különös tekintettel a holokausztra, valamint az emlékezés és emlékeztetés megnyilvánulásai nagyjából 100 év tükrében. >> 2008-01 – 2015-12 A szlovákiai magyarság körében egyre nagyobb teret hódít a fából faragott emlékoszlop, a kopjafa, amely tájainkon emlékjelként először 1977-ben jelent meg. A komáromi Etnológiai Központ keretében megvalósult néprajzi kutatások eredményeit 2005-ben egy kötetben összegeztük, s a témával kapcsolatban azóta több tanulmány is megjelent. A kutatás azonban nem zárult le, az újabb kopjafák/emlékoszlopok néprajzi szempontú vizsgálata és dokumentálása tovább folytatódott, mivel egy folyamatosan terjedő és más dimenziókban is megjelenő szimbólumról van szó. >> 2008-01 – 2012-12 A levéltár fontos részét képezi a mintegy 5000 régi és mai képeslap. Szlovákiai képeslap-börzéken és magánygyűjtőktől beszerezve bővül folyamatosan a gyűjtemény, amely elsősorban a Szlovákia magyar lakta városai és községei állapotának 1918 utáni változásait dokumentálja. Külön jelentőséggel bírnak a Szlovákia területén található magyar vonatkozású műemlékeket, történelmi emlékhelyeket (honvédszobrok, Kossuth-szobor, Petőfi-szobor, felvidéki emlékhelyek, millenniumi emlékszobrok) ábrázoló képeslapok. A helytörténeti kutatás szempontjából fontos dokumentáció az ez idáig mintegy 100 szlovákiai városról és községről található gyűjtemény. >> 2010-01 – 2012-12 2010-01 – 2012-12 Szlovákiában számos magyarul megjelenő az interneten is elérhető vagy letölthető napilap, hetilap, folyóirat, helyi és regionális lap található. A médiák egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az interneten való megjelenésre, ezen belül pedig az online hírek szolgáltatására ún. RSS hírcsatornákon keresztül. A projektum célja első lépésben a meglévő hírcsatornák rendszeres figyelése, az egyes hírek begyűjtése és indexálása, valamint egy egységes keresőmotor kialakítása, amely egyszerre tud keresni az aktuális hírekben és az egyes online újságok archívumaiban is. A későbbiekben az adatbázist szeretnénk kibővíteni az intézetben található archív folyóiratok digitalizált tartalmával is. >> 2010-01 – 2012-12 A két világháború közötti aktivizmus története tulajdonképpen feldolgozatlan, hiszen a témában csupán 2-3 résztanulmány jelent meg. Feltáratlanok a téma forrásai, nem ismerjük az aktivista politika legfontosabb képviselőinek életpályáját, nincsenek értékelve az aktivista politika eredményei. Ennélfogva tulajdonképpen egy alapkutatásról van szó, amelynek éppúgy része a téma alapvető forrásainak feltárása, mint egy monográfia megírása. A korabeli kormánytámogató politika motívumainak, eszközeinek és eredményeinek feltárása kiegyensúlyozhatja a korszak magyar politikájával kapcsolatos ismereteinket, másrészt érdekes párhuzamokat és tapasztalatokat szolgáltathat a magyar kisebbség jelenlegi politikai magatartásához is. >> 2010 – 2015 Mindkét városban nagyon sok emlékjel (emléktábla, szobor, kopjafa stb.) található. A Rév-Komáromban álló Jókai-szobor, valamint a Klapka György szobra két legismertebb olyan objektum, amelyek szorosan kötődnek a város történetéhez, s ezeknél évente több alkalommal is rendeznek koszorúzásokat, megemlékezéseket. Néhány objektum politikai vihart is kavart (Cirill és Metód szobor, Szent István király szobra), a különböző médiumok, politikai pártok képviselői is sokat foglalkoztak velük. Ezidáig egyetlen kutató sem vette számba valamennyi objektumot sem a Duna egyik, sem pedig a másik oldalán. Célunk a Duna két oldalán fekvő két város: Rév-Komárom (Szlovákia) és Dél-Komárom (Magyarország) területén található valamennyi emlékjel számbavétele, állításuk körülményei, történetük és a hozzájuk fűződő rítusok vizsgálata az impériumváltások és a társadalmi és politikai változások tükrében. A vizsgálat célja továbbá, hogy megállapítsa, miben nyilvánulnak meg a különbségek a Duna két oldalán, s milyen szerepet töltenek be a két város társadalmi, kulturális és politikai életében. Melyek azok az objektumok, amelyeket a lakosság jobban, illetve kevésbé preferál, s melyek azok, amelyek nem kerültek be a város lakóinak köztudatába. >> 2011-04 – 2012-06 Az érettségiző korosztályú magyar és szlovák fiatalok értékrendjének, identitásának, életterveinek, továbbtanulési motivációinak és kulturális fogyasztásának kérdőíves kutatása >> 2011-01 – 2012-12 A hangarchívum tartalmazza a Fórum Kisebbségkutató Intézet rendezvényein (konferenciákon, könyvbemutatókon, szakmai beszélgetéseken) készült hangfelvételeket, továbbá az intézet által készített „Oral History” interjúkat, különböző projektumok kapcsán készített felmérések hanganyagait, a Szlovák Rádió magyar adásában elhangzott rádiófelvételek hanganyagait, valamint a levéltárban fellelhető további archív hanganyagokat. A projektum célja a gyűjtemény folyamatos bővítése, digitalizálása, rendszerezése és interneten való megjelenítése. >> 2011-01 – 2015-12 Egy kutatói konzorcium a határon átívelő interakciókat és mechanizmusokat vizsgálja majd, amelyek határmódosulást „idéznek elő és képeznek” Európában. A projektum az etnikai vállalkozásokhoz kötődő, a határon átnyúló forrás- és információáramlásból eredő társadalmi összetartó erő és innováció kedvező és kedvezőtlen hatásairól kíván új ismereteket szerezni és közvetíteni. >>2011-01 – 2013-12 A projektum különböző kutatási területeken és különböző európai régiókban tevékenykedő szakértők bevonásával elemezni hivatott a közép-kelet-európai új EU-tagállamok és tagjelöltek összetartó erejének (kohéziójának) három fő elemét az 1989 és 2011 között eltelt időszakban: a politikai, társadalmi és gazdasági folyamatokat. A projektum célja a KKE-i régióban zajló folyamatok összehasonlító, interdiszciplináris megfigyelése eredeti modellek és paradigmák felállításával, melyek segítségével megmutatkoznak a legfontosabb politikai, társadalmi és gazdasági jelenségek indikátorai. Ezáltal nyomon követjük majd az EU-bővítés egymást követő hullámait, valamint a csatlakozás kihatását az érintett országok fejlődésére. A projektum során mélyreható országelemzések készülnek majd, melyek alapján kirajzolódhatnak azok a jövőbeli politikai irányok, amelyek támogatják az integrációs folyamatot a régió országain belül és államközi viszonylatban, de tanulságokkal szolgálhatnak az unió egészére nézve is. A projektum tehát a jövő felzárkóztató politikáját hivatott elősegíteni a 2011 utáni időszakban és támpontokat nyújt a 2020-ig tervezett további bővítési folyamat fő politikai irányvonalainak és a megfelelő fejlesztési stratégiáknak a kidolgozásához. >>2011-01 – 2012-12 A 2011-es népszámlálás eredményeinek elemzése. >> 2011-01 – 2015-12 A kutatás és adatfeldolgozás Szlovákia községeinek etnikai és felekezeti adatait tartalmazza. A 3 kötet bevezető tanulmánnyal együtt jelenik meg. A bevezető tanulmányok akár három nyelvűek is lehetnek, mivel hasonló jellegű kiadvány a szlovákiai településekre vonatkozólag nem készült. A kötetek területi bontásban tartalmazzák a községek adatait, területi változásait. A 4. kötet tartalmazza a névtárat, hivatkozásokat, kiegészítéseket. >> 2011-01 – 2012-12 A könyvtári programok magas vételi ára miatt, évek óta húzódó problémát jelentett a Fórum Intézet igazgatása alá tartozó 3 könyvtár számára használható könyvtári program beszerzése. A 2010-es évben sikerült megvásárolni és novembertől üzembe helyezni a Magyarországon legelterjedtebb HunTéka könyvtári rendszer néhány modulját. A Bibliotheca Hungarica csak katalogizáló modullal a Városi Könyvtár pedig ezen kívül kölcsönzési és internetes (un. Opac) modullal is rendelkezik. A Bibliotheca Hungarica alá tartozik a komáromi Etnológiai Központ könyvtára is, amelynek feldolgozása a 2011-2012-es évben fog megvalósulni. >> 2011-01 – 2012-12 A lexikon a magyar lakta települések, szlovákiai magyar személyiségek, intézmények, civil szervezetek, történelem, néprajz, közigazgatási és földrajzi egységek, szellemi és tárgyi emlékek szócikkeit tartalmazza 1918-tól napjainkig. A lexikont könyv alakban a Slovenské pedagógické nakladateµstvo - Mladé letá jelenteti meg. A Fórum Kisebbségkutató Intézet a lexikon CD-s, illetve internetes feldolgozását vállalta fel. A lexikon nyomtatott változatának kiadása körüli problémák miatt a 2008-as év végéig elkészült az internetes változat (csak szöveges) és a CD-ROM keretprogramja. A 2009-es és 2010-es évben intézetünk folyamatosan frissítette és módosította a szócikkeket. A projektum célja a 2011-es évre a szócikkek kibővítése a képdokumentációval és az internetes változat végleges verziójának az elkészítése, valamint a wikipédiában már szereplő, azonos című szócikkeknél külső hivatkozásként való megjelenítése. >> 2011-01 – 2012-12 2008-ban jelent meg az Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948–1956 közötti történetéhez című dokumentumsorozat I. kötete, amely a csehszlovák állami és pártszervek magyar kisebbséggel kapcsolatos dokumentumait tette közzé. A sorozat tervezett II. kötete a prágai magyar nagykövetség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos korabeli jelentéseiből közöl válogatást. Az eddig nem publikált dokumentumok számos új adalékkal fogják gazdagítani a csehszlovákiai magyarság 1948 és 1956 közötti történelmére vonatkozó ismereteinket, de várhatóan Csehszlovákia általános történelmét is. >> 2011-01 – 2012-12 A Fórum Intézet kiadásában 2006-ban jelent meg A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 c. kötet. A publikáció anyaga beépült az Intézet honlapján közzétett A (cseh)szlovákiai magyarok kronológiája 1918-tól napjainkig c. internetes könyvbe. A kutatás célja az internetes könyv 1944-1992 közötti anyagának javítása és új adatokkal való kibővítése. A munka pozsonyi, prágai és budapesti levéltári kutatásokat, a korszakra vonatkozó új szakirodalom áttanulmányozását és feldolgozását igényli. >> 2011-01 – 2012-12 A Fórum Kisebbségkutató Intézet levéltára a szlovákiai magyarság életével kapcsolatos levéltári dokumentumokat, a szlovákiai magyar politikai pártok, társadalmi, kulturális és egyéb szervezetek és intézmények iratanyagait, közéleti személyiségek, írók, művészek levelezését, hagyatékát stb. tartalmazza. A projektum célja az elkészült levéltári jegyzékek internetes feldolgozása. >> 2011-01 – 2012-12 A projektum célja az intézet könyvtáraiban és levéltárában megtalálható különböző gyűjtemények internetes feldolgozása. >> 2012-10 – 2012-10 A nemzetközi együttműködés jelentősen megnehezíti a folklorisztikai szakterminológia össze nem hangoltsága. Az egyes európai nemzeti nyelveken ugyanazok a kifejezések sokszor más-más tartalommal bírnak, illetve ugyanazt a tartalmat más-más nyelvi fordulattal fejezik ki. Már magának a folklórnak (és származékainak: folklorisztika, folklorizmus, folklorizáció) sem ugyanaz a jelentése bizonyos európai nyelvvek tudományos (és köznapi) gyakorlatában. Gondot okoznak továbbá a különféle népköltészeti műfajok, az azokon belül használatos folklorisztikai szakkifejezések összevethetőségének, fordításának a nehézségei is. Hasonló problémákba ütközünk, ha a népszokások világának bizonyos jelenségeit takaró nemzeti terminológiákat akarjuk értelmezni, fordítani. >> 2012-03 – 2012-12 A Fórum azokat a magyarországi és szlovákiai értelmiségieket (történészeket, művelődéstörténészeket, politológusokat, irodalmárokat, újságírókat, tanárokat, művészeket stb.) várja, akik valóban érdekeltek a közös ügyekről való párbeszédben, mert úgy vélik, hogy ez közelebb vezethet a megoldásukhoz. És azt is gondolják, hogy az esetleges problémákról való beszédet nem kellene átengedni a politikának vagy a szélsőséges csoportoknak. A szakmai vitákat, kötetlen beszélgetéseket alkalomadtán könyvbemutatók egészítenék ki. >> 2012-02 – 2013-02 A határon átnyúló együttműködési program (CBC) keretében a Fórum Kisebbségkutató Intézet három magyarországi partnerrel (Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, BCE Innovációs Központ Nonprofit Kft., Interregió Fórum Egyesület) közösen valósítja meg azt az EU-s projektumot, amely a szlovák–magyar határmente szociográfiai irodalmát és vizuális megjelenítését dolgozza fel. A program nyitókonferenciájára és sajtótájékoztatójára kerül sor 2012. március 16-án Somorján a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában 10.00 órai kezdettel. >> 2012-02 – 2012-09 Elemző tanulmány az 1. világháború idején Erdélyből Ipolyságra és környékére érkezett menekültekről a Honti Lapokban megjelent korabeli hirek tükrében >> 2012-01 – 2012-12 Az 1998-ban létrehozott Szakrális Kisemlék Archívum állományának folyamatos bővítése további kisalföldi, honti, gömöri és abaúj-tornai kutatópontokkal. >> 2012-01 – 2012-12 Az Etnológiai Központ folyó ügyeinek intézése, konzultációk az olvasókkal, kollégákkal, külső munkatársakkal, önkéntes gyűjtőkkel. A könyvtári és adattári gyarapodások folyamatos evidálása. Az EK napi tevékenységének a biztosítása, a pénztár kezelése. >> 2012-01 – 2012-12 A kutatás a dél-szlovákiai magyarok és szlovákok kulturális életének 2007-es vizsgálatából indul ki, s az akkor újonnan felmerült problémák, kérdések egy részére összpontosít. A három fő kutatási kérdés a következő: - az adott területen levő kulturális intézmények milyen koncepciót követnek, milyen konkrét kulturális lehetőségeket, programokat biztosítanak, kiket céloznak meg velük, mennyire célorientáltak ezek a programok, - a programok látogatottsága, a velük való elégedettség, a lakosság kulturális igényei, - a kínálat és a lehetőségek kihasználása, azaz a fogyasztás és az igények ütköztetése. >>2012-01 – 2012-12 A szakrális kisemlékek céltudatos, etnológiai/folklorisztikai szempontú kutatása magyar (és szlovák) viszonylatban is jószerével mindössze pár évtizedes múltra tekint vissza. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a kutatás tárgyának a mai napig hiányzik mind a magyar, mind a szlovák, általánosan elfogadott terminológiája (ugyanazt a jelenséget nemcsak az egyes tudományszakok – néprajz, művelődéstörténet, művészettörténet stb. – képviselői nevezik másként, hanem még egyazon diszciplínán belül is eltérések mutatkoznak). Noha jó egy évtizede (2000) megkíséreltem kidolgozni egy ideiglenes, ám használható magyar és szlovák terminológiát, a megjelenést viszont nem követte kifejezetten élénk tudományos diskurzus. Az azóta eltelt időszak kutatási eredményei (mind Szlovákiában, mind Magyarországon, a Vajdaságban és Erdélyben, továbbá mind a néprajzban, folklorisztikában, művészet- és egyháztörténetben, kultúrhistóriában stb.) viszont már lehetővé teszik egy véglegesnek tekinthető terminológia (s az ehhez kapcsolódó tipológia) kidolgozását. A formai és terminológiai „rendteremtésen” túlmenően a ma már rendelkezésünkre álló (történeti és recens vizsgálatokon alapuló) kutatási eredmények azt is megengedik továbbá, hogy a szakrális kisemlékek funkcionális kérdéseivel (a kapcsolódó kultusszal és rítussal, azok vallási, társadalmi és egyéb vonatkozásaival), állíttatásuk térbeli és időbeli vonzataival, a csoportos és önreprezentáció során játszott szerepeikkel, ikonográfiájukkal stb. mélyrehatóbban és komplex módon is foglalkozzunk. A fentiek végiggondolása vezetett el a téma monografikus feldolgozása szükségességének a felismeréséig, hiszen az eddigi eredmények összegző áttekintése, elemző bemutatása, a külső és belső összefüggések feltárása egyszersmind az előttünk álló feladatok kijelölése szempontjából is elengedhetetlen. >>2012-01 – 2012-05 A tragikus balesetek következtében elhunytak emlékére állitott haláljelek és halálhelyjelek etnológiai szempontú bemutatása - az eddigi kutatási eredmények összegzése gazdag illusztrációs melléklettel. >> 2012-01 – 2012-06 Témánk egy kérdésre összpontosít: melyek a Magyarországgal szomszédos államok „magyar etnikai pártjainak” a sajátosságai az „etnikai pártok” kategóriáján belül. Azaz: melyek voltak kialakulásuknak sajátos intézményi-közjogi feltételei, a tradicionális meghatározottságok tekintetében mely tényezőknek volt kiemelt jelentősége, hogyan alakult viszonyuk a civil társadalommal, milyen politikai pluralizálódásra került sor az etnikai szavazóbázis alapján, vannak-e konszenzuális elemei a plurális etnikai (kisebbségi) pártközi viszonyoknak az egyes szomszédos országokban. Konkrétabban: a tervezett kutatás Románia, Szlovákia és Szerbia magyar (etnikai, kisebbségi) pártjaira terjed ki és azok politikai szerepét, meghatározottságait vizsgálja az illető országban alakuló etnopolitikai modell keretei között. >> 2012-01 – 2012-12 Az Etnológiai Központ egyik fontos kutatási területét képezi a szlovákiai magyar települések temetőinek fokozatos feltérképezése, a temetők komplex dokumentálása. >> 2012-01 – 2013-03 Az első világháború idején a románok 1916. augusztusi 27-i erdélyi betörése után, valamint a második világháború idején is nagy számban érkeztek erdélyi menekültek a mai Szlovákia területére. Mivel ezzel a témával szlovákiai magyar viszonylatban eddig sem a néprajz, sem pedig már társadalomtudományi diszciplína kutatói nem foglalkoztak, ezért fontosnak tartottuk egy alapkutatás elvégzését. A 2010-ben és 2011-ben sikerült átnézni a Szlovákia mai területén 1916-1918-ban megjelent legfontosabb magyar nyelvű országos és regionális lapokat, az Érsekújvár és Vidéke kivételével, ezt 2012-ben pótolni szükséges. Célunk 1916–1918-ban megjelent sajtóhírek segitségével annak prezentálása, hogy a mai Szlovákia mely területeire konkrétan hová érkeztek erdélyi menekültek az 1. világháború idején, hogyan viszonyultak hozzájuk a helyiek, miképpen oldották meg elhelyezésüket, ellátásukat, s hogyan integrálódtak a helyi társadalomba, milyen formában segítette őket a helyi lakosság, s milyen országos ill. helyi segélyakciókat szerveztek megsegítésükre stb. >> 2012-01 – 2012-12 Az Oral History módszerével olyan embereket keresünk meg, akik megélték a második világháborút és katonákként részt vettek abban. Már nagyon kevesen élnek ebből a nemzedékből, ezért fontos ezeknek a visszaemlékezéseknek a rögzítése és feldolgozása. Mintegy 20 beszélgetés rögzítésére, leírására és feldolgozására kerül sor. >> 2012-01 – 2012-12 A projektum fő célja digitalizálni az Új Szó összes megjelent számát a kezdetektől egészen napjainkig. A Bibliotheca Hungarica gyűjteménye talán az egyetlen, ahol megtalálható ennek a napilapnak az összes megjelent száma, ezért nagyon fontosnak tartjuk megőrizni és az interneten is hozzáférhetővé tenni ezt a szlovákiai magyarság kulturális és közéleti életét hordozó örökséget. Az intézet kutatókönyvtára a megalapítása óta a legfőbb feladatának tekinti gyűjteni a (Cseh)Szlovákiában megjelent folyóiratokat és időszakos kiadványokat. Az Új Szó digitalizálásán kívül a jövőben tervezzük a többi fontosabb hetilap feldolgozását is. >> 2012-01 – 2012-12 A szlovákiai magyar történeti kutatásokban eddig kevés hangsúlyt kapott a szlovák autonómia rövid, mintegy féléves időszakának a vizsgálata, noha egy meglehetősen jelentős időszakról van szó. 1938 ősze és 1939 tavasza között ugyanis az első bécsi döntés után is Szlovákiában maradt magyar lakosság az első Csehszlovák Köztársaság demokratikus viszonyai közül az önálló Szlovák Köztársaság totalitárius körülményei közé került. Ez a változás nyilvánvalóan a magyar kisebbségi társadalomra, a szlovákiai magyar politikára is hatással volt. A jelen kutatás, amely nyugodtan tekinthető az intézetben az előző években 1938-as eseményeket érintő kutatások folytatásának ezeket a változásokat kívánja feltárni a dokumentálni. >> 2012-01 – 2012-12 A szlovákiai nemzetiségek demográfiai mutatói a népszámlálások és a népmozgalmi statisztika tükrében (1919–2011). Nemzetközi konferencia. >>
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
©2008 Forum Institute, design by Jr. Szaszák György, admin: Konkoly László